Közmeghallgatás 2022 – Kapott az önkormányzat „hideget-meleget”

A szokásos módon polgármesteri beszámolóval indult december 8-án a kalocsai önkormányzat 2022. évi közmeghallgatása.
Ezt követően lakossági észrevételek és az azokra adott válaszok hangzottak el, amelyek egy részét cikkünk első részében már közöltük.
Most a leginkább elégedetlen felszólalók hozzászólásait, valamint ezek ellenpontjaként elhangzott elismerő észrevételeket foglaljuk össze.

A hozzászólások közt elhangzottak dicsérő szavak a Csajda-kerti, új játszótérrel kapcsolatban, az új óvoda megépítését és az udvarának kialakítását is többen üdvözölték, és a város kulturális életének és programokkal való ellátottságának gazdagságát is méltatták a hozzászólók. Ugyanakkor számos kritikai észrevétel is elhangzott, amelyeket az alábbiakban a rájuk adott válaszokkal együtt közlünk.

Művház, iskolák, Diákfarm, Hunyadi Kollégium

Bakos Józsefné nem vitatta, hogy az új játszótér, vagy az óvoda és annak udvarának megépítése komoly eredmény, ugyanakkor nehezményezte a művelődési háznak – amint fogalmazott – megszüntetését, és helyette „Palkovics stílusú innovációs céggel” való helyettesítését, amely a folklórfesztivál helyett Csíplek Kalocsa című produkciót szervezett. Az önkormányzatnak az iskolák nem megfelelő felfűtöttségét, és kifogásolta a két szakközépiskola – a Dózsa és a Kossuth – műszaki állapotát, továbbá érdeklődött az előbbi képzőhely egykori diákfarmjának sorsa felől.
A felszólalók fájlalta a Hunyadi Kollégium értékesítésnek szándékát is, emlékeztetve, hogy annak építéséhez a város pedagógusai is hozzájárultak anyagilag.

A polgármester válaszában elmondta: a művelődési központot nem szüntették meg, hanem annak feladatait más szervezeti formában látja el a KIKK (Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ), amelynek segítségével a városi rendezvények színvonala jelentős mértékben javult, miközben még a könyvtári rendezvényeket is megtartották.

A folklór hagyományok továbbvitelére adott példaként a „Csíplek Kalocsa” Paprikafesztivál helyett a Pünkösdi Népművészeti Fesztivált említette, a paprikafesztiválon pedig több ezer ember szórakozott – mondta Filvig Géza, elfogadva, hogy a rendezvény esetleg nem mindenkinek tetszett, de a visszajelzések jók voltak.
Az iskolákkal kapcsolatban elmondta, hogy az általános iskolák a Bajai Tankerületi Központ fenntartásában, a szakközépiskolák a Bajai Szakképzési Centrum fenntartásában állnak, ezekkel az iskolákkal az önkormányzatnak semmiféle formális kapcsolata nincs. A diákfarmmal kapcsolatban elmondta, hogy a mezőgazdasági képzésekre a tanulók részéről hosszú ideje igen kicsi az igény, ezért a kertészetet megfelelő kihasználtsággal nem is tudnák fönntartani.
A kollégiumban a vagyonhasznosítási Kft. irodái működtek, illetve időszakos jelleggel zarándokszállás volt itt, de a Kft. hamarosan az új, Paksi közi ipari létesítménybe költözik, így az épület üresen marad. A használaton kívül álló épület állagmegóvása viszont aggályos, ezért az önkormányzat pályázatot írt ki a vállalkozói szféra felől mutatkozó kereslet fölmérésére, mivel ilyen jellegű épület használatára irányuló igény a városban jelenleg nem ismert, az ingatlan önkormányzati hatáskörben vállalkozói vagyonként való hasznosítása pedig egyrészt üzletileg kockázatos volna, másrészt olyan forrásigénnyel járna, ami az önkormányzat kötelező feladatellátását veszélyeztetné.

Víziközművek, 51-es, programok, rendezvényhelyszínek

Szabóki László azt kérdezte, hogy miért adta át a város a vízi közműveket, a kollégium kérdéséhez kapcsolódva pedig elmondta, érzelmileg is kötődik hozzá, hiszen a dédapja is fizetett be a megvalósítására.
Arra is kíváncsi volt, hogy az 51-es út rekonstrukciója mikor valósulhat már meg, és a kiskőrösi úton lévő híd helyrehozatalát is sürgette, mondván, azon teherautók nem is tudnak járni.
Azt is megkérdezte, hogy ha egy egyesület, baráti társaság rendezvényhez termet szeretne kapni akkor hol igényelheti.
Sürgette ezen kívül havi-kéthavi programfüzet kiadását is, mivel elég sok program van Kalocsán, amelyekről sokszor nem is értesülnek időben az emberek, és egyeztetés híján gyakran ütik egymást a rendezvények.
Kifejezte ugyanakkor szolidaritását a pedagógus tüntetések résztvevőivel, és erről való szavazást is kért.
A kórházi orvoshiánnyal kapcsolatban egyetemistákkal való támogatási szerződések megkötését javasolta, hogy az ilyen végzettséget szerző kalocsai fiatalok ide térjenek vissza gyógyítani:
Javasolta továbbá, hogy Kalocsán tartsuk be a KRESZ-t, amivel sok közlekedési probléma megoldódna, és ezt táblán is hirdessük a város bejáratainál, ami országos kuriózum volna.
Javasolta emellett, egy nagy multifunkcionális csarnok építését, bár elismerte hogy a körülmények jelenleg egy ilyen beruházásnak nem kedveznek. A létesítménynek energiafüggetlennek kell lennie, és egyaránt ki kell tudnia szolgálni a sport, a kultúra és a színház igényeit, amivel a város egy kuriózuma lehetne.
Értesülése szerint 100 kazak diák jön atomenergiával kapcsolatos tanulmányok folytatására, ezért azt javasolta, hogy az ő képzésükből, illetve elszállásolásukból Kalocsa is vegye ki a részét, hiszen másfél év múlva már 15 perc alatt átérhetünk Paksra. Úgy vélte, ebben szerepet kaphatna az értékesítésre meghirdetett Hunyadi Kollégium. Emellett országos hiány van informatikusokból, így ilyen szakemberek képzésébe is bekapcsolódhatna a város.
Végül emlékeztetett, hogy a tavalyi közmeghallgatáson is 10-es skálán értékelte az önkormányzat munkáját, most azonban gyengébb osztályzatot kell adnia, mert úgy véli, hogy sokszor „piszlicsáré ügyeken vitázik a testület”, gyakran személyeskedő stílusban ezért idén csak hármast tudott adni a teljesítményre. Elismerte, hogy sokat dolgozott a testület, a polgármester is mindenütt ott van, amit ő sokallott is, úgy vélvén, e téren „a kevesebb több volna”, ugyanakkor hiányolta a stratégiai előregondolkodást, ami szerinte a belvárosi elkerülő út mizériájának is egyik oka volt.

A polgármesteri válasz szerint a közművagyont egyelőre nem adtuk át, csak szándéknyilatkozatot tettünk arról, hogy a város be kíván kapcsolódni a víziközművek egységesítését célzó állami programba. Ugyanakkor elmondta, hogy a víziközmű-vagyon fenntartása óriási teher az önkormányzatnak: üzemeltetésre 2022-ben 30 milliót fordított az önkormányzat, ami a csőtörések javítására, szivattyúk karbantartására, cseréjére ment el.

A Kollégium fenntartható hasznosítására szívesen fogadják a javaslatokat, hogy hogyan lehet an hasznosítani.
A kiskőrösi úton lévő hídon 40 tonnás teherautók is át tudnak menni, épp azért alakították ki egy sávon, hogy ott egyszerre csak egy teherautó haladhasson át, a terv szerint azonban, a hidat is megerősítik, és akkor mindkét forgalmi sávon lehet majd közlekedni.

Közösségi termet bárki kérhet, a Vagyonhasznosítási Kft. felé leadott igényléssel. De amíg a téli időszakban a város egyes közösségi létesítményei zárva vannak, addig a Városháza díszterme vagy a 33-as terem is a lakosság rendelkezésére állhat, amiről az igényt a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell benyújtani.
A programgazdagságra való megjegyzést köszönettel és egyetértéssel vette Filvig Géza, és felhívta a figyelmet, hogy a Városháza sarkán található iroda kirakatában lévő hirdetőn folyamatosan értesülhet a lakosság a programokról, de szórólapokon, plakátokon, a közösségi médiában és a helyi médiában is meghirdetik a rendezvényeket.
A kórház humánerőforrás-problémája most megoldódott – mondta a polgármester, viszont sajnálattal állapította meg, hogy egyes politikai erők a helyzetet politikai céljaikra használták.
A pedagógustüntetésekről elmondta, hogy tüntetéssel egy problémát sem lehet megoldani, azzal véleményt nyilvánítani lehet csupán. Az önkormányzat feladata azonban nem ez, hanem a problémák feltárása és a megoldásukra való törekvés. Azzal ugyanakkor egyetértett, hogy a pedagógusok munkája nagyon fontos, amivel a kormány is egyetért, és ki is fejezte szándékát a bérek rendezésére.
Elmondta továbbá, hogy a közlekedés biztonságához a jelenlegi városvezetés számos beruházással igyekezett hozzájárulni, így a főutcán emelt szintű gyalogátkelő létesült, a Diegónál sárga villogó jelzi a gyalogátkelőt, de a zebrákhoz figyelemfelkeltő táblákat is kihelyeztek többfelé, és közlekedést segítő tükröket állítottak föl több helyen, de a KRESZ betartására az önkormányzatnak sajnos nincsen befolyása.
A multifunkcionális csarnokkal kapcsolatban egy irányban gondolkodnak, hiszem a parkgondozó részleg jelenlegi telephelyén szeretne a város egy multifunkciós csarnokot építeni a kiköltözés után. Így az érsekkertben a szabadtéri rendezvények, az a csarnokban pedig a fedett helyet igénylő programok, illetve az őszi-téli időszakokban tartott rendezvények valósulhatnak meg.
Az atomenergiai és informatikai képzéseket a polgármester maga is fontosnak tartotta, és szorgalmazta, hogy a kalocsaiak minél többen ezekben az irányokban taníttassák gyermekeiket, az értékelést pedig tudomásul vette.

Kertvárosi „légtároló” - szükségtelen, értelmetlen pusztítás?

Illés György a kertvárosi csapadékvíz projekt kapcsán fogalmazott meg kritikát a felszólaló, elképesztő pusztításként írva le a történteket, ugyanis sokfajú, őshonos fajokból álló erdőt irtottak ki írmagvastól, amely a város ökológiai rendszerének egyik, ha nem legfontosabb eleme volt, rengeteg énekesmadárnak, vadméheknek, erdei rovaroknak adva otthont. Ezért helyénvalónak tartotta a városra kiszabott rendbírságot, amelyet a terület előzetes átminősítésének még az előző ciklusban történt elmulasztása miatt szabtak ki, ugyanis az átminősítés feltétele lett volna a szakhatósági egyeztetés, amelynek során környezetvédelmi hatóság ebben a formában biztosan nem engedélyezte volna az ilyen léptékben szükségtelen, természetvédelmileg pedig borzasztóan kártékony projekt megvalósítását.
Ezért azt kérdezte, hogyan fog víz kerülni a víztározóba, mert a kertvárosból egyetlen köbcentiméter sem folyt be eddig a legnagyobb esőzésekkor sem az otrombán túlméretezett „záportározóba” és valószínűleg nem is fog.
Azt is kérdezte, hogy mikor látunk hozzá a kipusztított faállomány és az általa nyújtott élőhelyek helyreállításához, mert bár ez egy 150 éves folyamat, de egyszer hozzá kell fogni.
Megkérdezte továbbá, hogy mi lett az ott kitermelt, nagy mennyiségű faanyag sorsa, amelynek egy része csak tűzifának volt alkalmas, de egy jelentős része bútor- és épületfaként rendkívül értékes faanyagként hasznosulhatott.

A felvetésekre Boromisza Viktor által adott válasz szerint, a Kertváros csapadékvíz-elvezetésnek megoldásához szakmérnök bevonásával készültek tervek, a területet geodéták mérték föl, ezért kérte, hogy ha arra jogosultsággal rendelkező szakember azt mondja, hogy ekkora tározót kell kialakítani, akkor azt fogadjuk el! Úgy vélte, a terület megfelelő mélyítése elkerülhetetlen volt, ami fakivágás nélkül nem lehetett megoldani. Az osztályvezető elmondta, a tározóban alaphelyzetben nem is lehet víz, ez nem is volt cél, és nem is volt lehetséges, mert a talajvízszínt átvágását a szakhatóság nem engedélyezi.

A kitermelt faanyaggal kapcsolatban Boromisza Viktor rámutatott, hogy fát senki nem vág ki ingyen, így a faanyag a kitermelés ellenszolgáltatásaként került számításba, és a kivitelező tulajdonába került.

Eszerint tehát a terep előkészítésének költségeit a 200 milliós beruházás nem fedezte.
Ha a fa a város tulajdonában maradt volna, akkor a projekt jó pár millióval többe került volna a városnak – mondta az osztályvezető.

A hozzászóló viszontválasza szerint azonban az elhangzottak legalább részben nem fedik a valóságot, mivel a fákat ott is kivágták, ahol nem történt talajszintmélyítés, és az összes fát eltüntették, köztük évszázados, egészséges tölgyfákat is, mintha csak az lett volna a cél. Pedig a talajszint mélyítésére sem lett volna ilyen mértékben szükség, mert volt ott egy természetes vízfolyás medre, amelynek kismértékű szélesítése, kitakarítása néhány fa kivágásával bőven elegendő lett volna.
Kérte ezért, hogy a tervezők nevét jól jegyezzék meg, és soha többé ne bízzák meg őket semmilyen feladattal, bármilyen olcsón is dolgoznak, mert aki ilyen tervet ad ki a kezéből, azzal kutyaólat sem szabad terveztetni– ha a létesítmény a terveknek megfelelően épült meg.

Amint az utolsó, úgy több másik hozzászóló is érintette a Szentháromság tér kérdéskörét, amelyet külön cikkben tárgyalunk.