Városunk hagyományai szerint augusztus 20-án a reggeli ünnepélyes képviselő-testületi ülés után kenyérszentelő szentmisével folytatódtak az államalapítás ünnepi alkalmai, majd a Szentháromság téren álló Szent István szobor mellett a városi megemlékezés következett koszorúzással egybekötve, amelynek végén Bagó Zoltán polgármester megszegte az új kenyeret, amelyet szétosztottak az ünnepély résztvevői között. Ünnepi műsort a Kalocsai Thália Társulat adott, beszédet mondott Kákonyi István képviselő, hagyományőrzési és egyházügyi tanácsnok.
Kalocsán az augusztus 20-ai ünnepségek a reggel fél kilenckor kezdődött ünnepi képviselő-testületi üléssel kezdődtek, amelynek keretében átadták a város kitüntető díjait – erről külön cikkben már beszámoltunk.
A továbbiakban, délelőtt 10 órától dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek a Nagyboldogasszony főszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, amelynek keretében megszentelte a város új kenyerét, Isten áldását kérve rá. Ezt követően a mise résztvevői a Szentháromság téren már korábban gyülekezőkkel egyesültek, hogy részt vegyenek a koszorúzással egybekötött, a Himnusz és a Szózat közös eléneklése keretezte városi megemlékezésen.
Forrás: KALOhírek
A megjelenteket Mihó Izabella köszöntötte, majd a Kalocsai Thália Társulat adott ünnepi műsort, amelyben elhangzott Áprily Lajos István királyhoz című verse, majd Szent István fiához, Imre herceghez írott intelmeiből olvastak föl szemelvényeket.
A műsorban közreműködött Horváth Márta, Madainé Szilágyi Anita, Morvai Luca, Kapitány Erik, Póli Róbert és Varga Zalán.
Forrás: KALOhírek
A továbbiakban Kákonyi István önkormányzati képviselő osztotta meg ünnepi gondolatait.
Augusztus 20-án Szent István királyra emlékezünk, arra az uralkodóra, aki a honfoglalást követően nem csupán megőrizte a magyar nép egységét, hanem maradandó keretek közé helyezte a magyar államiságot is. Ő volt az, aki felismerte: ha a magyarság meg akar maradni Európa szívében, akkor nem elég a kard ereje, szükség van törvényre, rendre, hitre és intézményekre”
– kezdte beszédét az ünnepi szónok, hozzátéve első királyunk bölcs előrelátással szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és az új renddel együtt a keresztény hitet is beemelte a nemzeti identitásba.
EZ AZ ÜNNEP A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNELMI, LELKI ÉS ERKÖLCSI MEGÚJULÁSÁNAK EGYIK LEGFONTOSABB NAPJA IS.
Szent István döntései nem pusztán politikai érdekeket szolgáltak: mély meggyőződés és isteni elhívatás vezette őt abban, hogy a kereszténység felvételével és megerősítésével olyan lelki és erkölcsi alapokat adjon a nemzetnek, melyeket a következő századok is megtarthatnak. Törvényei, az egyházszervezés, a vármegyerendszer kiépítése, az idegen földről hívott papok, szerzetesek és mesterek meghonosítása mind azt a célt szolgálták, hogy a magyar nép ne elszigetelten, hanem az európai keresztény közösség részeként fejlődhessen tovább.”
Forrás: KALOhírek
Kákonyi István kiemelte:
E FOLYAMATBAN KALOCSA KÜLÖNÖSEN FONTOS SZEREPET KAPOTT. AZ ÁLTALA ALAPÍTOTT KALOCSAI ÉRSEKSÉG A MAGYAR EGYHÁZI ÉS SZELLEMI ÉLET EGYIK OSZLOPA LETT.
Ezért városunk különösen kötődik szentistváni örökségéhez.
Itt, a Szentháromság téren, a székesegyház és az érseki palota szomszédságában állva nemcsak egy város, de egy ezeréves örökség tanúi is vagyunk. A történelem itt él velünk – köveken, templomokon, hagyományainkban.”
A szónok rámutatott: a kalocsai érsekség tanúja volt országunk dicsőségének és megpróbáltatásainak, túlélte a tatárjárást, a török uralmat, a kuruc szabadságharcokat, s hozzájárult a nemzet lelki megújulásához minden történelmi korszakban.
EZÉRT E NAPON KALOCSA TÖRTÉNELMI KÜLDETÉSÉT IS ÜNNEPELJÜK, AZT, HOGY VÁROSUNK A KERESZTÉNY HAGYOMÁNYOK ŐRZŐJE, A HIT ÉS A NEMZETI KULTÚRA SZOLGÁLÓJA VOLT ÉVSZÁZADOKON ÁT.
A továbbiakban kitért arra, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, hiszen régi szokás szerint e napon szenteljük meg a frissen aratott búzából sütött kenyeret.
A megszentelt kenyér nemcsak a munka gyümölcse, hanem annak is jelképe, hogy közösségként osztozunk a megélhetésben, a hitben, a felelősségben. A kenyérszentelés arra tanít bennünket, hogy minden földi jónak, így a mindennapi kenyérnek is van lelki, isteni eredete”
– mondta Kákonyi István, hozzátéve: ezt hálával kell elfogadnunk, és megosztanunk.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: gyorsan változó világunk sokszor értékeit vesztve sodródik, de ma is irányt mutatnak Szent István intelmei.
A rend, a hit, a közösség és az áldozatkészség – ezek azok az értékek, amelyek ezer éve megtartottak bennünket, és amelyek ma is kapaszkodót jelenthetnek egy bizonytalan világban.”
A szónok végül közös büszkeségünket és felelősségünket hangsúlyozta:
Legyünk büszkék erre az örökségre, és legyünk méltók is hozzá! Szent István öröksége, Kalocsa szerepe, a megszentelt kenyér üzenete mind azt kívánja tőlünk: maradjunk hűek hitünkhöz, történelmünkhöz és éljünk békességben!
Kívánom, hogy ez az ünnep ne csak emlékezés legyen, hanem megerősítés is: hitünkben, magyarságunkban, közösségeinkben!
„Isten áldja Kalocsát! Isten áldja a magyar nemzetet!”
– zárta beszédét az ünnepi szónok, amit követően a város, a helyi egyházak és gyülekezetek, gazdasági, társadalmi és politikai szervezetek az államalapító Szent István király emléke előtt Szentháromság téri szobrának lábazatán elhelyezett koszorúkkal tisztelegtek.
A delegációk koszorúit a kalocsai 101. számú Tomori Pál Cserkészcsapat tagjai vitték a szoborhoz, cserkész szokás szerinti tiszteletadás mellett.
Kalocsa város nevében koszorút helyezett el dr. Bagó Zoltán polgármester, Kákonyi István képviselő és dr. Látó Anita aljegyző.
Forrás: KALOhírek
Ezt követően sorra megkoszorúzták a szobrot
küldöttségei.
Végül dr. Bagó Zoltán polgármester megszegte az előzőleg az ünnepi szentmisén dr. Bábel Balázs érsek által megáldott kenyereket, amelyekkel a Piros Rózsa Táncegyüttes tagja kínáltak meg minden jelenlévőt.
Forrás: KALOhírek
A Fókuszban Podcast választási különkiadásába térségünk összes képviselőjelöltje meghívást kapott, négyen elfogadták meghívásunkat. Vendégünk volt (betűrendben): Font Sándor, Kókai Katalin, Kőszegi Mihály és Szabó Patrik.