Dr. Bábel Balázs a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjait, valamint olyan világi, de többségében katolikus vallású tisztségviselőket hívott meg, akik mind Kalocsán szerettek volna megemlékezni a koronahozó érsekről. A neki ajánlott idei emlékév egyik legkimagaslóbb eseményén korlátozott befogadóképességű volt a nagytemplom, a biztonsági intézkedések és meghívott vendégek nagy száma miatt.
Rómából jóváhagyták, hogy ugyanúgy, mint Pannonhalmán, mi is szentként tiszteljük Asztrik érseket, akinek ott emberemlékezet óta kultusza van, mint szentnek. Az ünnepet azért tettem erre az időpontra, mert Pannonhalmán is ekkor ünneplik Asztrikot. Ők, mint egykori apátjukat, mi pedig úgy, mint első érsekünket.- magyarázta az ünnepélyes istentisztelet apropóját dr. Bábel Balázs.
Nem látványosság, hanem imádságos együttlét volt.
"Ezt a napot nem látványosságnak, hanem imádságos együttlétnek szántam. Ezzel a szándékkal jöttek a püspöki kar tagjai és az állami vezetők is"
– mondta Bábel Balázs. Hangsúlyozta: ez „lelki ünnep”, nem politikai vagy választási kampánnyal kapcsolatos esemény, ezért nem szerette volna, ha fotóriporterek zavarnák meg a szertartást. A köztévé és az MTI által viszont teljes nyilvánosságot és beszámolót ígért, megjegyezve, hogy persze „semmi sem titkos”.
Áder János nagyon örült a meghívásnak, hiszen a feleségével együtt gyakorló hívő, katolikus ember. Mindenki szívesen jött, hiszen nagy dologról volt itt szó, mivel egy csodálatos szép templomot láthattak és feltárult az ezeréves múltunk, ami nagyrészt már szintén látható.
Ha valami kiérdemli majd a nemzeti örökség címet, az ez.
– nyugtázta a felújítások és ásatások során előkerült, egyedülálló leletegyüttes kapcsán az érsek.