Szobrot állítanak Nagyidai Sztojka Ferencnek – A Coop Áruházzal szemben, a piactér bejáratához közel állítják fel

Az előterjesztés tárgyalásakor dr. Bagó Zoltán képviselő azt kérdezte Sztojka Istvántól, miért éppen a Coop Áruházzal szembeni terület lett az elsődlegesen választott helyszín?  Sztojka István elmondta: mindenképpen a városközpontban gondolkodtak, hogy a hely is rangot adjon a költő, író, műfordító emlékének. Így esett a választás a Coop Áruházzal szembeni, jelenleg elhanyagol állapotban lévő, nem működő szökőkút helyére. A művészi alkotást, a kőből és bronzból készülő szobrot egy cigányszármazású szobrászművész készíti. A művész a tervezett helyszínt már megtekintette és bejárta, erről a műszaki osztály vezetőjével is egyeztetett.
Dr. Vincze András képviselő aziránt érdeklődött, hogy Nagyidai Sztojka Ferenc hogyan kötődik Kalocsához. Az elnök válaszában kifejtette, hogy Nagyidai Sztojka Ferenc ugyan uszódi születésű volt, ott méltóképpen ápolják az emlékét, a műveit viszont a kalocsai nyomdában nyomtatták ki. A Bedi Gyulával, Uszód község polgármesterével történt egyeztetéskor a településvezető azt szerette volna, ha a szobrot Uszódon állítják fel, de a jelenlegi helyszínen - Kalocsa járási székhely volta miatt -az alkotást a vidékiek által is sűrűn látogatott piac főbejáratához közel sokkal többen látják majd, szemlélhetik meg.

Pécsi Vivien, a Kulturális és Szociális Bizottság elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a szobor felállítását, és annak tervezett, Coop Áruházzal szembeni helyszínét a bizottság támogatja. Ott személyes véleménye szerint is jó helyre kerül az alkotás. A szökőkút egyébként sincs megfelelő állapotban, nem tölti be funkcióját. A szobor a szökőkútnál jóval dekoratívabb eleme lesz a Búzapiac térnek.

A napirend zárása a testület jelen lévő tagjainak egyöntetű támogató szavazásával zárult.

Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi) (Uszód, 1855.03.12. - Uszód, 1929.01.13.) roma származású magyar szótárkészítő, költő, műfordító. 

Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi) sátoros cigány családból származott. Apja Sztojka József, anyja Kozák Borbála volt. Apai ágon egy nagyvajda, Sztojka Pál, utódának számított. 

A szülők 1849-ben hagytak fel a vándorlással és Uszódon telepedtek le. Fiuk, Fardi, akkoriban ritkaság számba menő módon, középiskolát végzett. A későbbi szótárkészítő, 1875-től járt katonaiskolába és honvédségi altisztté is avanzsált.Bosznia okkupációja idején harmadéves altiszt volt és a 38. gyalogezredben szolgált. A hadjárat alatt a gradasaczi hírlapok közölték első verseit, később pedig a Fővárosi Lapok is publikálta szépirodalmi műveit. Ezzel egy időben Fardi poliglott is volt. Cigány anyanyelvén kívül még további nyolc nyelven beszélt. 

A roma nyelvész jó kapcsolatokat ápolt József Nádor fiával, Habsburg József főherceggel. A magas rangú arisztokrata, mint a honvédség főparancsnoka, támogatta Fardit a - katonaságtól való - szabadságolásban - abból a célból, hogy elkészíthesse azt a cigány-.magyar szótárt, amelyet aztán - szintén - a főrangú úr támogatásával („Ő császári és magyar királyi fensége József főherczeg magyar és czigány nyelv gyök-szótára. Romané álává. címmel) adtak ki. A nyelvészeti munka először 1866-ban jelent meg - 600 példányban - Kalocsán, aztán pedig Pakson, 1890-ben. (Habsburg József támogatói motivációi között az szerepelt, hogy ő maga is "romológus" volt. 1888-ban - a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában - saját maga által írt, rendszerezett, cigány nyelvtant adatott ki, s annak megjelenése előtt a kéziratait elküldte ellenőrzésre és javításra - többek között - Fardinak is). 

A roma nyelvész sorsának későbbi alakulásáról - jelenleg - annyi tudható, hogy 1899. március 22-én, 44 évesen, a tőle 14 évvel fiatalabb, mezőgyáni, Lakatos Máriát vette feleségül, aki lókereskedő és rézműves cigány családból származott. 

A fennmaradt - korabeli - anyakönyvek szerint: Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardinak) volt polgári foglalkozása is, mégpedig a pecsétkészítő vésnöki mesterség. (Wikipédia)

Forrás: baon.hu

Forrás: baon.hu