A bátyai határban június 9-én, a működő jégkárcsökkentő berendezéstől 500 méterre bekövetkezett 100 milliós jégkár csak olaj volt a tűzre a kalocsai és a kiskőrösi gazdák egy részének. A termelők finoman szólva felemásan ítélik meg az immár országos lefedettséget adó úgynevezett talajgenerátorokat. Állításuk szerint megfigyelték: azoknak a településeknek a határában, ahová a jégkárcsökkentő berendezéseket telepítették, nincs ésszerű magyarázat arra, hogy ugyan komoly esőfelhők gyülekeznek az égen, de ezeknek a helyeknek a közelében nem esik az eső, holott nagy szükség lenne rá. A nagy sietséggel működésbe hozott jégkárcsökkentő elűzi az esőfelhőket, miközben hatósugarán kívül jelentős mennyiségű csapadék hullik. Ugyan ezek a gazdálkodók az előtt is értetlenül állnak: miként lehet, hogy a működő talajgenerátor tőszomszédságában dió nagyságú jég hullik. Ha nem működne, az ököl nagyságú elől az ember is menekülne? A probléma nyomába eredve először a helyi falugazdászokat kerestük, de ők azzal hárították el a választ: az ezzel kapcsolatos felvetések megválaszolását központosította a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, így oda továbbították megkeresésünket. Vártunk-vártunk, közben többször telefonáltunk, aztán egy hónap múlva végre megérkezett a válasz.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kommunikációs szakértője által jegyzett levélben azt írják: Franciaországban több mint 60 éve, Magyarországon, a három dél-dunántúli megyében pedig több mint 25 éve működik a most országossá kibővített talajgenerátoros jégkármérséklés. Így több évtizednyi tapasztalat alapján elmondható, hogy a jégkármérséklő rendszerben alkalmazott hatóanyag és technológia nem gyakorol semmiféle hatást az időjárásra. Az ezüst-jodid kizárólag a jégszemcsék méretét képes csökkenteni. Tehát
A KÖZHIEDELEMMEL ELLENTÉTBEN A RENDSZER NEM OSZLATJA EL A FELHŐKET: CSAK A CSAPADÉK HALMAZÁLLAPOTÁRA VAN HATÁSA, A MENNYISÉGÉRE NINCS.
Fontosnak tartjuk még megjegyezni, hogy az alkalmazott jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai nem csak pontszerűen, azok közvetlen környezetében, hanem az időjárási viszonyok függvényében akár több tíz kilométeres környezetben is kifejtik hatásukat.
A csapadék idő - és térbeli eloszlása kapcsán tapasztalható extrémitások a klímaváltozásra vezethetők vissza.
Hová, milyen számban van telepítve jégelhárító rendszer?
Az országos rendszert a NAK négy régióra bontva (Kelet-Magyarország, Közép-Magyarország, Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl) építi ki, a jelenleg három megyét (Baranya, Somogy, Tolna) lefedő Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) egyesület integrálásával.
A talajgenerátorokat országosan egy képzeletbeli 10x10 kilométeres rácsháló rácspontjaihoz illesztve telepítettük. Összesen 986 talajgenerátor telepítése volt szükséges a megfelelő országos fedés biztosítása érdekében, melyek döntő többsége, 764 darab talajgenerátor manuális működtetésű, a fennmaradó 222 generátor automata berendezés.
A jégkárcsökkentő berendezés milyen anyagnak a légtérbe juttatásával éri el, hogy a csapadék ne a nem kívánatos jéggel együtt hulljon?
A bizonyítottan hatásos védekezési technológiák mindegyike ezüst-jodid molekulák légkörbe juttatásán alapul, csak a hatóanyag feljuttatásának módjában térnek el (elterjedt technológiák: rakétás felhőbe injektálás, a repülőgépes feláramlás magvasítása, illetve a talajgenerátoros technológia, alternatív technológiák: viharágyús védekezés, helikopteres feláramlás magvasítás).
A létező technológiák közül az úgynevezett talajgenerátoros technológia alkalmazása célravezető, ennek a legkedvezőbb a fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége.
A talajgenerátoros rendszer mellett szól a statisztikailag igazolt hatásosság, a nemzetközi referenciák (ilyen rendszert használnak például Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Horvátországban), illetve a komoly hazai üzemeltetési tapasztalat (a NEFELA az 1990-es évek elejétől Somogy-, Tolna- és Baranya-megyékben működtet talajgenerátoros jégkármérséklést). A Dél-Dunántúlon működő talajgenerátoros rendszer eddigi működési tapasztalatai kedvezőek. A NEFELA számításai szerint 1 forint ráfordítással 32-33 forint termelési értéket sikerült megmenteni.
Az országos rendszer működtetésével tehát a NAK minden esztendőben az éves tagdíjbevétel 10-szeresét, 50 milliárd forint termelési értéket fog megóvni, csak a mezőgazdaságban. A rendszer azonban nem csak a mezőgazdasági termelők, hanem Magyarország teljes lakossága számára kézzelfogható előnyöket hoz: mérsékeljük a lakóházakat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit érő jégkár mértékét is.
Amint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk,
NINCS OLYAN TECHNOLÓGIA, AMELLYEL TELJES MÉRTÉKBEN KIKÜSZÖBÖLHETŐ EZ AZ IDŐJÁRÁSI JELENSÉG.
Az azonban garantált, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.
A rendszer működésével kapcsolatban szíves figyelmükbe ajánljuk az alábbi videót - zárja válasz levelét dr. Konrád Szilárd, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kommunikációs szakértője.