2023. 02. 01. szerda
Ignác
: 390 Ft   : 358 Ft Benzin: 655.9 Ft/l   Dízel: 717.8 Ft/l   Írjon nekünk

Mit vallanak a csontok? – Ősmagyar, vagy őskeresztény temető a Nagytemplom körül?

Illés György Cinó  |  2016. 04. 15., 12:17

Az egyik csontváz már a helyszínen, puszta elhelyezkedésével is érdekes vallomást tett. Talán épp ennek a vallomásnak az alapján csomagolták ládába az egész föltárt temetőrészletet, hogy további vizsgálatokra vigyék el őket. A kérdéses halott ugyanis azt állítja, hogy ők bizony már vagy ezer éve ott fekszenek, esetleg több, ennek ellenére pont ugyanonnan várják a napkeletet, mint a harmadik, majd a negyedik, mai templom. Érdekes a csontok terepszint alatti mélysége is.

A vallomást tevő halott csontjai helyzetével árulkodott: puszta ránézésre látszott, hogy amikor a jelenlegit megelőző, XIII. százai templom épült, nem igazodtak a sírokhoz: a kérdéses személy sírját nem akarták sem kikerülni, áthelyezni, talán már nem is emlékeztek rá, hogy ott van, mert az alaptest építésével épp a térdénél vágták el a csontvázat.
Ebből nyilvánvaló, hogy a temetőrészlet már itt volt a XIII. században, és lehetséges, hogy arra már egyáltalán nem emlékeztek az ekkor élők, vagy ha igen, nem tartották fontosnak a benne nyugvók emlékének ápolását.

A lábfej csontjai, a boka- és sarokcsontok, síp- és lábszárcsontok, valamint a térdkalácsok eltűntek, azokat félredobták az alaptest készítésekor. A csontok valószínűleg szétszóródtak és „beleevődtek” a talajba, vagy később feltöltésre használt talajba keveredtek. A sír többi részét ugyanakkor érintetlenül hagyták az építők, méltó módon áthelyezni, újratemetni és fölkészíteni a feltámadásra egyáltalán nem akarták.

A helyszín a sírok feltárása előtt
Forrás: Illés György / KALOhírek

Találgassunk!

Reméljük, a régészeti kutatások és az azokra épülő vizsgálatok eredményei hamarosan közkinccsé válnak, köztük fény derül arra is, kik, mikor, miért éppen a mai – és a XIII. századi – templommal azonos irányba tájolták a sírokat.

Addig azonban, ha már nem győzzük türelemmel kivárni az eredményeket, nincs más lehetőségünk, mint a rendelkezésre álló adattöredékekből próbálni kitalálni, hogyan is történhetett. A kérdést eldönteni persze ezzel nem lehet, de megannyi érdekes forgatókönyvet fölvázolni igen.

Íme:

Asztrik temetője?

Az eddigiek alapján a temető tartozhatott a legelső, Szent István korabeli, föltételezett fatemplomhoz is. Annak a templomnak a léte is csak feltételezés, a helyét, alaprajzát szintén nem ismerjük. Ez esetben az a talányos, hogy hogyan lehetséges, hogy halál pontosan ugyanúgy, a K-Ny-tól pár fokkal eltérő irányban tájolták az új templomot, mint a legelsőt, holott annak valószínűleg már nyoma sem volt, hiszen hozzá képest szögben elfordítva épült meg az első kőtemplom – ha a temető valóban az első templomhoz tartozott –, és a környezetet is valószínűleg az utóbbihoz igazították.

Lehetséges, hogy tudatosan tértek vissza az eredeti tájoláshoz, kérdés viszont, hogy akkor miért nem tartották tiszteletben keresztény elődjük – esetleg közösségük korábbi elöljárójának – örök nyugalmát. Amint az is kérdés, hogy a második templom építésénél miért tértek el az akkoriban még általánosan bevett, és itt a jelek szerint hagyományokkal bíró, napéjegyenlőségi keleteléstől.

Csak a tájolás kérdésköre egyébként külön tanulmányt megérne, nemcsak a templomra, hanem a belváros településszerkezetére, telekstruktúrájára vonatkozóan is, amire egyszer talán még visszatérünk.


Forrás: Illés György / KALOhírek

Honfoglalás-kori magyar temető?

Más okból ugyan, de az őskeresztényekhez hasonlóképpen orientálták a honfoglalás-kori magyarok, illetve egyes más sztyeppei nagyállattartó népek sírjait is. Ez a fajta temetkezési szokás a Nap-hittel volt összefüggésben, míg a keresztények ugyanonnan Krisztus második eljövetelét várták sírjaikban.
De biztos-e, hogy ez annyira különbözik egymástól?

Korához képest nincs elég mélyen

A szintezés is hozhat érdekes eredményeket, mert – bár hozzáférésünk nem lévén, ugyan csak becsülni tudjuk – a templombelső járószintje alatt föltárt egykori téglapadlózathoz viszonyítva meglehetősen kis mélységben, becslésünk szerint azzal szinte azonos szinten helyezkedtek el a sírok. Persze, viszonyítás kérdése: úgy is mondhatjuk, hogy a föltárt padlózat van túl mélyen a sírokhoz képest. Így kiderülhet, hogy

  • Szt. István Idején és az XI-XII. század során, illetve a honfoglalás korában, vagy még korábban itt élt népek a levegőbe temetkeztek, majd csak aztán hordta rájuk (valamint alájuk és köréjük) a földet a szél (kevéssé valószínű),
  • a föltárt padlószint mégsem a Szent István korabeli templomhoz tartozik, hanem egy korábbi építmény része volt,
  • a templomban föltárt padlószinten a Szent István korabeli főszékesegyháznak nem a terepszinti felépítményéjhez, hanem az altemplomához tartozó járólapokat találták meg a feltárások során, vagy
  • a sírokat nem az általában megszokott, koronként változó, de jellemzően egy méternél nagyobb mélységben alakították ki, hanem sekélyebb sírgödröt ástak a halottaknak.

Más magyarázat egyelőre nem jutott eszünkbe.
A legutóbbi esetben olyan korban keletkezhettek a sírok, amikor viszonylag kicsi volt a szokásos sírmélység. Ez a számításba vehető időszakok közül a késő római korban volt így, amikor már 15-60 cm mélységben is találhatunk sírokat.

Ehhez azonban tudnunk kellene azt is, hogy a sírok keletkezéskori mélysége milyen volt, az akkori talajfelszín szintjére pedig lehet is következtetni, mégpedig a talaj rétegszerkezet-vizsgálata alapján. Ez egyébként a sírok korára is útmutatást adhat, függetlenül a szénizotópos kormeghatározástól, esetleg meg is előzve azt.


Forrás: Illés György / KALOhírek

Ókeresztények?

Ha esetleg valóban későromai koriak a sírok, akkor kiderülhet, hogy ez egy őskeresztény temető, amivel a sírok tájolása is összhangban lenne.

HA ÉLT ITT KÉSŐ RÓMAI, ŐSKERESZTÉNY NÉPESSÉG, AZ RENDKÍVÜL NAGY SZENZÁCIÓ VOLNA, ÚJRA KELLENE MIATTA ÍRNI KALOCSA TÖRTÉNETÉT, DE PANNÓNIÁÉT IS ÚJ FEJEZETTEL KELLENE KIEGÉSZÍTENI.

Hiszen ez a tény a várost legalább egy időszakra egyből Pannónia Keleti Kapujának rangjára emelné, és az egyik legősibb, egyszersmind talán a mai Kalocsánkkal kontinuitást is mutató Kárpát-medencei keresztény várossá tenné.

A RÓMAI JELENLÉTNEK EGYÉBKÉNT VANNAK NYOMAI A TÁRGYI KULTÚRÁNKBAN IS, ÉS NYELVI EMLÉKET IS LEHET EMLÍTENI, A TELEPÜLÉS SZÖVETE PEDIG SZINTÉN A RÓMAIAKRA UTALÓ, KARAKTERES MORFOLÓGIAI JEGYEKET ŐRIZ.

Ezekre majd egy alkalommal még visszatérünk.

Rómaiak Kalocsán?

A fönti hipotézist azonban más római, illetve ókeresztény emlékeknek is meg kellene erősíteniük.
Ha elő is kerülnek ilyenek, nagyobb számban várhatóan nem ezen a helyen kell várnunk megjelenésüket. Ha ugyanis volt itt római jelenlét, amit a városi legendárium mellett számos közvetett bizonyíték is valószínűsít [ezekről majd más alkalommal írunk – A szerk.], akkor a Forumnak teljesen máshol kellett lennie.

Egészen pontosan valahol a cardo és decumanus, azaz a négyzet alaprajzú, erődített várost négy negyedre szelő, nagyjából É-D-i, illetve K-Ny-i futású utak kereszteződésénél állhatott. Talán annak a környékén, ahol a korai pogány, később esetleg krisztianizált templomnak is kötelező jelleggel állnia kellett, ott bukkanhatnak föl majd újabb leletek, amire a város tervei alapján szintén éveken belül sor kerülhet.

[Ezekre is visszatérünk még, addig a város térképét nézegetve találgassák, hol lehetett volna ez! Jó móka!]

Összefoglalva:

LEGALÁBB 900-1000 ÉVES SÍROKAT TÁRTAK FÖL A NAGYTEMPLOM MELLETT, AMELYEK KELETELÉSE ŐSI MAGYAR, VAGY KERESZTÉNY HAGYOMÁNYOKAT MUTATHAT. A KORUKAT EGYELŐRE NEM TUDJUK, DE AHHOZ KÉPEST, HOGY LEGALÁBB MILYEN RÉGRŐL KELL SZÁRMAZNIUK, ELÉG KIS MÉLYSÉGBŐL KERÜLTEK ELŐ.

A csontokat még az ősszel összecsomagolták és elszállították. Remélhetőleg elemzések céljából, és az elvégzett vizsgálatok alapján a tudósok megnyugtatóan tisztázzák majd a temető eredetét, korát, és a csontokat az eredeti helyükre visszatemetve, egykori kultúrájuknak megfelelő szertartás szerint helyezik majd őket örök nyugalomba.

A TEMETŐBEN TALÁLT SÍROK AZ EDDIG MEGISMERTEK ALAPJÁN LEHETNEK KÉSŐ RÓMAI KORI KERESZTÉNY TEMETKEZÉSI HELYEK IS.

Ezek kora 1400-1800 év körül kellene, hogy legyen. Esetleg – ha ne adj’ Isten Heribert Illig kitalált középkorról szóló elmélete igazolást nyerne – ez mintegy 300 évvel csökkenthet, így 1100-1500 éves kellene, hogy legyen. A leletek kora szénizotópos vizsgálatokkal megállapítható.

Mi még nem, de a régészek, illetve a leleteket a társtudományok módszereivel vizsgáló szakemberek már tudhatják a válaszokat, hiszen valószínűleg már sok mindent megállapítottak az előkerült leletekről, így e csontokról is.

Béke poraikra!
Forrás: Illés György / KALOhírek

„Hogy nagyobbat szóljon”

Egyelőre azonban az eredményekről nem közöltek adatokat. Azokat kellő földolgozottság mellett, a társtudományok vizsgálati eredményeivel kiegészítve, megfelelő kontextusba helyezve, az összefüggéseket is megmutatva tárják majd a nyilvánosság elé a kutatásban résztvevő szakemberek elmondása szerint,

Hogy nagyobbat szóljon! Ez a tájékoztatást korábban az év elejére, első felére ígérték.
Reméljük, most már hamarosan sor kerülhet rá, mert a fejleményeket, a föltárások ellenőrzött tényeit már nagyon izgatottan várjuk!

Sajnos azt a bizonyos, „térdelő” csontvázat nem sikerült lefényképeznünk, mert amikor fotóztunk a helyszínen, még nem tárták föl a sírját, aztán sokáig állt fedetlenül, de mire újra kiszálltunk fotózni, sajnos már elszállították. Föltételezzük, hogy a régészek lefényképezték a leletek helyzetét, így később még láthatunk róla fotót.

Addig is, ha Olvasóinknak van fényképük a cikkben leírt, csonkított sírról, akkor nagy örömmel vennénk, ha elküldenék nekünk!

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

videok  legfrissebb videók

2019. 08. 09., 11:29
Terefere Pécsi Viviennel. Interjúalanyaink: kalocsai kötődésű, tehetséges fiatalok. Téma: vágyak, álmok, tervek, alkotások, aktualitások. Viven első beszélgetőtársa 18 éves koráig élt városunkban, amelynek közvéleménye röplabdacsapatunk erősségeként ismerhette meg őt. De mi van vele most, egy jó évtized után? Meg fognak lepődni!

Még több friss hír

2023. 01. 29., 08:24
Január 20-21-én iskolánkat, a Kalocsai Szent István Gimnáziumot képviseltük Kecskeméten, a Neumann János Egyetem által meghirdetett 24 órás logisztikai versenyen. Az Izsáki úti új campuson a logisztikához köthető feladatokat és egy nagy projektfeladatot kellett teljesítenie πz2a nevű csapatunknak, melynek tagjai: Molnár Fruzsina, Rideg Árpád, Vida Zolta - tudtuk meg a portálunknak küldött beszámolóból.
2023. 01. 27., 12:27
A Kamarateremben Cseh Tamás dalait adta elő Papp Róbert, Kalocsa díszpolgára, valamint fia, ifjabb Papp Róbert. Az énekes-gitáros zenéjének egy parafrázisához Papp Róbert dalához Berta-Somogy Lajos írta a dalszöveget, aki prózai szövegek felolvasásával idézte meg Cseh Tamás kivételes egyéniségét.
2023. 01. 26., 08:05
November végén hirdettek nyílt pályázatot a Kossuth Lajos utca 16-18. szám alatti egykori kollégium épületére. A pályázat érvényes ajánlat nélkül zárult. Nem maradtunk le a vásárról. Hasonlóképp sikertelen volt egy Csokonai utcai lakóingatlan értékesítésére kiírt pályázat, amelyet szintén ismét kiírnak.
2023-01-25 16:31:00
A Kalocsa környékén élő képzőművészek több éves hagyományt követve megrendezett tárlathoz ezúttal a Dunatáj Fotókör kiállításra is kapcsolódott. A megnyitón közreműködött és köszöntőt mondott Lakatos György fagottművész, városunk díszpolgára. A kiállítást megnyitotta Budai Viktória művészettörténész, a Schöffer Gyűjtemény vezetője.

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2023. 02. 01., 13:27
A tegnapi, házon belüli egyeztetések után ma az intézmények vezetőivel egyeztetnek a Polgármesteri Hivatalban. Még >>>
2023. 02. 01., 08:45
Tíz hónapostól 3 évesig jöhetnek szóba az egészséges kutyusok. Gazdáik február 17-éig, e-mailben küldhetnek ajánlatot a vásárra. Még >>>
2023. 01. 31., 09:09
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt vádat emelt egy férfival szemben, aki egy vita során olyan súlyosan bántalmazta a nehezen mozgó, leromlott egészségi állapotú feleségét, hogy 11 bordája eltört. Még >>>
2023. 01. 30., 14:56
Így alakult a Duna és a Tisza vízállása hétfőre a hydroinfo.hu adatai alapján. Még >>>
2023. 01. 30., 10:35
A szívroham és a stroke valószínűsége 40 és 50 százalékkal alacsonyabb volt azok körében, akik ennyit gyalogoltak. Még >>>
2023. 01. 29., 17:35
Minden olyan rövid időn belül történt, hogy a két pilótának esélye sem volt a katapultálás folyamatának beindítására. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK