Arany János megidézése – A ballada Shakespeare-je

Az Arany János emlékév keretében a költő balladáiról hallhattunk elemzést Balogh Csaba Zoltán az est házigazdájának előadásában. Csikós Marianna megbízott könyvtárigazgató köszöntőjét követően az irodalomár pedagógus előadó Szerb Antal és Németh G. Béla irodalomtörténészek életműelemzéseit foglalta össze.

Ezt követően Arany János életútjának, emberi és irodalmi mivoltának sokoldalúságát ecsetelte. Nemcsak irodalmunk legnagyobb epikusa, legjelentősebb lírikusa, hanem többek közt műfordító, zenész, vándorszínész, nemzetőr, tisztviselő, újságíró, pedagógus, kritikus és akadémiai titkár is volt egyhangúnak cseppet sem mondható pályája során. A költő habitusát, szerénységét jól jellemezi, hogy elismert alkotóként sem, hordta „plecsniként” a díjait, az anekdota szerint, mikor egy újabb kitüntetését postázták neki, már fel sem nyitotta a borítékot.

Az életrajzi elemek felelevenítését követően egy rövid műfajelemzést hallhattunk, amelyben a balladák általános jellemzőit ismerhettük meg, majd Arany balladáinak témák szerinti felosztását ismertette, valamint a népéleti (Tengeri-hántás), lélektani (Ágnes asszony, Tetemrehívás, Híd-avatás), történelmi (A walesi bárdok, Szondi két apródja, Mátyás anyja) művek keletkezés történetébe nyerhettünk betekintést.

Az est fénypontját, a műelemzés által felvértezve, maguknak a műveknek, Arany ismert balladáinak megidézése jelentette, felvételről, hol megzenésítve, hol jeles színművészeink által tolmácsolva, végül a közönséget is bevonva.

Az épp hallgatott ballada rövid összefoglalóját és hozzá kapcsolódó érdekes momentumokat ismerhettünk meg az előadótól.
Sorrendben a következő balladákat hallhattuk:

Tengeri-hántás
Dalos Eszter és Tuba Ferkó szerelmi románcának története, sajátos előadásban, zenével.

A walesi bárdok
Arany talán legismertebb művéről megtudhattuk, hogy csupán legenda a ballada keletkezésének története, nem Ferenc József 1857-es látogatása apropóján íródott, hanem később 1861 körül, Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének és Tóth Endre Ötszáz gael dalnok c. versének inspirációjára.

A balladát Kálloy Molnár Péter szavalatában hallhattuk, aminek aláfestéséül Csordás Dániel képregény feldolgozását vetítette az előadó.

Szondi két apródja
A Drégely várának 1552-es török ostromát feldolgozó, a bátorság, a hősiesség, a bukás és hazafiság kérdéskörét vizsgáló történelmi balladát Latinovits Zoltán előadásában hallhattuk.

Az Ágnes asszony egy lelkiismeretei konfliktust mutat be, mely során a büntetés szükségtelen, a bűnhődés belülről fakad.

Tetemrehívás
Arany késői korszakának nagy ívű balladája egy sajátos ritmikájú misztikus történet melynek témája a középkori istenítélet.

Híd-avatás
A valószínűleg a Margit-híd avatásakor íródott komor hangulatú mű a kor kritikája, témája a haláltánc, öngyilkosság, szereplői a modern nagyváros elesettjei, a pénz világának áldozatai.
A művet Sinkó László tolmácsolásában hallhattuk.

Vörös Rébék
A paraszti életet és misztikumot idéző, népmondai töredékekre alapuló művet.
Megzenésítve, Koncz Zsuzsa által lett megidézve.

Végül az est záróakkordjaként a Mátyás anyja című ballada a közönség bevonásával került előadásra, az előadó vezetésével, közös élménnyé téve a mű felolvasását.

Bátran kijelenthetjük, hogy a tartalmas est mindenki számára közelebb hozta Arany jelentős műveinek és művészetének megértését, inspirációt adhatott az életmű mélyebb megismerésére.