Újabb kötet látott napvilágot egy kalocsai népművész életéről, munkásságáról, Tamás László tollából, aki ezúttal Cselik Máriának, a néptánc mesterének a portréját rajzolta meg.
Hatalmas érdeklődés övezte Tamás László Cselik Máriáról írt, „Táncolok, amíg élek – Cselik Mária, a néptánc mestere” című könyvét, melyet december 2-án szombaton 15 órakor a Művelődési ház kamaratermében mutattak be.
Stílusosan a Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola gyermekcsoportjainak táncos műsorával kezdődött a rendezvény, majd több köszöntő is elhangzott.
Dr. Bálint József polgármester méltatta Cselik Máriát, hosszú évtizedek kitartó munkáját mind a katedra mögött, mind a színpadon, akinek élete egészét átszövi a tánc és a hagyományok ápolása.
Pandur Gábor, Drágszél Község polgármestere személyes hangvételű visszaemlékezéseivel, anekdotázva köszöntötte a főszereplőt.
Dr. Angeli Gabriella képviselőasszony, mint egykori kolléga emlékezett vissza az iskolai évekre. Méltatta pedagógusként, vezetőként, mint aki mindig tudta, hogy az iskola hová tart, és megjelölte az irányt. Finoman utalt rá, hogy a „szigor” mögött milyen jó szív, hatalmas lélek lakozik.
Szeleczki Attiláné arra az időkre emlékezett vissza, amikor Marika néni készítette fel őket Fülöp Ferenc-díjra [A Fülöp Ferenc-díjat kétévente nyújtja át a Népművészeti Szövetség a versenyen kiemelkedő tudást mutató szólistáknak - A szerk.], amit táncospárjával, Bagó Ferenccel meg is kaptak.
A Mezei Virágok népdalkör dalcsokorral kedveskedett a jelenlévőknek.
A köszöntők hosszú sorát Németh Ildikó táncművész beszéde zárta, majd jött a népzene és a néptánc, ami Cselik Mária egész életét jelenti.
A Drágszéli Asszonykórus nótáival a Kalocsai Hagyományőrző Néptáncegyüttes táncával idézett múltat, mutatott jelent.
Végezetül Cselik Mária mondott köszönetet mindenkinek, legfőképpen Tamás Lászlónak, a szerzőnek e kiadványért.
Az este záróakkordja a már ilyenkor megszokott vendégfogadás volt, ami estébe nyúló jó hangulatú beszélgetéssel tette fel a napra a koronát.