A Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület, mint a Bács-Kiskun megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ cím birtokosa február 18-án, délután 16 órától a Konferencia Európa jövőjéről témakör keretében, Modern kommunikáció és a civilek kapcsolata Európában címmel, a Kalocsai Tomori Pál Könyvtárban a civil egyesületek vezetői részére rendezett fórumot. Az eseményt Font Sándor nyitotta meg, majd az országgyűlési képviselő gondolatébresztő felvezetője után Katusné Dávid Edit, a Kunság-Média Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Kiskőrös TV főszerkesztője tartott előadást, amely a modernitás jegyében online is követhető volt.
A média, különös hangsúllyal az elektronikus, a közösségi média és az egyesületek, civil közösségek kapcsolódási pontjait, lehetőségeit számba vevő előadás azt a napjainkban számos kutatásban, tanulmányban tárgyalt problémakört gondolta tovább: a sokszor metaforikus módon csak világhálóként emlegetett Internet miképpen formálja át korunk valóságát, s miképpen változik meg maga is ennek a valóságnak a struktúráival való találkozása során.
Legfőképp pedig az előadás célközönsége, az egyesületek, civil közösségek miként tudják mindezt a tevékenységük minél szélesebb körben történő bemutatására, népszerűsítésére felhasználni. Az esemény résztvevőinek alkalma volt arra is, hogy elmondják tapasztalataikat, gondolataikat a két szektor kapcsolatáról, megfogalmazzák azokat a lehetőségeket, igényeket, amelyek még kihasználásra várnak.
A megjelenteket a moderátori feladatokat is ellátó Molnár Elvira projektvezető köszöntötte, aki ugyan keveset beszélt, de sokat mondott azzal, hogy a Bács-Kiskun megyében működő egyesületeknek, civil közösségeknek csupán közel egyharmada rendelkezik önálló weboldallal, honlappal. A moderátor hivatalos statisztikákon alapuló mondanivalójából kiviláglott: a mindent átható, sokszorosan összefonódó, sokrétű médiarendszerhez való alkalmazkodás hatékonyabbá, eredményesebbé teheti az egyesületek munkáját.
Font Sándor emlékeztetett:
A Fidesz-KDNP kormányzat 2012-ben hozta létre a Nemzeti Együttműködési Alapot (NEA), amely a civil szervezetek számára kínál támogatási lehetőségeket, forrásai elsősorban pályázati úton érhetők el, az idén közel 11 milliárd forint keretösszegben. A NEA felhasználása egy olyan rendszerben történik, amelyben az alap által támogatni kívánt civil szervezetek több szinten is részt vesznek a döntések meghozatalában. Az Alap keretében működési célra és szakmai programok megvalósítására tudnak forrást igényelni a szervezetek, így a kalocsai és a térségében működők előtt is nyitva áll a lehetőség, amellyel élnek is. Kalocsán és a járásban összesen 260 civil szervezet működik, amelyek 2012 óta közel 900 pályázatot nyújtottak be, ezeknek a fele nyertes. Így mára milliárdos nagyságrendű támogatást kaptak a kormányzattól a működésük segítésére, vagy programjaik megvalósítására.” – mondta az országgyűlési képviselő, majd valamennyi szervezet munkáját megköszönve további sikeres működést kívánt az itt élő lakosok örömére és megelégedésére.
Dávid Edit előadásában először Marshall McLuhennek A Gutenberg-galaxis című bestsellerére utalva azokat a kommunikáció szerkezetében bekövetkező történelmi korszakváltásokat tárgyalta, amelyeknek során először a szóbeliségen alapuló kultúráról az írásbeliség korszakába, metaforikusan fogalmazva a Gutenberg-galaxisba lépett a világ, majd pedig – éppen az ötvenes-hatvanas években kibontakozó telekommunikációs forradalom eredményeképpen – a globális sugárzott, majd internet alapú kommunikáció korszaka váltotta fel a Gutenberg-galaxisnak a nyomtatott könyv uralma által fémjelzett korszakát.
A történelmi változás bemutatását vélhetően az a gondolat inspirálta, hogy a jelenlévők számára is nyilvánvalóvá váljék: a kommunikáció, illetve a kommunikációs technológiák alapvetően befolyásolják a társadalmak életét az egyéntől egészen a társadalmi és politikai struktúrákig. Ez a változás igen nagy hatásúnak bizonyult; azt az új nézőpontot helyezte előtérbe, amely számos újszerű megközelítést eredményezett a kommunikációban az élet valamennyi területén. Ráadásul a közösségi média megjelenése, a terület jogi szabályozásának akár nemzetközi, akár hazai rendezetlensége, annak buktatói napjaink egyik legnagyobb kihívása a kommunikáció területén. A közösségi média, például a Facebook, TikTok, mint új társadalmi szerveződési forma a mindent átható globalizáció révén elterjedt az egész világon, és miközben formálja a kultúrákat, a politikát, a gazdagságot, egyszersmind megpróbáltatásokat és bizonytalanságot is hoz magával, akárcsak az egyén számára – hangsúlyozta az előadó, hozzátéve: akár szeretjük, akár nem, a kommunikációban új világ született. Minél inkább alkalmazkodnak ehhez, a civil szerezetek is annál hamarabb érhetik el azt a közönséget, csoportot, amelyet megcéloztak.
A továbbiakban az egyesületek vezetői a saját, a közösségi médiában szerzett pozitív és negatív tapasztalataikat osztották meg egymással, közös egyetértésre jutva abban: a felgyorsult kommunikáció egyik legnagyobb veszélye a dezinformáció, amelynek megakadályozása érdekében mielőbb le kell verni néhány cölöpöt, azaz a jelenleginél világosabb, félreérthetetlenebb etikai és jogi szabályt kell alkotni, ezzel párhozamosan pedig a társadalom legszélesebb köreiben kell alapműveltség szintjére emelni az informatikai tudást.