Romsics Imre bemutatta Miske című könyvét – A miskeiek karácsonyfája alá ingyenesen kerül

A teremben már a 15 órai kezdés előtt várakozással teli hangulat uralkodott, majd az érdeklődő figyelem a könyv megírásának előzményeiről -, magáról a könyvről szóló bő egyórás bemutató alatt is kitartott.

Azért azt leszögezhetjük, hogy a „romsicsos” tréfáknak, kiszólásoknak köszönhetően az eseményt a komoly téma ellenére a könnyed és jó hangulat jellemezte, ami aztán a dedikálás alkalmával csak fokozódott.

A résztvevőket, köztük Illés Attilát, a község korábbi polgármesterét dr. Serfőző Csaba köszöntötte. A polgármester az előzményekről szólva elmondta: 

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Sokat vártunk rá, de most már nekünk is van ilyen könyvünk, nem csak a környező településeknek! Ismertetném, hogyan is jutottunk el odáig, hogy ez a könyv végre megjelenhetett. A kezdetek valamikor 2003-ra tehetőek, amikor községünk szülötte, Markó János villamosmérnök rendszerezte Horváth Sándor néhai kántortanító hagyatékát, és azt 2005-ben feldolgozva, rendszerezve átadta az akkori miskei önkormányzatnak, hogy az a Miskéről szóló könyv alapjául szolgáljon. Ha visszatekintünk az időben, ez 20 éve történt. Akkor a képviselő-testület úgy döntött, hogy dr. Lakatos Andort kéri föl a könyv megírására. Az anyagot 2005-ben kapta meg az érseki levéltár vezetőjének. Hosszú idő telt el, de könyv sajnos nem lett ebből az anyagból, viszont azt Lakatos Andor digitalizálta. Azon vagyunk, hogy ez a digitális anyag hamarosan a miskei könyvtárban elérhető és kutatható legyen. Ugorva nagyot az időben, már 2015-ben járunk, amikor az akkori képviselő-testület megbízásából Illés Attila polgármester felkeresi Romsics Imrét, hogy szeretnének egy Miskéről szóló könyvet. Jöjjön el a testület ülésére és ismertesse, mi a teendő ennek érdekében. Ezen a testületi ülésen Romsics Imre közli, hogy a néhai kántortanító anyaga nem elég egy helytörténeti kiadvány megírásához, mindenképpen levéltári kutatásokra lesz szükség. Már akkor elmondta, hogy Miskéről nagyon kevés anyag áll rendelkezésre. Így azzal kell számolni, hogy egy 250-300 oldalas kiadvány születhet. Ekkor megbízzák Romsics Imrét a könyv megírásával, és a szerződést is aláírják. A könyv átadásnak időpontjaként 2019 –et jelölik meg. Igen ám, de egy sor pozitív dolog jött közbe! Ahogy a kutatás elindul a levéltárakban, igazgató úr azt jelzi, hogy az eredeti oldalszám helyett 500 – 1000 oldalra tehető a könyv terjedelme. Ez szerződésmódosítással, plusz költségek biztosításával jár, míg végül így jutottunk el a mai naphoz, hogy a kutatási és föltáró munka alapján a kötetet bemutassuk. Áprilisban elkészült a könyv kézirata, szeptemberben megrendelték a nyomtatást, november 30-án pedig megérkeztek a könyvek."– zárta a tájékoztatást dr. Serfőző Csaba, majd felkérte Romsics Imrét a könyv bemutatására.

Romsics Imre elmondta:

Öt évig dolgoztam éjjel-nappal, télen, nyáron, nem akarom fokozni. Tehát hatalmas munka volt és bízom abban, hogy sok öröme lesz benne a miskeieknek. A Miske című, Miske története a kezdetektől 1961-ig alcímű  könyv 600 példányban, B5 méretben jelent meg; 64,5 ív a terjedelme, ami azt jelenti, hogy 1032 oldal. Az 1032 oldalban a hasznos szöveg 920 oldal, ezeken 69 ábra, 14 térkép és 162 darab fénykép szerepel. A címoldalon egy térkép, Miske belterületi szelvénye látható, amit 1790-ben Kronovetter Lipót Antal, az egyház térképésze rajzolt. A hátsó borítón a miskei templom egy 2006-ban készült fotón látszik."– vette számba a technikai jellegű adatokat a szerző, majd áttért a könyv tartalmára.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Mint elhangzott: A könyvnek 6 fejezete van. Az első fejezetet a régészeti korszakok szerint Lantos Andrea régész írta, és arról szól, mit lehet találni a miskei határban, milyen népek, milyen korokban lakták. A következő fejezet címe Miske a középkorban, ami egészen a török megszállásig, 1526-ig tart, amikor is a község elpusztul. Ez a rész előkészíti a negyedik nagy fejezetet, amely a mai miskeieknek sok különlegességeket fog mondani. A címe: Miske népessége, települése és gazdálkodása a feudalizmus korában. Ez a fejezet 1718-al, Miske újratelepítésével indul és az 1848-as szabadságharc történéseivel fejeződik be. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás indítja el a következő fejezetet, a kapitalizmus korát. Az ötödik fejezet címe: Miske társadalmi és gazdasági viszonyai a polgári korban. Az utolsó nagy fejezet, a hatodik: Miske a kiépülő szocializmus korában, 1945-1961-ig. Ennek a fejezetnek a kezdete és a vége is bizonytalan, de hogy miért 1961 a vége? – tette fel a kérdést Romsics Imre, amit természetesen megválaszolt: Mert Igazából a szocializmus 1947-től kezd kiépülni. Ugyan 1945 és 1947 között van egy átmeneti időszak, amikor elkezdődik egy polgári Magyarországnak a kiépítése, de ezt a Magyar Kommunista Párt erőszakkal megakasztja. A szocializmus igazából az 1960-as téeszesítéssel kezdődik, innen már tényleg szacializmusról beszélünk. Ezt a fejezetet már nem írtam meg, bár polgármester úr nagyon szerette volna, hogy a történet napjainkig érjen el. Erre két ok miatt nem vállalkoztam: ez minimum plusz két évet jelentett volna. A másik pedig a jogi része, ugyanis 70 évig titkosak az iratok. Hetven évig nem illendő nevekről írni, nem szabad nevekhez kötni a történetet. Én néprajzkutató vagyok, nem történész, számomra a nevek fontosak – magyarázta döntését Romsics Imre, hozzátéve:

Amikor a könyv megírását vállaltam azt mondtam: elvállalom az írást, de tessék fölkészülni arra, hogy meglepetés éri a faluban élőket. Ezek után döntsenek, hogy akarják, vagy nem, mert lehet, hogy gondolunk magunkról valamit, de kiderül, hogy az apánk, az öregapánk, a dédnagyapánk teljesen mást gondolt a világról. Akkor azt mondták, ezt a kockázatot fölvállalják.” - emlékezett vissza a megbízáskori időre a szerző. 

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

A folytatásban Romsics Imre kifejtette: Ahhoz hogy az olvasást segítsem, a könyv végén több mutatót találnak. Már csak azért is, hogy a tudomány iránt érdeklődők is haszonnal tudják forgatni. Minden adat ami szerepel a könyvben, annak ott van a származási helye. Az intézménynevek is mutatóba vannak rendezve, hogy tudni lehessen, hol lehet Miskéről szóló dokumentumokat találni. A mutatók között van egy idegen szavak és szómagyarázatok rész is, ami 8 oldalt tesz ki. Van egy latin személyneveknek mutatója is, mert egykor latinul írták ki a neveket. Továbbá van régi súly - és hosszmérték mutató. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a miskeiek szövő háziipara nagyon híres volt, és ebből tudni, hogy a miskei asszonyok egykor miként mérték a fonál súlyát. A pénzeknek szintén külön mutatója van, azok nevei is sokat változtak a 300 év alatt – magyarázta Romsics Imre.

Biztos vagyok abban, hogy a könyv mindenki számára érdekes lesz, és hogy vadásznak majd benne a nevekre. Például arra, hogy az én családom itt volt-e 1718-ban?– jósolta az író.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

A könyvbemutató egyik talán legizgalmas része az volt, amikor Romsics Imre a kutatás nehézségeivel szembesítette a hallgatóságot, ugyanis Miskének, mint az 1718-tól önálló községnek 300 évre vetítve 10 centiméter (!) iratanyaga van a levéltárban. Ezzel szemben a szomszédos község Homokmégynek 15 folyóméternyi, holott az sokkal később lett önálló település, 1898-ban szakadt el Kalocsától. Mint elhangzott, Miskén nincs jobb helyzetben a községi levéltár sem, ugyanis ott sincsenek meg, vagy csak hiányosan az iratok.

A lokális adatok között került ismertetésre, hogy a kalocsai érsek 1719 március 12-én elsőként Miskével kötötte meg az úgynevezett betelepítési kontraktust. Az bizonyos, hogy 1718 őszén már a miskeiek itt vannak, de hogy honnan érkeztek, azt nem lehet tudni. Érdekes adat, hogy csak az azt követő 4 év után, 1722-től négy ciklusban telepítik be Hajóst. A szerző szerint a dokumentumok arról tanúskodnak, hogy Miske lakatlan volt a betelepítés pillanatban, de ez nem lehet egészen igaz, mert amikor megtudták az itt lakók, hogy valahonnan érkeznek a „tótok”, akkor fogták magukat és elköltöztek, például az egyik név szerint is ismert család Dusnokra. Sőt, az első dusnoki bíró miskei származású volt, tessék elolvasni, és akkor majd megismerik, ki is ő valójában - kapacitálta a hallgatóságot Romsics Imre a könyv forgatására. Érdekes volt még a szerző előadása végére tartogatott mondanivalója, amelyből kiderült, hogy Miske az alapításakor több elpusztult települést kapott meg, például a ma ismert Súgó pusztát, aminek a neve egykor Suhogó puszta volt.

Az izgalmas, érdekes adatokban, történelmi összefüggésekben bővelkedő, jó hangulatú előadás végén a közönség a szerző munkáját és előadását tapssal köszönte meg, majd nagyon sokan dedikálásra is felkérték Romsics Imrét, akivel többen egy-két családjuk történetére vonatkozó mondatot is váltottak.