Minisztériumi pályázat segítségével jöhetett létre a kalocsai viseletet, folklór motívumkincset, hímzéshez, pingáláshoz használt anyagokat, technikákat bemutató oktató anyag. Kiadására eddig nem került sor, annak lehetőségét keresi a munkában résztvevő két kalocsai egyesület. Az Érsekkert bejáratánál álló fogadóépületben alkotóház indul.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium „Hungarikum 2015” című pályázatán nyert kétmillió forintos támogatást a Kalocsai Hagyományőrző Népművészeti Egyesület a kalocsai díszítő népművészet örökségének átfogó leírását szolgáló, neves népművész szakemberek bevonásával készült „Kalocsa virágai” című dokumentáció összeállítására. A munka most elkészült – tájékoztatott hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján dr. Kovács Istvánné, az egyesület vezetője.
A talpig autentikus kalocsai viseletben megjelent Kovács Istvánné elmondta: az összeállított anyag átfogja mind a minták írásának és tervezésének, mind a kézi és a gépi hímzésnek, mind a pingálásnak a tudnivalóit, szólva emellett a motívumokról, viseletekről, és a fölhasznált fonalaktól a textíliákig bemutatva a felhasznált anyagokat, valamint az eszközöket is.
A következő lépés az anyag nyomtatott formában történő kiadása volna, amelyhez a szövegben leírt tevékenységeket bemutató videofilmeket is tartalmazó DVD melléklet is tartozna. Ennek anyaga már szintén elkészült. Távlatokban akár OKJ-s képzés tananyagául is szolgálhatna a most összeállított dokumentáció.
A minták tervezésének és a motívumok írásának fortélyait Romsics Lászlóné, ismertebb nevén Szarka Vera néni mutatta be. A kézi hímzésről szóló tudnivalók írásos anyaga leginkább Bolváriné Anikó tollából ered, és a gépi hímzés tudnivalóinak szöveges leírása is hozzá köthető – tudtuk meg az elhangzottakból. A gépi hímzés technikáját az oktatófilmen Nagy Ferencné mutatta be, a keretbe fogástól a kolbászvarráson át a különböző bekötési mintákig, amelyek elsajátítását az oktatóanyagban részletes rajzok is segítik.
Az összeállított anyag külön fejezetet szentel a kalocsai viseletnek, amelyet Cselik Mária, a népművészet táncos mestere állította össze, bemutatva a kalocsai viseletek fejlődését is a kezdetektől a múlt század hatvanas éveiig.
A sajtótájékoztató idején gépi és kézi hímzés, írás és pingálás bemutatót tartottak a leíró munkában is részt vevő, szintén ünneplős kalocsai viseletbe öltözött népi iparművészek. Szorgosan kattogott a Singer varrógép, a színes kézi hímzés folyamatát és a falpingálás módját is megfigyelhették a sajtó képviselői, és fényképezőgépünk objektívje előtt nyíltak ki a vásznon a híres kalocsai „sehunsincs” virágok, először ceruzával, majd tintával átírva is.
A kalocsai folklórhagyaték átadásának célját szolgálhatja az egyesület által „birtokba vett”, azaz üzemeltetésre megkapott fogadóépület is az Érsekkert bejáratánál.
Amint Kovácsné rámutatott: az épület tájháznak nem alkalmas a stílusa miatt, és múzeum is van már Kalocsán. Ezért az álló fogadóépületet alkotóházként, a kalocsai képzőművészet műhelyeként és egyfajta oktatóhelyeként is szeretné működtetni az üzemeltetést elnyerő egyesület, de bemutatóikkal iskolákba, más helyszínekre is szívesen kivonulnak, bemutatni az általuk őrzött tudást – derült ki az hangzottakból.