Örökség

Szamuely és bűntársai kalocsai rémtetteinek helyszínén, a főutcai emlékhelyen tartandó megemlékezésen Kákonyi István önkormányzati képviselő mond beszédet.

Az életmű múlhatatlan és elvitathatatlan része dr. Bárth János Kalocsa városának tett szolgálata.

A kalocsai Jézus szíve búcsú és körmenet nemzeti értéket, kulturális örökség kategóriában a Bács-Kiskun Vármegyei értékek közé felvették.

A készülő szobrot a Búzapiac téren, a vidékiek által is sűrűn látogatott piac főbejáratához közel nagyon sokan látják majd.

Miskeiek százai hosszú évek óta várták már azt a kötetet, amely a településük történetét feldolgozza és bemutatja.

Nagyon sokan Sántha Bélának köszönhetjük azt az érzést, amit talán akaratlanul is elültetett bennünk: harckocsizónak lenni mindig, a mai napi büszkeség!

A díjat idén szeptember 9-én, szombaton, a 32. Paprika és Gasztrofesztivál egyik fő eseményén, a Főszerepben a kalocsai népművészet műsorfolyam keretében adták át.

Magyarországon is nagy hagyománya van a Jézus Szíve kultusznak, amit különösen a jezsuiták terjesztettek, és Kalocsa az egyik fellegvárának számít.

Titkos kert címmel, egy újabb gyermekeknek szóló, különleges mesekönyv került a Városi Gyermekkönyvtár polcaira.

A feltárt leletek azt valószínűsítik, hogy a közelben körülbelül egy tucatnyi házból álló falu is állhatott.

Értéktárba került A Kiskunság népzenei hagyatéka című könyv, valamint ennek hanganyaga is.

Az adománygömb a Balaton Könyvesboltban található.

Idén ismét pályázatot hirdettek, várják a helyi kötődésű irodalmárok, képzőművészek jelentkezését, akik bekerülnének a könyvbe!

Életének 87., áldozópapságának 64., kalocsai szolgálatának 59. évében, a kalocsai Szent Kereszt Kórházban szentségekkel megerősítve 2023. július 8-án este elhunyt Főtisztelendő Leányfalusi Vilmos kanonok-karnagy, a kalocsai főszékesegyház orgonaművésze, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye zeneigazgatója.

Városunk híres írójának tiszteletére szeretnének egy emléktáblát állítani, ehhez várják az adományokat!

A korábbi laktanya területének újrahasznosításával és új inkubátorház kialakításával nyert a város különdíjat.

A kalocsai kereskedő, Szabó Ferenc a ravatalon feküdt, amikor a város népe a jobbágy-felszabadításra koccintott. Petőfi költészetét általa ismerhették meg a kalocsaiak, unokaöccse a szabadságharc lőporfelelőse volt. A sírvers, a sírkő és az alatta eltemetett személy történetét a március 15-ei emlékhelyavatón ismerhettük meg.

A pályázati forrásból megvalósult, hatrészes kerekasztalbeszélgetés-sorozat a lokálpatriotizmus mibenléte mellett a népművészet, a sport, az építészeti kincsünk, a fűszerpaprika hagyományai, valamint a kalocsai diaszpóra közösségépítő és -megtartó erejét járta körbe. Cikkünk az utóbbi három alkalom tanulságait foglalja össze röviden.

A sorozat első alkalmát ma, pénteken délután öt órai kezdettel tartják a Kalocsai Fazekas Alkotóházban. A szervezők minden érdeklődő lokálpatriótát szeretettel várnak!

A Kalocsa népművészetéért, értékeinek ápolásáért, továbbadásáért magas szintű tevékenységet folytató jelöltekre jövő szerdáig bárki tehet javaslatot.

A kalocsai örökségünkről a magyar örökségek előkelő klubjába most belépett, a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumának elemévé nyilvánított kilenc gyűjtemény vezetőjével tartanak nyilvános pódiumbeszélgetést jövő szerdán.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága a beérkezett állampolgári javaslatok alapján Kalocsa Gyűjteményeinek ítélte a MAGYAR ÖRÖKSÉG kitüntető címet!

A huszadik század első harmadától, a színes fonalak elterjedésével szinte egy időben kezdett színessé válni a kalocsai hímzés, amelynek megőrzésére írtak ki pályázatot.

A kötetet a használhatóságot elősegítő mutatók zárják: a családnevek mutatója, a ragadványnevek mutatója, valamint a városi házzal is rendelkező „pusztai” jobbágygazdák lajstroma.

A feladatok feltorlódásával magyarázzák az engedélykérés elmulasztását, a kivágott fákat pótolja az érsekség.

Tevékeny, alkotó munkáját mindig odaadással végezte, a megyében élőket képviselve és javukat szolgálva, tudásával és tapasztalatával segítve a megye vezető testületének munkáját.

„Mosolygós, csendes szavú, mély érzésű ember volt, aki sajátos humorával, emberségével, szakmai igényességével vált a gimnázium emblematikus pedagógusává."

Pintye László, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapító tagja, annak 1994-től 2020-ig alelnöke, illetve a Bács-Kiskun Megyei Iparszövetség volt elnöke rövid ideig tartó betegség után, életének 67. évében, 2021. április 16-án örök nyugalomra lelt. Pintye Lászlót a két szervezet saját halottjának tekinti.

Miklós György eredményes felkészítő munkáját fémjelzi, hogy többeket sikerült Európa- és világbajnoki éremhez juttatni, sőt, olimpikon versenyzője is volt.

Az érseki tanácsost, soltszentimrei plébánost 2021. február 20-án a kecskeméti megyei kórházba szállították, ahol koronavírus-megbetegedés miatt elhunyt.

Szerény, minden hivalkodástól mentes egyéniségednek köszönhetően talán sokan nem tudják, valójában mit köszönhet Neked szülővárosod, aminek szó szerint éjjel és nappal a feltétel nélküli szolgálója voltál.

A kalocsai örökségelemeknek a Kalocsai Értéktár Bizottság javaslata alapján a Bács-Kiskun megyei értéktárba történt nyilvántartásba vétele kapcsán a bizottság elnöke, Romsics Imre nyilatkozott.

Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles alakjától 2021. január 13-án, szerdán vettek végső búcsút.

Tamás Lászlónak Gubányi Imréné Greksa Erzsébetről írott könyve először 2012-ben jelent meg. Most aktualizálva, illetve több ponton kiegészítve kerülhet az olvasók kezébe.

Francsovics Juditnak néhány évvel ezelőtt Kopi és Pamutkutya - A hazugsággombóc címmel gyermekeknek szóló meséi láttak napvilágot - most azonban versekkel jelentkezett.

A fenyőfa 24 évvel ezelőtt, 10 centiméteres korában a Tátrából került eddigi lakóhelyére, a Tóth Mike utcába.

A híres hímző és pingáló Vera nénire életútjának, munkásságának bemutatásával emlékezünk.

Megszámlálhatatlan sok embernek adott a kezébe jogosítványt. Szaktudása mindenki számára példaértékű lehet.

Az épületet egykor járási hivatalnak építették, és azóta is az önkormányzati munka és a helyi közigazgatás székhelye.

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után a mélykúti júdásfa nyerte el, 5091 szavazattal.

A város hagyományai szerint a Negyvennyolcasok terén tartják a megemlékezést. Beszédet mond: Illés Péter, a Belvárosi Általános Iskola tagintézmény-vezetője.

Bár a rendelet leszűkíti a javaslattevők körét, most május 31-ig bárki tehet javaslatot az elismerésekre, amelyek közül az általa legméltóbbnak ítélt személyt Filvig Géza polgármester fogja beterjeszteni.

Nyolcvan évet élt, ám fiatalossága miatt senki sem gondolt a korára – a kalocsai hagyományőrző közösség megdöbbenéssel fogadta halálhírét. A népművészeti motívumkincsünk, hagyományaink továbbvitele mellett azok új formában való megjelenítésében, modernizálásában is aktív szerepet vállalt.

A rend felvidéki tagja hozta városunkba a hétszáz kötetből álló adományt, amelyet a Nemesi Rend két kalocsai képviselője még karácsony előtt vett át a Pilvaxban, azokat ők továbbítják az érintettekhez.

A Vállalkozók Országos Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezete által alapított Prima díj kiosztó gálán magyar képzőművészet kategóriában Daróczi Csaba soltvadkerti természetfotós, magyar népművészet kategóriában különdíjasként a Kalocsa-homokmégyi Romsicsné Szarka Vera hímző, pingáló asszony vett át Prima díjat és a vele járó egymillió, illetve ötszázezer forint pénzjutalmat.

Az ünnepségen az aktív szolgálatot teljesítő katonák is fejet hajtottak, koszorúztak az alkalomra felsorakoztatott egykori csapatzászlók és az ezredeknek emléket állító oszlopok előtt.

A város hagyományőrzőit, művészeit, munkásságuk, életpályájuk által kulturális életünket és hagyatékunkat bemutató sorozat következő alkalmát csütörtökön tartják meg.

Ezúttal egy két mázsán felüli sertés leölésétől a feldolgozásán át az étkezésekig „kotta szerint” követték a régi hagyományokat.

A megújuló érseki központ tavaly átadott impozáns kiállító termében, az Astriceumban került sor az érseki kincstár gyűjteményéből összeállított ARS SACRA ARS LITURGICA' művészet a liturgiában című kiállítás ünnepélyes megnyitójára.

Elindította Kalocsa a város településrendezési eszközeinek, azaz rendezési tervének felülvizsgálatát. A feladattal megbízott tervezők által készített anyagok a város honlapjáról letölthetők, a most zajló társadalmi egyeztetés során az állampolgári észrevételeket szintén új rendelkezések szerint, kibővített jogkörrel tehetjük meg. Aki tehát valamit szeretne, vagy nem szeretne, most szóljon!

„Építkezzen alulról”, áll a felülről született döntésben. Az értéktár-rendszer ellentmondásáról és felrázásáról kérdeztük a kalocsai bizottság elnökét.

Két hungarikummal szerepel Magyarország nemzeti értékgyűjteményében Kalocsa.

Vasúttörténeti kiállítást is berendeztek a közönség számára újra megnyílt, kiváltképp falpingálásairól híres vasútállomás épületében. A látványosság újabb lendületet adhat a kalocsai turizmusnak.

Október 26-án hivatalosan átadják a Vasútállomást a nagyközönség részére.

Videók, rajzos mellékletek, illusztrációk, szakszerű és hiteles leírások segítségével lesz megismerhető a kalocsai hímzés és pingálás kincsestára, a motívumok mellett a technikai megvalósítást, anyaghasználatot is bemutatva. Az anyag pályázati pénzből készült, az ismeretek elsajátítását alkotóház segíti majd.

Szombaton átadták a kalocsai katonai egységeknek mementót állító honvéd emlékművet. Városunknak immár emlékművel is megidézett történetét itt olvashatják!

Április 30-án délután közösségi oldalon szerveződő kalocsai természetbarát lokálpatrióták tartottak hagyományteremtő tavaszünnepet. Az ünneplők a gesztenyevirágzás kapcsán a Nagytemplom melletti gesztenyeligetet életre hívó Haynald Lajos érsekről is megemlékeztek, születésének 200. évfordulója kapcsán.

Mert valószínűleg „vallatni” vitték azt a mintegy tucatnyi csontvázat, amelyeket a folyamatban lévő ásatások során a Főszékesegyház északi oldalfalával párhuzamosan tájolt – keletelt – sírokból exhumáltak a régészek. Csakhogy ezzel a párhuzamossággal van egy kis bibi: amikor a sírokat ásták, a jelek szerint még a középkori templom sem volt sehol.