A kalocsai városházán több mint három hónapja nem ülésező képviselő-testület a veszélyhelyzet elmúltával június 25-én, csütörtökön, 9 órától tanácskozik először együtt, egy légtérben. Mi sem természetesebb, hogy három hónap alatt ugyan a városban élők számára lelassult az élet, ám a sürgető, de már egyszemélyi polgármesteri döntések dömpingje miatt a városházán felpörögtek az események. A képviselő-testület a meghirdetett napirend szerint 16 témát, köztük az augusztus 20-i kitüntetésekről tárgyal, de az összes közül is kiemelkedik a meghívóban 6. helyen szereplő, de valójában az egyik legfajsúlyosabb téma: Beszámoló a polgármester veszélyhelyzet ideje alatt hozott határozatairól és rendeleteiről. Mint a hivatkozott 6. pont alatti beszámolóból kiviláglik, a polgármester az elmúlt három hónap alatt egy személyben 108 (!), köztük jelentős, határozati formát öltő önálló döntést, és két rendeletet hozott.
A két rendelet és a benne foglaltak alapjában véve nem ismeretlenek a lakosság előtt, lévén, hogy azok a lakásfenntartási támogatás határidejének vészhelyzet ideje alatti meghosszabbításáról, a teraszok után fizetendő közterület-használati díj idei évi elengedéséről, valamint a piac idősávhoz és korhatárhoz kötött látogatási szabályairól szóltak.
ÁM IZGALMASABB AZ A 108 HATÁROZAT, ÖNÁLLÓ DÖNTÉS, AMINEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS HATÁLYBAN VALÓ FENNTARTÁSÁRÓL A KÉPVISELŐK CSÜTÖRTÖKÖN SZAVAZNAK.
Az előzményeket tekintve talán érdemes feleleveníteni:
A MÚLT ÉV OKTÓBER 13-I ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK ÓTA KÖZEL NYOLC HÓNAP TELT EL, EBBŐL A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MIATT HÁROM HÓNAPIG ÉS HÉT NAPIG VOLT HATÁLYBAN A KIHIRDETETT VESZÉLYHELYZET, ILLETVE AZ ERRE AZ IDŐSZAKRA A KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNYBEN NEVESÍTETT KÜLÖNLEGES JOGREND.
Lényeges tudnivaló, hogy a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy veszélyhelyzet idején gyakorolják a képviselő-testület feladat- és hatáskörét.
A törvény szövege a polgármestert igen széles körben hatalmazza fel, számára csak az intézményszervezési feladatokban nem enged önálló döntést.
A SZÓ SZERINTI ÉRTELMEZÉSBŐL TEHÁT AZ KÖVETKEZIK, HOGY MINDEN OLYAN ÜGYBEN, AMI NEM INTÉZMÉNYSZERVEZÉS, A POLGÁRMESTER ELJÁRHAT, EGYMAGA DÖNTHET, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HELYETT.
Erre mondják, ilyen sem volt még, hiszen a rendszerváltozás óta, de a Kádár-rendszerben sem volt olyan az egész országra kiterjedő természeti csapás, vagy humán pandémiás helyzet, háborús viszonyokat nem is említve, ami az Alaptörvényben is fellelhető veszélyhelyzet, a különleges jogrendnek a bevezetését indokolta volna.
A különleges jogrend alkotmányos funkciójából következik: ugyan a polgármester széleskörű felhatalmazást kap, hogy a lassúbb testületi döntéshozatali mechanizmus a bevezetendő intézkedéseket ne hátráltassa, emiatt ne keletkezzen kár emberi életben, egészségben és anyagi javakban, ám csak a szükségesség és arányosság szem előtt tartása mellett
Mint fentebb írtam,
TARTALMI ÉS ALAKI FORMÁJÁT TEKINTVE A VESZÉLYHELYZET IDEJE ALATT, A KÜLÖNLEGES JOGREND SZABÁLYAI ÉRTELMÉBEN 108 POLGÁRMESTERI HATÁROZAT, AZAZ DÖNTÉS SZÜLETETT, ÁM EZEK SÚLYA IGENCSAK ELTÉRŐ, RÁADÁSUL AZ ÖSSZEÁLLÍTÓI VALÓSZÍNŰLEG KRONOLÓGIAI SORRENDET KÖVETTEK.
Az egyszerűség és a teljesség kedvvért cikkünkbe mind a 108 - egyébként a testületi előterjesztések nyilvánossága miatt már előzetesen több helyen közzétett – döntések listáját a cikkünk alatti likonra kattintva le is tölthetik olvasóink, ám néhány fontosabb döntést konkrétan is említünk.
A TESTÜLETI ÜLÉS FONTOSABB DÖNTÉSEIRŐL BESZÁMOLUNK!
Borítóképünk a képviselőtestület alakuóülésén készült.