Költségvetési Stabilitási Rendelet – Lopakodó megszorítás a kertek alatt

Erről a múlt csütörtöki testületi ülés első napirendi pontjaként döntött az önkormányzati képviselő-testület. A tárgyalt előterjesztés írásos bevezetője szerint legalább 145 millió forint a rendszerszerű, strukturális hiány, noha a tényleges hiányt csak egy-egy évre, a működési és rendkívüli támogatások változó mértékének ismeretében lehet megállapítani.
A közel 150 milliós strukturális hiány fölszámolására mielőbb intézkedéseket kell tenni a fizetésképtelenség elkerülése végett, amit az elmúlt években vagyonértékesítésből származó egyszeri bevételek, illetve rendkívüli központi támogatások révén csak átmenetileg tudtak orvosolni.

Az idei költségvetési rendelet is tartalmazott erre vonatkozó passzust, amely kimondta, hogy a testület legkésőbb június 30-ig külön rendeletben dönt az önkormányzat és intézményei költségvetési stabilitását hosszútávon, egyszeri, rendkívüli bevételek nélkül is biztosító, 2017-től alkalmazandó költségvetési stabilitási rendelkezésekről.
Ennek elmaradása esetén a városnak a fenyegető adósságrendezési eljárással együtt járó súlyos következményekkel kellene szembe néznie. Az önkormányzat gazdálkodásának önállósága megszűnne, mellé pénzügyi gondnokot jelölnének ki, és a város csak az ő ellenjegyzésével vállalhatna kötelezettséget, és minden kifizetéshez is az ő aláírására volna szükség. Ezen kívül válságköltségvetést kellene készíteni, amelyben csak a kötelező önkormányzati feladatokra szánhatnának forrást, az önként vállalt feladatokra, a fesztiváloktól a nyugdíjasok ünnepi járandóságán át a sport- és diákélet támogatásáig, vagy a kultúra és civil társadalom támogatására egy fitying sem juthatna, és akkor nem is beszéltünk még az uszoda-üzemeltetésről vagy a partnervárosi kapcsolatokról. A válságköltségvetésből ráadásul a képviselőknek és az önkormányzati bizottságok tagjainak sem lehetne tiszteletdíjat fizetni.

Ehelyett most elfogadtak egy költségvetési keretcsomagot, amelyben egyes előirányzat-csoportokra már most, előre meghatározták, hogy mekkora megtakarítást céloznak meg az adott feladatokra szánt költségekből. Ezt a keretet töltik majd meg a jövő évi költségvetés megalkotásánál, ami aligha lesz könnyű feladat, hiszen a megszorításokkal rengeteg részérdek sérül, és az egyes érdekeltségi csoportok pozíciói csak egymás rovására javulhatnak.
A két érintett bizottság, a pénzügyi, valamint a jogi bizottság támogatta az előterjesztésben foglaltakat – amint arról a két bizottsági elnök, Katus Attila, illetve Angeli Gabriella tájékoztatta a testületet. Az ellenzéki képviselők viszont több kritikai megjegyzés kíséretében támogatták csak az egyébként üdvözlendő szándékúnak ítélt rendelkezéscsomagot.

Sport, ifjúság, civilek versus polgármesteri keret

Simon Zoltán örömmel nyugtázta, hogy a városvezetés stabilizálni akarja a város költségvetését, ez azonban szerinte fölveti, hogy nem volt reális a 2016-ra tervezett költségvetés, hiszen mindenhol csökkentéseket látunk, nyilvánvalóan azért, mert nincs elég pénz a város üzemeltetésére.

Én ismét föl szeretném tenni a kérdést, hogy a tavalyi 460 millió forint, ami a KalocsaKOM eladásából származott, az hol van? Az már eltűnt? – kérdezte a képviselő.

– Ha tételenként 3-4-5 milliós csökkentésekre kényszerül a vezetés, az azt mutatja, hogy nagyon kiürült a kassza, és fölmerül a kérdés, hogy abból tartjuk fönn a várost, hogy mindent eladunk? –folytatta Simon, majd a továbbiakban kiemelt néhányat a tervezet legfájdalmasabb pontjai közül. Így említette a sport és ifjúsági egyesületek és a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat támogatására szánt forrás ötmilliós csökkentését, valamint a zöldterületek, közterületek gondozására, a köztisztaság fönntartására fordítható összeg harmincmilliós kurtítását, amelyre annak ellenére tesz az anyag javaslatot, hogy a parkok, közterek állapota ma sem teljesen kifogástalan – vélekedett Simon.
Ugyanakkor arra is rákérdezett a képviselő, hogy mi indokolja ezzel egyidejűleg a polgármesteri keret megduplázását.

Alulfinanszírozott város

Török Ferenc is üdvözölte, hogy belátta a vezetés, hogy sokkal szigorúbb gazdálkodás kell, jobban meg kell fontolni, hogy mire mennyit fordítanak, mert, ahogy már többször is elmondták:

KALOCSA ALULFINANSZÍROZOTT VÁROS, A BEVÉTELEI SOKKAL ALACSONYABBAK MINT AMENNYIT KÖLT.

A megszorítás mértéke ugyanakkor meglepte, mivel nagyjából ennyi hiányzott a költségvetésből az ő polgármestersége idején is, holott épp mostanában értesült róla, hogy az általuk véghezvitt nyolc energetikai beruházások által elért megtakarítások, kiegészülve a közvilágítás korszerűsítésének hatásával 50 és 100 millió forint közti előnyt jelent a városi büdzsében.
Ha viszont ennek ellenére a hiány mégis ugyanannyi, akkor az Török szerint azt jelenti, hogy mégis drágán üzemeltetik a várost.

Mi azzal számoltunk, hogy az energetikai megtakarításokból olyan plusz pénzeink lesznek, amiből ösztöndíjrendszert tudunk majd a fiataloknak alapítani – mondta végül a képviselő, kérve, hogy ezt a célt ne hagyja elsikkadni a testület.

A Kft.-ket monitorozná Filvig

Filvig Géza szintén örömmel fogadta, hogy a városvezetés fölismerte, hogy a drága városüzemeltetésen változtatni kell, majd a város 100%-os tulajdonú Kft.-inek gazdálkodását helyezte fókuszba.
A képviselő nem tartja elfogadhatónak, hogy a társaságok működésére mint független gazdálkodó szervezetekre az önkormányzatnak semmiféle ráhatása, vagy rálátása nincs, noha az önkormányzat nagyon sok tíz meg százmilliót fizet ki a Kft.-knek, így e cégek önkormányzati forrásból, vagyis közpénzből is működnek.
Emlékeztetett, hogy az egyik Kft. ügyvezetője korábban 45 millióstagi kölcsönt kért az önkormányzattól, majd később azzal fordult a testülethez, hogy ezt változtassa át vissza nem térítendő támogatássá.

Akkora pénzekről van szó, hogy fontosnak tartanám, hogy mint tulajdonosok, mint önkormányzat felelősen járjuk el – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy kívánatosnak tartaná a gazdálkodó szervezeteik, a Kft.-ik működésére közvetlen rálátást biztosító eljárásrend kidolgozását. A képviselő fölidézte az előterjesztésben leírt fenyegetést a pénzügyi gondnok kirendeléséről, majd azt kérdezte a jegyzőtől és a polgármestertől, hogy van-e valamiféle törvényes lehetőség arra, hogy a képviselő-testületnek közvetlenül legyen rálátása a Kft.-k gazdálkodására a pénzügyi gondnok jogköréhez hasonlóan, mivel már most látható, hogy idén is plusz támogatási összegeket fognak kérni az önkormányzattól a gazdasági társaságok.

Filvig szerint nem szerencsés, hogy a két legnagyobb feladatellátó, a Parkgondozó Kft. és a Vagyonhasznosítási Kft. ugyanazon személy ügyvezetői irányítása alatt áll. Filvig rámutatott: a két cég együttesen közel 400 millió forint önkormányzati támogatásból gazdálkodik, és két, egyenként is nagy feladatkört lát el.

Magát az előterjesztést, kiegészítve a fönti kritikai megjegyzésekkel, nem vitatta, egyetértett annak alapcélkitűzésével, vagyis hogy ne költsenek többet lehetőségeinknél, és fogják vissza város költekezését.

A továbbiakban a polgármester válaszolt a fölvetésekre.

Még van maradék a KalocsaKOM árából

Török képviselő úr mondta ki az igazat, hogy a város alulfinanszírozott. Innen kell kiindulni – mondta Bálint József, majd Simon Zoltánnak válaszolva a KalocsaKOM eladásának bevételéről elmondta: azt a két cég föltőkésítésére, a hitelállomány csökkentésére fordították nagy részben. A Kft.-k rendszerszintű hiánya a vonatkozó törvény értelmében csak két év késedelemmel jelentkezett kényszerítő tényezőként, de annak legalább egy része öröklött hiány. A vételárból a maradék, mintegy 174 millió forint most is megvan, az önkormányzat számláján tartják.

A Kft.-k jogi helyzetét törvény szabályozza. A társaságok elszámoltatásának rendjét viszont módosíthatja az önkormányzat – mutatott rá a polgármester, majd emlékeztetett, hogy tavaly szigorították is a cégek beszámolási rendjét.

Bálint szerint a működésüket ugyanakkor bármely képviselő ellenőrizheti, átnézheti a könyvelésüket, joguk van hozzá. A Kft.-k jelenleg félévente kötelesek beszámolni, de az ügyvezetőkkel való egyeztetés nyomán bármikor ellenőrizhetik a cégek működését a képviselők.

Polgármesteri puffer

A polgármesteri keret emelését azzal indokolta, hogy minden beérkezett igény, amelyet az illetékes bizottság forrás híján elutasítani kényszerül, már csak ebből a keretből lesz fedezhető. Ez a gyakorlat azt a korábban kialakult szokást helyettesíti majd, amellyel a hiányt egyes esetekben „áttolták” a következő évre, előre lekötve a jövő évi büdzsé forrásait.

Ezt a szerepet gyakorlatilag a polgármesteri keret vette át, és nem az [az emelés célja], hogy én majd elitalozom, vagy elgépezem. A vagyonértékesítésekkel kapcsolatos fölvetésre megismételte korábban is hangoztatott érvét, hogy az nem vagyonvesztés, hanem vagyonátcsoportosítás, vagy klasszikus kifejezéssel portfólió-átrendezés.

Az energia-megtakarításokról még nincs adat

Az energia-megtakarításokról Bálint József elmondta: azok hatása az éves leolvasási rend miatt csak a 2017-es költségvetésben jelentkezik majd, és ők is reménykednek, hogy jelentős megtakarítás jelentkezik majd.

Ezt ugyan nem említette a polgármester, de ez azt is jelenti, hogy – mivel a tervezett 145,7 milliós lefaragásból akár 80-90 milliót is fedezhetnek az energia-megtakarítások Török Ferenc számításai alapján – ezzel a legoptimistább forgatókönyv szerint ténylegesen „csak” 50-70 millió körüli nadrágszíjhúzásra számíthat a város jövőre.

A Kft.-k voltak a veszteségek gyűjtőhelyei

A Kft.-kkel kapcsolatban Bálint József annyit még fontosnak tartott közölni, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál országszerte hasonló a helyzet, ezek együttes adóssága ma több, mint az adott önkormányzatok hitelállománya a pénzügyi konszolidáció előtt.
A kormányzat emiatt bejelentette, hogy nem ad központi keretet e cégek helyzetének a rendezésére, vagyis rendkívüli működési támogatásra nem számíthat a város a társaságok tőkehelyzetének tavalyihoz hasonló kiigazításához.

Egyhangú döntés

A rendeletet a testület végül 12 igen szavazattal elfogadta, a polgármester pedig megköszönte a képviselőknek a város jövőjéhez való felelős hozzáállásukat.