„Történelmi nap” – „A kontinens nukleáris újjáéledésének zászlóshajója” – „A legnagyobb és legelőrehaladottabb európai nukleáris építkezés”

A Paks II. Atomerőmű első betonöntésének alkalmából szervezett ünnepség elején annak moderátora, Abaházi Csaba köszöntötte megjelenteket, akik közt a Roszatom képviselői, valamint több nagykövet is megjelent, jelezvén a Paks II. projektet övező nemzetközi érdeklődést.

Ötven év elteltével ismét új atomerőmű építése kezdődik meg Magyarországon, a Paks 2 atomerőmű létesítését teljes joggal nevezhetjük az évszázad hazai projektjének”– mondta nyitógondolatként Abaházi Csaba, majd egy filmvetítés segítségével idézték föl az első betonöntésig vezető utat, az atomenergia-hasznosítás magyarországi történetének kezdetétől, az első atomerőmű építésének előkészítésétől kezdve, majd Raffaello Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója osztotta meg ünnepi gondolatait.

„Ma megváltozik a nukleáris atomerőművek száma”

Milyen csodálatos nap, milyen csodálatos nap Magyarország számára, milyen csodálatos nap Oroszország számára, és milyen nagyszerű nap a nukleáris együttműködés számára, a fenntartható energia számára!”
– mondta Raffaello Mariano Grossi, aki a Paks II.-t „csodálatos projekt”-ként említette, amely – amint fogalmazott –

„EGY IGAZÁN NAGYON ERŐTELJES JELE MAGYARORSZÁG PROSPERITÁSÁNAK, NÖVEKEDÉSÉNEK, EGY JELENTŐS EURÓPAI GAZDASÁGNAK.”

A főigazgató emlékeztetett:

Ez egy olyan projekt, amely ellenszélben kellett, hogy működjön, ezért a paksi bővítés tökéletes példája az eltökéltségnek és az akaratnak.”
Így a NAÜ az első beton öntése kapcsán azt is ünnepli, hogy együtt legyőzhetőek ezek a „politikai bürokráciával kapcsolatos, vagy más jellegű nehézségek, amelyek akadályozhatják egy projekt előrehaladását”.
A főigazgató kifejtette: amikor Paks II. elkészül majd, akkor már egy még integráltabb energiamix fog itt működni, és egy olyanfajta hálózatot sikerül majd megerősíteni, amely a lehető legjobb módon szolgálja majd egy előre megjósolható mennyiségű energia előállítását.
Méltatta a „Roszatom-os barátainak”, az atomenergia békés felhasználásának Ázsiától Európán át Afrikáig és úgy vélte, nemsokára Latin-Amerikában is zajló terjesztésében játszott szerepét:

Ők, ugye, az atomenergia ipar vezetői, nekik olyan megoldásokat kell produkálniuk, amelyek biztonságosak”.
Végül az atomenergia békés célú felhasználását a béke nagykövetének nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett a nukleáris fegyverek okozta veszélyre, hangsúlyozva a kölcsönös meg nem támadás elvének fontosságát.
Végül – utalva arra, hogy a Paks II. projekt az első beton öntésével már hivatalosan is „építés alatt álló atomerőműnek” minősül – így összegezett:

ilyen módon tehát ma megváltozik a nukleáris atomerőművek száma is.”
Az idei tél igazolta szükségességét: 40% importra szorultunk januárban

A továbbiakban Süli János, Tolna vármegye 3-as számú választókerületének országgyűlési képviselője, korábbi Paks II. beruházásért felelős miniszter mondott köszöntőt.
Fölidézte: 2007. június 31-én a Teller Projekt indította meg azt a munkát, amely ehhez a fontos mérföldkőhöz vezetett.

„2009. MÁRCIUS 30-ÁN A PARLAMENT 95,4%-OS TÁMOGATÁST ADOTT ENNEK A MUNKÁNAK.”

Az a támogatás azt jelentette, hogy elkezdhettük ezt a munkát, ami ezer lépésből áll. Ennek egy fontos lépése a mai nap, hogy az első beton kiöntésre sor kerül.”
Később, 2011-ben Magyarország új energetikai stratégiája is megerősítette, hogy a két új blokkra szüksége van Magyarországnak. Kijelentette: egyértelműen kinyilvánítottuk, hogy atomenergia nélkül Magyarország nem képes megoldani biztonságosan energiaellátását.

• 2014-ben megköttettek az államközi megállapodás, a finanszírozási szerződés, majd év végén az IPCC szerződés, ami a részletes műszaki követelményeket tartalmazta.
• 2015 novemberében a brüsszeli bizottság megállította a munkákat, hat kérdéskörben vizsgálatot indított, ez eltartott 16 hónapig.
• 2017 márciusában mind a hat kérdéscsoportban elfogadták Magyarország indoklását, és folytatódhatott a munka a tervezés, engedélyezés, az építési munkaszerződés módosítások feladataival, 2017-től 2022-ig, a háború kitöréséig zökkenőmentesen.
• 2020 júniusában sikerült beadni a 283 ezer oldalas, később még 410 ezer oldallal kiegészült tervcsomagot amelyet a hatóság több mint két évig ellenőrzött, bevonva nemzetközi szakértőket, a NAÜ szakértőit is.
• Szintén 2020-ban sikerült megszerezni az Országos Energiahivataltól a hálózatra csatlakozási engedélyt
• 2022-ig további számtalan engedély tette lehetővé a földkitermelést és talajmegerősítést, illetve
• az olvadékcsapda elemeinek és a reaktortartálynak gyártását
• 2022. augusztus 25-én megkapták a létesítési engedélyt is, valamint a hét épületre és az alaplemezre az összes engedélyt.

Tulajdonképpen ennek a termékeként állunk itt. A 22. február 24-i háború óta a munkákat nagymértékben a szankciós intézkedések gazdasági, jogi ellehetetlenítés lelassította, de közben a terület előkészítése, felvonulási épületek, földkitermelés, munkagödör előkészítése tudott zajlani, és most jutottunk el odáig, hogy az első betont tudjuk önteni” – mondta Süli János, aki az idei tél tapasztalataival is alátámasztva kijelentette: 

MAGYARORSZÁG NEM TUD MEGLENNI ATOMENERGIA NÉLKÜL, 40% IMPORTRA SZORULTUNK A JANUÁRI IDŐSZAKBAN.

Ez is indokolja azt, hogy olyan erőművet építsünk, amely napszaktól, időjárástól függetlenül gazdaságosan biztosítja Magyarország villamosenergia-ellátását. Ez nem csak stratégiai kérdés, hanem energetikai biztonság, nemzetbiztonsági kérdés” – jelentette ki Süli János, hozzátéve, az atomerőműben előállított áram jelenleg is a legolcsóbb Magyarországon, ami által az ipar versenyképességét és a lakosság olcsó villamosenergia-ellátását biztosítani lehet.

Örvendetesnek mondta, hogy a naperőművek száma gyarapszik Magyarországon, már 8500 megawatt, de mint az elmúlt időszakban bizonyította, hogy ha ilyen időjárás van, akkor az nem segít nekünk.

Történelmi nap

ALEKSZEJ LIHACSOV, A ROSZATOM VEZÉRIGAZGATÓJA KÖSZÖNTŐJÉBEN TÖRTÉNELMI NAPNAK, A MAGYAR ATOMENERGETIKA, AZ OROSZ ÉS A MAGYAR KAPCSOLATOK ÉS AZ EGÉSZ ATOMENERGETIKAI IPAR ÜNNEPÉNEK MONDTA AZ ELSŐ BETON ÖNTÉSÉNEK NAPJÁT.

Emlékeztetett: a magyar atomenergetika 70. évfordulóját ünnepli, hiszen akkor jött létre az atomenergetikai ágazatot felügyelő hivatal, majd 1959-ben működésbe lépett az első kutató reaktor, és ’70-es években pedig már kezdetét vette az atomerőmű építése az akkori bestsellerekkel, a WWR440-essel, amely a mai napig nagyon fontos szerepet játszik az ország energiabiztonságában. A most épülő típus az utóbbi évtized csúcsmodellje lesz, két VVR 2200-as reaktorral.

A vezérigazgató rámutatott: Magyarország azon európai országok egyike, amelyek exportálják a villamos energiát, a továbbiakban pedig az atomenergia hasznosításának generációkon átívelő jellegéről szólt: az elődök továbbadták a tudást és tapasztalatokat, a ma épülő, még hatékonyabb reaktorok pedig az új generációkat szolgálja majd.

„AZ ENERGIABIZTONSÁG SZUVERENITÁST, BIZTONSÁGOT AD, ÉS AZ EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉT IS JAVÍTJA.”

Ez az építkezés tovább növeli ezt a biztonságot, hiszen fenntarthatóságot és jó villamos energiaárakat nyújt az atomenergetikának köszönhetően – mutatott rá a főigazgató.

A Paks II. erőmű a magyar nép számára új lehetőséget ad, a kormánynak pedig azt a lehetőséget adja, hogy száz évvel előre lehet tervezni az ipari fejlesztést, a mezőgazdaságot, a digitális ipart, a mesterséges intelligenciát, ahol maximális mennyiségű villamos energiára van szükség, és természetesen segít alacsonyan tartani a villamosenergia-árakat a háztartások számára.”
A folytatásban méltatta a magyar kormányfő és az orosz elnök szerepét a projekt előmozdításában, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek az atomenergetika nemzetközi felügyelete terén végzett munkáját, kiemelten a zaporizzsjai erőmű balesetmentes üzemeltetéséhez nyújtott szakmai támogatást.

Nemzetközi együttműködésben épül, sok magyar beszállítóval

Alekszej Lihacsov végül a projekt nemzetközi jellegét hangsúlyozta, mondván, ez egy nemzetközi együttműködést igénylő projekt, ahol nem csak magyar beszállítók, de más európai országok beszállítói és partnerei is együttműködnek.

A Roszatomnak ez az egyik legfontosabb versenyképessége: nem csak biztonságot és hatékonyságot nyújtunk egy atomerőmű esetében, de maximális számú partnert és szereplőt vonunk be a projektbe. Ez fog megvalósulni itt Pakson is, amikor a Paks II. atomerőmű megépítésre kerül mondta a vezérigazgató, beszédét azzal zárva:

A célunk az, hogy ez a projekt ne az utolsó projektje legyen a magyar–orosz együttműködésnek!”
„A kontinens nukleáris újjáéledésének zászlóshajója”
„A legnagyobb és legelőrehaladottabb európai nukleáris építkezés”

Utolsó felszólalóként Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere fölidézte: Magyarország akkor döntött az atomerőmű-építésről, amikor Európában a nukleáris energia „egy szitokszó volt”. Mi akkor döntöttünk atomerőmű-építésről, amikor az atomenergia alkalmazóit ósdinak és múltba ragadottnak bélyegezték.
Mára azonban a helyzet gyökeresen megváltozott – mondta Szijjártó Péter, kifejtve:

EGY ÚJ VILÁGGAZDASÁGI KORSZAK KEZDŐDÖTT, AMELYBEN A VILLAMOS ENERGIA, AZ ÁRAM IRÁNTI IGÉNY RENDKÍVÜLI MÉRTÉKBEN MEGNŐTT.

Azok, akik korábban a nukleáris energiáról lekicsinylően, ilyen felsőbbrendűen, lenézően beszéltek, azok rájöttek, hogy a nukleáris energia a legmodernebb, a legolcsóbb és a legkörnyezetkímélőbb megoldás akkor, hogyha megbízhatóan, nagy mennyiségben, biztonságosan akarunk villamos energiát előállítani, ha esik, ha fúj.”

A miniszter rámutatott: ebben az új világgazdasági korszakban nincs versenyképesség nukleáris energia nélkül, ezért az lesz versenyképesebb, aki előrébb tart az atomerőműveinek az építésével.

A helyzet az, hogy mára bottal üthetik a nyomunkat. A Paks II. a ma Európában folyamatban lévő nukleáris beruházások közül a legnagyobb és a legelőrehaladottabb nukleáris építkezés.”„A PAKS II. AZ EURÓPAI KONTINENS NUKLEÁRIS ÚJJÁÉLEDÉSÉNEK ZÁSZLÓSHAJÓJA.”

Süli Jánoshoz csatlakozva fölidézte, hogy nagyon sokan akarták, és akarják is megakadályozni ezt a projektet, például a Biden-féle demokraták, vagy a brüsszeli liberálisok,

de itt vannak sajnos egyes magyarországi ellenzéki szereplők is. Mi azonban, tisztelt főigazgató úr, kedves vezérigazgató úr, kedves vendégeink, nem hagytuk magunkat és nem is hagyjuk magunkat. Donald Trump elnökkel megállapodtunk arról, hogy az Egyesült Államok eltörölte a Paks II.-vel kapcsolatban korábban létrehozott szankciókat. Brüsszelben mi magunk akadályoztuk és akadályozzuk is meg azt, hogy az Európai Unió a nukleáris ágazat ellen szankciókat vezessen be. Az ellenzéket pedig le fogjuk győzni.”
„Garancia a rezsicsökkentés fenntartására”

Szijjártó Péter szerinte ez a három alapfeltétele annak, hogy a Paks II. beruházás időben meg tudjon valósulni. Hozzátette: ez azért is fontos, mert

„A PAKS II. BERUHÁZÁS JELENTI A GARANCIÁT MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ENERGIABIZTONSÁGÁRA, ÉS A PAKS II. JELENTI A GARANCIÁT A REZSICSÖKKENTÉS FENNTARTÁSÁRA.”

Beszéljünk világosan, Paks II. nélkül nincsen rezsicsökkentés.”Kifejtette: a Paks II. megépülése után mi magunk fogjuk tudni előállítani nukleáris energia felhasználásával a magyarországi áramigény mintegy 70%-át, ami jelentős mértékben csökkenti majd a függőségünket a nemzetközi piacoktól, és azok „sokszor teljesen esztelen áremelkedéseitől”.

Most lekerül a földbe az első beton. Az első beton majd az atomerőmű vezénylő épületének stabil bázisát fogja biztosítani. Annak a vezénylőépületnek a stabil bázisát, ahol francia vállalatok által létrehozott irányító központból fogják vezényelni ennek az atomerőműnek a működését”
– mondta a miniszter, ezzel is példázva a beruházás nemzetközi jellegét.

Az első betonnal a Paks II. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség sztenderdjei szerint jogilag és gyakorlatilag is egy építés alatt álló atomerőműnek minősül. Még néhány évnyi kivitelezés, még néhány évnyi nagy munka, és a Paks II.-t rákötjük Magyarország villamosenergia-hálózatára, ezzel pedig egy óriási lépést teszünk a magyar energiaszuverenitás elérése érdekében”– mondta Szijjártó Péter, aki a mostani, fontos mérföldkő után a következő feladatként a beruházás felgyorsítását és mielőbbi befejezését jelölte meg.

3, 2, 1 – Öntés!
A műveletet élő közvetítésen lehetett figyelemmel kísérni.
Az egyesített alaplemez 1.1-es betonozási szakasza az 50 UCB vezénylő épület területén található. A betonozás előtt elkészült a szerelőbeton kialakítása, amely megbízható alapot ad az alaplemez betonozásához.
A vasalási munkákhoz 133 tonna betonacélt használtak fel.
A betonozás során 329 köbméter betonkeverékre volt szükség.
„Láthatjuk, ahogy a betonkeverő autóból az első beton bekerül a betonszivattyú fogadótálcájába, és nyomás alatt a betonpumpával a betonozás helyére juttatják. A betonkeveréket egyenletesen rétegekben öntik le, ez alatt a betonkeverék tömörítése céljábólvibrálják a rétegeket, ami lehetővé teszi a betonkeverék jobb tapadását a vasalathoz, és így jön létre egy egységes monolit vasbeton szerkezet. A betonozás a mínusz 23,5 méteres mélységtől a mínusz 20,8 méteren lévőtervezési szintig tartó betonozási szakasz határain belül történik”
– kommentálta a látottakat a narrátor, a helyszíni közvetítést így zárva:
Tisztelt hölgyeim és uraim! A Paks II. atomerőmű első betonöntése megtörtént. A projekt ezzel hivatalosan építés alatt álló státuszba került.”

Borítókép: Paks II. Zrt.  / Vida Tünde