Sajnos egyre több ál oldal, e-mailes vagy telefonos csalás kerül napvilágra, amelyek célja gyakran nem csak a megtévesztés, hanem kedvező, de hamis ajánlatok által az internetezők megkárosítása.

Nem létező webshopok interneten

Az internet terjedésével a csaló, sokszor nem létező termékeket áruló webshopok és álhíreket terjesztő oldalak száma is egyre nő. Számos árulkodó jele lehet annak, ha egy weboldalon keresztül szeretnének rászedni minket – ezért nem árt figyelmesnek lenni!

A weboldal megnyitásakor már árulkodó jel lehet a domain címe, amely megjelenik a keresősávban. A legtöbb esetben ezek https:// formátummal kezdődnek, amelyben az „s” betű a „secure”, vagyis a biztonság kifejezésre utal. Emellett a lakat szimbólum megléte a böngészősáv bal oldalán is azt jelenti, hogy a látogató és a weblap között biztonságos a kapcsolat. A csaló oldalak esetén az egyik legárulkodóbb jel, hogy hiányzik a az impresszum, az adatkezelési tájékoztató, valamint az ÁSZF. A magyarországi törvények szerint ezt minden online kereskedő köteles feltüntetni webshopján. Amennyiben az adott webshopon ezen adatokkal nem találkozunk, úgy nagy esély van rá, hogy a webshop valójában nem is létezik.

Álhírek és szenzációhajhász szalagcímek

Az online átverések másik válfaja az álhíreket terjesztő portálok. Ezek legfőbb jellemzője, hogy a cikkek esetén szenzációhajhász címeket vagy lehetetlen dolgokat ígérő felhívásokat kínálnak a felhasználóknak a minél nagyobb kattintási arány érdekében. A legtöbb esetben kattintás után sem kapunk választ felmerülő kérdéseinkre, mert a tartalom csak az oldal kedvelését vagy megosztását követően válik elérhetővé. Még egy fontos ismérve az internetes átveréseknek, hogy helyesírási hibák tömkelegét tartalmazzák.

E-mailben is támadnak a csalók

Valószínűleg már mi is kaptunk olyan e-maileket, amelyek egy banktól vagy más hazai szolgáltatótól érkeztek – látszólag. Az e-mailben a csaló szolgáltatók azt kérik ügyfeleiktől, hogy erősítsék meg személyes adataikat vagy esetleg adják meg a bankkártya adatokat. A valós szolgáltatók sosem kérik azokat a kártya adatokat, amelyeket csak fizetésnél kell megadni, ilyen adat a kártya száma, lejárati dátuma, a kártyabirtokos neve és a kártya hátulján lévő biztonsági kód, valamint a legtöbb esetben semmilyen szükség sincs a személyes adatok megerősítésére.

Mi a célja az internetes átveréseknek?

Az álhíreket generáló portálok célja, hogy minél több látogatót tereljenek oldalukra, hiszen rengeteg banner hirdetésnek ad helyet az oldal. A látogatók, akik az adott oldalra érkeznek, valószínűleg rákattintanak a hirdetésekre, ezzel akár milliós bevételt generálva az oldal létrehozóinak. A webshopok és e-mailes átverések célja lehet egyrészt a bevételszerzés, másrészt pedig az adathalászat.

Ha véletlen a fent említettekhez hasonló oldalra tévedünk vagy felhívást kapunk, mindig legyünk óvatosak és ellenőrizzük, hogy hiteles forrással állunk-e szemben!




Forrás: Rackhost.hu