Szombaton a Nemzeti Énekkar ad koncertet a Szent István király templomban – Egy est a nemzet énekművészeivel

Mint az atya elmondta,az esten a Somos Csaba karigazgató vezette Nemzeti Énekkar művészeiből alakult kamarakórus a legszebb darabokat, azok részleteit szólaltatja meg olyan kitűnő, népszerű művekből, mint

• Vivaldi: Gloria
• Mendelsshon: Paulus részlet
• Faure: Requiem részlet
• Mendelsshon:Éliás-Doppelquartett
• Haendel:Messiás-Halleluja
• Rachmaninoff: Bogodoritse Devo
• Rossini: Kis ünnepi mise - Cum sancto spiritu
• Mascagni: Parasztbecsület – Húsvéti kórus
  Zongorán közreműködik: Bizják Dóra zongoraművész.

A kalocsai Szent István király templom rövidített története 

A kalocsai Szent István király templomot Kunszt József érsek építtette a jezsuiták számára, akik 1860-tól vezették híres kollégiumukat Kalocsán. Az érseki székváros második legnagyobb szerzetesi templomát Karl Rösner bécsi építész tervei szerint osztrák és magyar művészek alkották meg.

A jezsuiták kalocsai letelepítése már a XVIII. század közepén felvetődött, az első három jezsuita 1760-ban érkezett meg Kalocsára, Batthyány József (1727-1799) érsek meghívására, hogy segítsenek az egyházmegye lelkipásztori munkájában. Később a jezsuita rend feloszlatása után több jezsuita talált új otthonra az érseki székvárosban, köztük P. Katona István SJ (1732-1811) is, aki a magyar kritikai történetírás atyja, nagy művének a Historia Criticának több kötetét a városban végzett kanonoki tevékenysége idején írta meg. A jezsuitákat, mint tanítórendet Kunszt József (1790-1866) érsek hívta meg 1852-ben, amikor átvette a főegyházmegye irányítását.

A Szent István király tiszteletére emelt templom terveit Karl Rösner (1804-1869) bécsi építész készítette, akinek tervei alapján épült a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai iskolanővérek zárdája és zárdatemploma is. A kivitelezési munkákat Koczka Ferdinánd építész és Lacza János ácsmester irányította.
A templom az egykori 1804-ben elkészült piarista templom helyén épült fel, 1860. szeptember 29-én Nehiba János (1794-1875) segédpüspök szentelte fel. 

A neogótikus stílusú templom homlokzatából emelkedik ki az 55 méter magas torony. A bélletíves bejárat felett csúcsíves kórusablakok helyezkednek el.
A toronyóra feletti háromszegletű oromzat szélén fiatornyok ékeskednek. Magát a harangtornyot szürke színű, hegyes toronysisak fedi, a tetején a toronygombbal és rajta a kereszttel. A torony alatti bejárati kapu mellett, a kápolnában helyezkedik el a Piéta szobor és a Szűz Máriát a kisded Jézussal ábrázoló ikon, az Úti Boldogasszony képe, amelyet a kommunisták megrongáltak (ezeket a sérüléseket máig őrzi).

A templom világos belső tere gótikus keresztboltozatokkal fedett, a boltszakaszokat pillérekre támaszkodó diadalívek választják szét egymástól. A főoltárképen Szent István király felajánlja Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ennek alkotója Franz Joseph Dobyaschofsky (1818-1867) a Bécsi Művészeti Akadémia professzora. A képet 1880-ban kicserélték Jézus Szíve képével, mivel a kalocsaiak régóta nagy tisztelői Jézus Szentséges Szívének. A templomot 1890-ben Haynald Lajos bíboros költségén felújították, ekkor készültek Kraczmann Ede (1847-1922) budapesti üvegfestő színes üvegablakai. A szentély falán lévő három és a templom déli oldalán lévő öt ablak üvegfestményei Szent István életének fontosabb mozzanatait ábrázolják.

A templom 1862 óta Jézus Szíve búcsújáróhely. Két búcsúnapja közül az egyik Szent István király ünnepén, másik Jézus Szíve főünnepén van.

A templomot az egykori rendház és gimnázium veszi körbe, ahol a jezsuiták 1860-tól 1948-ig tanítottak. Az 1950-es államosítást követően – néhány éves megszakítással, amikor a jezsuiták még visszatértek – a lelkipásztori ellátást a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papjai végzik.

Forrás: Szent István király templom/Bikfalvi Géza