„Ahová a király is gyalog jár” – 56 milliós vizesblokk-beruházás a sportcsarnokban, TAO forrásból

A TAO pályázati rendszer keretében a Kalocsai Kézilabda Klub sportfejlesztési programot nyújtott be a sportági szakszövetséghez a sportcsarnokban végrehajtandó vizesblokk bővítésre és felújításra. A fejlesztés becsült összköltség mintegy 56 millió forint, amihez az egyesület a városhoz mint az ingatlan tulajdonosához fordult az önrész biztosítása érdekében. Az előzetes számítások szerint összesen 17,4 millió forint önrészre volna szükség, amelyből előzetesen, a tervezés, engedélyeztetés költségeinek fedezésére mintegy 1,5 millió forintot igényeltek önkormányzati forrásból. Ez utóbbi tételre még az idei évben szükség lesz, míg a fönnmaradó 15,9 milliót a jövő évi költségvetés terhére teremtené elő az önkormányzat a múlt keddi testületi ülésén hozott határozat szerint, noha most csak az idei évben esedékes tételről hoztak döntést.

A beruházásra azért van szükség, mert arra a sportcsarnok legutóbbi nagy felújítása során – bár az előkészített tervekben szerepelt a fejlesztés – végül nem került sor a szükséges forrás híján. Az indokoltsághoz kétség sem fér, hiszen jelenleg egy női és két férfi WC áll a 350 fő befogadására alkalmas létesítmény használóinak rendelkezésére. A szükséges bővítést egy új, most kiépítendő épületszárnyban valósítanák meg. A terv szerint az általános használatú mellékhelyiségeken kívül egy toalett a mozgáskorlátozottaknak is rendelkezésére állna, akik számára a sportcsarnok használatát a korábban szintén elmaradt akadálymentesítés is segíthetné.

Mi kerül ezen ennyibe?

Szabó Balázs több aggályát is fölvetette az erről szóló napirend tárgyalása során.
Egyrészt megkérdezte, hogy adott-e bármiféle garanciát a projektgazda egyesület arra, hogy a vagyonelem az önkormányzatnál kerül aktivizálásra. Elmondta: előfordult a közlemúltban olyan, a város által fedezett önrészből megvalósult fejlesztés – később meg is nevezte a Buborékcsarnokot –, amelynek nyomán létrejött új vagyonelem aktivizálása az önkormányzat felé mindmáig nem történt meg.
Bálint József elmondta ilyen nyilatkozattételre nem került sor, ugyanakkor a nagyobb számú mosdó és öltöző szükségessége kétségtelen, és az is tény, hogy ez a város vagyonát fogja gyarapítani.
Később dr. Angeli Gabriella képviselő ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a Buborékcsarnokot valóban az egyesület aktiválta, és annak üzemeltetéséből is kiveszi a részét, ha nem is 100%-ig, míg a sportcsarnok az önkormányzatnál kerül majd aktiválásra, így a fönntartó is a város lesz.

Szabó másrészt az idén folyósítandó tétellel kapcsolatban azt kérdezte Boromisza Viktortól, hogy miért kerül ennyibe, illetve tényleg ennyibe kerül-e a tervezés, engedélyeztetés.

A műszaki irodavezető elmondta, a tervezés, engedélyeztetés költségei az egyesület becslésére alapulnak, és tartalmazzák az engedélyezési terv módosításának díját, illetve a szükséges eljárás költségeit is. Fölidézte: az építmény korábban már rendelkezett jogerős engedélyezési tervvel, ám a megvalósítás nem történt meg, így az hatályát vesztette. Az eltelt 2-3 év során több szakági szabályzat, köztük kiemelten a tűzvédelmi szabályok módosultak. Ez az összeg tartalmazza a kiviteli tervdokumentáció elkészítését is, amelyre azonban csak akkor kerül sor, ha a pályázat kedvező elbírálásban részesül.

Bolvári Ferdinánd a vizesblokkok általános fajlagos bekerülési költsége felől érdeklődött, sokallván a 700 ezer forint kalkulált költséget négyzetméterenként. Az előterjesztésből kiemelte:

Öt női, egy akadálymentes és három férfi WC, valamint három piszoár, vagyis tizenkét WC 55 millióba kerül. Elfogadom, csak egy kis magyarázatot szeretnék kérni, hogy a közvélemény is értse. Boromisza Viktor azonban ez esetben a tőle megszokott, kimerítő válasszal nem szolgálhatott, mivel nem ismerte a dokumentáció részleteit, hiszen nem vett részt a tervek előkészítésében. Így csak föltételezte, hogy a szakági előírások teljesítése drágítja meg az építést, illetve rámutatott, hogy a közösségi terek építési költsége mindig sokkal magasabb a magánépítkezéseknél, mivel ezek esetében szigorúbb normáknak kell megfelelni.

Később Szabó Balázs újra visszatért a költségek kérdésére, emlékeztetve, hogy 2010 szeptemberében egy DAOP-pályázat keretében már készült dokumentáció ugyanerre a fejlesztésre, és akkor a tervezett összköltség 25,7 millió forintban volt megjelölve. Az 50%-os támogatási intenzitás mellett ez 13 milliós önrésszel járt volna. Fölidézte, hogy ez a projekt akkor nem valósult meg, noha minden rendelkezésre állt hozzá, és az akkori tervek teljes egészében megegyeznek az akkor már elfogadott tervekkel, még a tervező Kft., sőt a tervező személyek tekintetében is.

Egy Ctrl+C, Ctrl+V-ért miért kell kifizetnünk másfél millió forintot, ezt végképp nem értem – mondta Szabó, hozzátéve, hogy a fejlesztés szükségességét nem vonja kétségbe, de hiányolja a költségeket alátámasztó vizsgálatokat.

Még több TAO-forrás is jöhet?

A képviselő ugyanakkor sürgette, hogy tegyék rendszeressé a TAO-jogosult egyesületekkel és a támogató cégekkel való egyeztetést, egyben kérte a polgármestert, hogy vállalja föl e források becsatornázásának előmozdítását, mert

TÍZ HÓNAP ALATT EZZEL A BERUHÁZÁSSAL EGYÜT 80-100 MILLIÓ TAO PÉNZT KELLENE BEHOZNI.

Filvig Géza a jogi bizottság ülésére utalt vissza, elmondva, hogy Hartman János egyesületi elnök meghallgatása kezdetén az elhangzott, esetenként a projekt szükségességét is kétségbe vonó észrevételek és kérdésék alapján úgy tűnt, hogy senki sem kívánja ezt a beruházást.

Mintegy egyórás, jó hangulatú beszélgetés után végül mégis mindkét jelen lévő bizottság egyhangúlag támogatta a beruházást, beleértve az idei másfél millió körüli összeget és a 17,3 milliós 2017-ban kifizetendő hozzájárulást is. Végül azt hangsúlyozta, hogy a város a beruházás által egy 55 milliós vagyonelemmel gazdagodik, úgy, hogy ehhez csak mintegy harmadát kell kifizetnie.

A jogi bizottság a sportbizottsággal közös ülésén tárgyalta a kérdést és egyhangúlag támogatta az előterjesztést, amihez a pénzügyi bizottság is csatlakozott – tájékoztattak az érintett bizottsági elnökök.

A szavazás során is egyhangú döntés született: 12 igennel szavaztál meg az idei évre eső szűk másfélmilliós vissza nem térítendő támogatást a KKC számára, ahogy azt is, hogy a jövő évi költségvetésbe pedig kerüljön betervezésre a beruházáshoz szükséges, nem egész 16 milliós támogatás a sportcsarnokban végrehajtandó beruházás önrészének fedezésére.

A vita során egyébként az is elhangzott, hogy a lefolytatandó engedélyeztetés eredményeképpen több évig rendelkezésre áll majd az építési engedély, és a pályázati kiírás is lehetővé teszi a projekt átütemezését, így ha az önkormányzat pénzügyi helyzete mégsem engedné meg jövőre ezt a költséget, akkor a fejlesztés akár több évvel is elhalasztható, hátrányos következmények nélkül.

A 120 fő/WC arányszám nyomasztó súlya alatt azonban abban reménykedünk, hogy erre az időbeni csúsztatásra nem kerül majd sor!