Ruppert József és Farkas István piarista szerzetesek kapták idén a Fraknói Vilmos-díjat. Az elismerést Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át Budapesten.
Soltész Miklós köszöntőjében kiemelte: a tudományok "felpörgése" olyan mértékű, hogy az iskolai oktatás során elsajátított ismeretek akár öt év alatt is elveszíthetik érvényességüket. De a pedagógusok odafigyelése, szeretete, amit a legkisebb gyerekek is csalhatatlan "radarral" érzékelnek, évtizedekre maradandó élményt jelentenek.
A díjazott két piarista fantasztikusan sokat tett tanárként. Emellett Ruppert József nemcsak spanyol piaristák, hanem több magyar boldoggá avatását is elősegítette, Farkas István pedig a matematika és fizika oktatásán túl fontos eredményeket ért el a hitoktatásában és a lelki nevelésben
- mondta az államtitkár.
Ruppert József a Fraknói Vilmos-díjat több évtizedes tanári és nevelői munkájáért, a piarista rend közép-európai asszisztenseként a volt szocialista országokban a rendi élet újraindításáért tett erőfeszítéseiért, valamint több magyar és spanyol boldoggá avatási eljárásában végzett eredményes munkájáért vehette át.
Farkas István matematika-fizika-technika szakos tanárként, gimnáziumigazgatóként a közoktatásban szerzett maradandó érdemeiért, a rendszerváltozás utáni időszakban a katolikus oktatás szervezésében és fejlesztésében vállalt jelentős szerepe elismeréseként vehette át az elismerést.
Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának tanszékvezetője, a díjat odaítélő bírálóbizottság elnöke laudációjában ismertette: Ruppert József a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban volt 22 éven át biológia-kémia szakos tanár, 1983 és 1991 között pedig igazgatta is az intézményt.
Ruppert József 1991-től 20 éven át töltötte be a közép-európai generális asszisztens tisztségét és e minőségében segített újjáéleszteni a piarista jelenlétet Szlovákiában, Lengyelországban és Fehéroroszországban, illetve megőrizni a piarista örökséget Romániában.
Ebben az időszakban feladatai közé tartozott a rend szentté avatási ügyeinek előmozdítása posztulátorként. Neki is köszönhető, hogy oltárra emelték a spanyol polgárháború piarista vértanúit. Ismereteit és kapcsolatait később a magyar egyház szolgálatába állította.
Ő vitte végig Salkaházi Sára és Brenner János boldoggá avatási eljárását. Közreműködött a nagyváradi Bogdánffy Szilárd és a szatmári Scheffler Jánospüspök kanonizációjában, illetve Bálint Sándor szegedi néprajztudós boldoggá avatási eljárásának elindításában.
A tanszékvezető Farkas Istvánról elmondta: több évtizedes pedagógusi tevékenységét előbb a pesti, majd a kecskeméti, végül a mosonmagyaróvári piarista gimnáziumban folytatta, elsősorban matematika-fizika szakos tanárként, később technika-, filozófia- és hittanoktatóként. Kecskeméten és Mosonmagyaróváron igazgatóként is szolgált.
Diákjai, a szülők és a munkatársak számára azonban nemcsak Farkas tanár úr és igazgató úr volt, hanem egyúttal "Lupus atya is", a személyesen megszólítható lelki atya, lelkigyakorlatok vezetője, zarándoklatok fáradhatatlan szervezője.
Kevésbé látványos, de ugyanolyan fontos volt az az évtizedeken át végzett háttérmunka, amelyet a rendszerváltás után gyarapodó katolikus oktatási hálózat minél hatékonyabbá tételéért végzett.
Nevéhez fűződik a katolikus kerettanterv kidolgozása. 2000 után az Oktatásügyi Minisztériumban vezette az egyházi oktatásügyek titkárságát, valamint a köznevelési tanács és a tankönyvbizottság tagja volt. 2010-től a Miniszterelnökség oktatáspolitikai tanácsadója.
Részt vett a régebbi és újabb köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv koncepciójának kidolgozásában, és munkatársaival együtt az erkölcstan és a hittan tankönyvek elkészítésében
- mondta el Gárdonyi Máté.
(MTI)