Öregcsertői tehenészet lehet Magyarország Legszebb Birtoka

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke, a zsűri tagja portálunknak elmondta:

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

Akárhogy is dönt a grémium, annyi már bizonyos, hogy az előpontozásnak köszönhetően az öregcsertői gazdaság vagy az első, vagy a mások helyezettje lesz a nemes versengésnek. Még ha az utóbbi is történne, bizonyosan nagy megtiszteltetés éri a családi gazdaságból felfejlesztett, kitűnő szakmai és gazdasági mutatókkal rendelkező céget.”A Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke tisztét is betöltő szakember fontosnak tartotta hangsúlyozni:

A díj célja bemutatni azokat a birtokokat, ahol az élelmiszerelőállítás alapja történik. Felhívni a figyelmet azokra a gazdákra, termelőkre, akik a profi szakmai munka mellett egy-egy birtok és az állettenyésztés szépségeit szem előtt tartják, életformájukkal is mintát adnak a feltörekvő generációknak. Szerencsére sok ilyen gazdaság, telep, major van hazánkban, de a látottak alapján ki lehet jelenteni, hogy az öregcsertői telep az élen jár– mondta az elnök.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kifejtette:

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

Nagyon szimpatikus dolgokat hallottunk, de ami engem kifejezetten megragadott, hogy ugyan egy állattenyésztő telepen vagyunk, Tamás Ferenc elsőként mégis arról kezdett beszélni, mennyire fontos a vízmegtartás. Ennek érdekében a saját területeit is feláldozná, hogy árasztással a környékbeli földekben víz maradjon. Eddig ilyen előre mutató, áldozatot is vállaló szemléletmóddal alig találkoztam. Ami még nagyon jó érzéssel töltött el, hogy a cégvezető a gazdálkodás átadása kérdéskörnél mennyi szeretettel, lelkesedéssel és empátiával beszélt a fiatalokról, a tenyésztői jó gyakorlatokról.”
Tamás Ferenc részben a zsűri célirányos kérdéseire válaszolva a telep bemutatásakor felidézte: a rendszerváltozáskor a szüleinek mind a fő- mind a mellékállása megszűnt, és mivel a falu mezőgazdasági jellegű, a szarvasmarha-tenyésztésben kezdtek el gondolkodni. A dolog pikantériája, hogy ugyan a család mindenféle állatot tartott, csak éppen szarvasmarhát nem. Innentől kezdődött először a szarvasmarhatartás, majd csak később a tenyésztés, mert utóbbihoz az akkori körülmények között a szaktudás még hiányzott.

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

A családi vállalkozásról szóló előadásban az is elhangzott:

A Tamás família tartási technológiája annyiban tér el a nagy hazai átlagtól, hogy Magyarországon túl kevesen tartanak legelő-tejelő szarvasmarhát. A mi tejelő szarvasmarháinknak csak egy része legelős, mert a holstein –fríz kevésbé bírja a legelős állattartást, a magyartarka viszont ehhez nagyon jól alkalmazkodott. Ezt kihasználva az állomány mintegy 40 százaléka magyartarka, a fennmaradó rész holstein-fríz. Nem vagyunk csúcs tejtermelők, viszont minimális költséggel próbálunk működni”– mondta Tamás Ferenc, hozzátéve:

Közel 500 hektáron folytatunk gazdálkodást és 400 szarvasmarha van a tulajdonunkban. A szarvasmarhák takarmányozása úgy alakul, mivel a terület egy része legelő, hogy 160-180 szarvasmarhát hat hónapig kint tartunk a legelőn.”A zsűri munkájában a kalocsai járásból Szigeti Tamás agrármérnök, a Közép-Duna menti Kiemelt Fejlesztési Térség agrárbiztosa vett részt.

Mint a főszervezőtől, Mátrai Zoltántól megtudtuk, a Magyarország Legszebb Birtoka díjakat 2024. november hónapban elegáns gálaest keretében adják át.