2024. 05. 22. szerda
Júlia, Rita
: 386 Ft   : 356 Ft Benzin: 615.4 Ft/l   Dízel: 656.6 Ft/l   Írjon nekünk

Gyémántdiplomát vett át a kalocsai 94 éves Sántha Béla, a honvédség legtovább szolgáló ezredparancsnoka

Zsiga Ferenc  |  2023. 10. 12., 13:14

Közel 60 éve a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vette át diplomáját a 94 éves Sántha Béla, nyugállományú alezredes, a harckocsizó tisztek nagy doyenje, a kalocsai 24. Harckocsiezred egykori parancsnoka, mely alkalomból a jogutód Közszolgálati Egyetemen szeptember 21-én megtartott ünnepségen gyémántoklevelet adományoztak számára. A szép és változatos katonatiszti pályát befutó Sántha Bélát egy az életútját összegző interjúra kértük, azonban előtte azokkal beszélgettünk, akiknek katonai karrierje az ő parancsnoksága alatt indult, vagy azzal párhuzamosan futott.

A vezérkarba is bekerült, a Magyar Honvédség legmagasabb beosztásait betöltő tábornok tavalyi, a Hagyományőrző Baráti Körnél tett kalocsai látogatása alkalmával így emlékezett Sántha Bélára:

Sok évtized távlatából is kitűnik Béla bácsi - akit már nyugállományba vonulása első éveiben így neveztünk, és mindenki tudta, kiről van szó - humánus parancsnoki szemlélete, aki amellett, hogy ízig-vérig példás katona, parancsnok volt, az írott és íratlan katonai regulák, szabályzatok között is megtalálta azt a mozgásteret, hangnemet, amire a parancsnoksága alá tartozó gyakran több mint ezer ember, sorkatonától a főtisztig hálával és megbecsüléssel emlékszik. Azon kevesek közé tartozik, akikre büszke vagyok ésmegtiszteltetésnek érzem, hogy ismerhettem, hogy vele szolgálhattam.”– mondta, egyben szinte összegezte mások hasonló véleményét is a Sántha Béla parancsnoksága alá tartozó, immár nyugállományú tábornok.


Egy már Szabadszálláson élő nyugállományú alezredes Sántha Bélával közös szolgálati éveire visszatekintve elmondta:

Ha egyszer valaki katona volt, az a világ végégig az marad! – és ez Sántha Bélára, aki sokáig a példaképem volt, különösen igaz. Azokban az időkben legendás emberek, parancsnokok voltak, és Béla bácsi közéjük tartozott. Szerettem az irányítása alatt szolgálni, talán a legtöbbet tette a katonai ismereteim gyarapításához.”„A Kalocsához közeli, Öregcsertő melletti Csorna pusztán volt az országban egyedülálló olyan gyakorlótér, ahol az egyik legnagyobb lélekjelenlétet, összeszedettséget jelentő kihívást, a víz alatti átkelést lehetett gyakorolni. Így aztán Kalocsán az ország valamennyi harckocsizó alakulata, még a tatai is megfordult, és Béla bácsinak is köszönhetően ezekről a kiképzésekről a katonák az állomáshelyükre felkészülten, jó élményekkel tértek vissza. A harckocsizó fegyvernem előkelő helyet foglalt el a képzeletbeli fegyvernemi ranglétrán, amit persze akkor is a légierő vezetett, de mi páncélosok voltunk az alattuk lévő fokon. Akik Béla bácsi idejében Kalocsán szolgáltak, büszkék voltak arra, hogy ezt a fegyvernemet képviselhetik. Máig hihetetlen élménnyel tölt el, hogy amikor a több mint 1500 harckocsival rendelkező Magyar Néphadsereg kalocsai ezrede egy gyakorlatra kivonult, és a harci feladat végrehajtására felsorakozott, milyen hihetetlen erőt képviselt, ahogy a lánctalpasok teljes fegyverzetben, dübörögve megindultak. Nagyon sokan Sántha Bélának köszönhetjük azt az érzést, amit talán akaratlanul is elültetett bennünk: harckocsizónak lenni mindig, a mai napi büszkeség!”

Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, a Honvéd Vezérkar egykori főnöke, akinek a fegyverneme eredetileg harckocsizó, egy alkalommal azt mondta:Csorna-puszta a hadsereg II. számú kiképző bázisa volt, ahol harckocsi- és gyalogsági lőgyakorlatokat, harckocsi vezetési gyakorlatokat, víz alatti és gázló átkelést, harcászati gyakorlatokat tartottak a harckocsizó katonák és alegységek számára.”

A legmagasabb katonai rendfokozatot elért tábornok rendszeres résztvevője a harckocsiezred baráti köre találkozóinak.


Ilyen előzmények után – kicsit megilletődve - a 94 éves életkora ellenére jó egészségnek örvendő, kitűnő memóriával megáldott Sántha Bélával kalocsai otthonában a gyémántoklevél átvételét követő héten beszélgettünk.

- 1948. április 15-én vonultam be a hadseregbe olyan szándékkal, hogy majd tiszti iskolára megyek. Rövid újonc kiképzés után ’48 szeptemberében bekerültem a tiszti iskolára, ahol a tiszthiány miatt előre hozták az avatási időt, és 2 év helyett 1 év tanulás, kiképzés után ’49 július 19-én alhadnaggyá avattak, harckocsi szakon.

Ahogy végeztem, attól kezdve hivatásos állományba kerültem egészen 1985. december 1-ig, amikor is nyugállományba vonultam. Ez alatt a 36 év alatt voltam szakaszparancsnok, századparancsnok Tatán, majd később a csoportfőnökségen és más fontos parancsnoki beosztásokban szolgáltam. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián 1959-ben kezdtem meg a tanulmányaimat, de akkor már összfegyvernemi szakon. Három év múlva kaptam meg a most gyémántoklevéllel megerősített diplomámat. Ezek a katonai pályafutásom kicsit elnagyolt állomásai, így egy szuszra, de jobban is belemehetünk, ha gondolja”indította a visszaemlékezést Sántha Béla, akit természetesen felkértünk, hogy az életútját bontsa ki még jobban.


„Ahogy mondtam, Tatán kerültem hivatásos állományba, onnan 1950-ben egy nyelvképző iskolába, ahol már csak a szovjet harckocsik, haditechnika miatt is orosz nyelvet tanultam. Ezzel szinte egy időben végeztem az osztályparancsnoki tanfolyamot, amelynek végén a tatai páncélos tiszti iskolába kerültem harcászati főelőadónak. Nem sokáig maradtam ki az iskolapadból, 1954-ben egy olasz nyelvtanfolyamot kellett elvégeznem, de annak végétől már a kettes csoportfőnökségen dolgoztam, egészen 1958-ig.

A kettes csoportfőnökség végeredményben felderítő tevékenységet végzett, az olasz nyelvtudás ahhoz kellett, hogy az olasz relációban dolgozhassak. 1958-ban a saját kérelmemre jöttem el a csoportfőnökségtől, mert vissza akartam térni ez eredeti katonaszakmámhoz, a harckocsizó fegyvernemhez, hiszen mindig is azt szerettem. Szerencsére a kérésem nyitott fülekre talált, így először a harckocsizó tisztképzésben vettem részt, utána pedig harckocsizó századparancsnokként dolgoztam, amit nagyon megszerettem, mert katonaemberként távol állt tőlem az irodai munka.”


A harckocsizó fegyvernem akkori harckocsi csúcstípusa a T-54, T-55 harckocsi volt, amit később talán száguldó erődként is aposztrofáltak. Miért vált híressé ez a harckocsi?

„A legendás, a második világháborúban nagy érdemeket szerzett T -34-el kezdtünk, amire jellemző, hogy még utána is sok országban alkalmazták ezt a típust, ha jól tudom, 1996-ban még mindig 27 országban állt szolgálatban. Aztán érkezett a T-54, T-55, de mindkettő harckocsi szellemi elődjének a T-34-es tekinthető. Későbbi típusok már a T -62 és a T – 72, de valamennyi páncélzata, fegyverzete, optikája a kor irigyelt példánya volt, és ahogy olvasgattam, a további fejlesztések is ezekre épültek. Az emlékek egy idő után persze megszépülnek, hiszen a harckocsi télen hideg, nyáron meleg, de az bizonyos, hogy akkoriban a kor színvonalán álló harckocsik álltak hadrendben és a kalocsai ezred laktanyájában.
Az ezrednél harckocsi-vezetés képzés folyt, ennek keretében a víz alatti vezetést, átkelést külön kellett oktatni. Előtte fokozottan fel kellett készíteni a katonákat erre a különleges feladatra, mert a víz alatt minden megváltozik. Ez bizony embert próbáló, felelősséggel járó kiképzési feladat volt, amit a parancsnokságom idején mindig balesetmentesen végrehajtottunk.

Forrás: Szabadszállás MN 7038.Kossuth Lajos laktanya \ Facebook


Önállóan, elsőszámú parancsnokaként mikor vezetett először ezred hadgyakorlatot?

„1968-ban volt az első ezred, amit én ezredparancsnokként vezettem. A most már hidegháborús időszaknak nevezett évtizedekben, 1968- ban és utána négyévenként teljes mozgósítást végrehajtó ezredgyakorlatok voltak. Közben kétévente, évenként törzsvezetési gyakorlatokat tartottunk. Az első ezredgyakorlat, amit én vezettem, mint ezredparancsnok, egész pontosan 1968 áprilisában, Lavina fedőnéven zajlott. Akkor 1400-1500 körül volt az ezred létszáma mozgósítással, tehát a tartalékosok behívásával együtt. Minden járművel, valamennyi haditechnikával kivonultunk a bakonyi gyakorló térre. Az ezred egy része kompátkeléssel, egy része vasúti szállítással, egy része pedig talpon érkezett meg a Bakonyba. Erre azért emlékszem nagyon pontosan, mert ezredparancsnokként ez volt az első, mondjuk a legemlékezetesebb mellett a legsikeresebb gyakorlat. Ezt követően még az 1974-es nagy gyakorlat volt hasonlóan sikeres, de azért az 1978-ban, téli viszonyok között tartott is beírta magát az emlékezetembe. Akkor a mozgósított állománnyal együtt 1200 fő volt a parancsnokságom alatt. Ebben részt vett az ezred teljes állománya, az összes harckocsi, gépjármű, minden, ami a rendelkezésünkre állt. Ezek nagyon emlékezetes gyakorlatok voltak, és ami a legfőbb és legfontosabb, hogy minden egyes gyakorlatot rendkívüli esemény mentesen, balesetmentesen hajtottunk végre, valamennyi harckocsi, jármű visszaért a laktanyába, nem volt olyan, hogy egyik - másik technika ott maradt a gyakorlótéren, hogy majd trélerrel hozzuk haza.

Egy ilyen komoly haditechnika működtetéséhez, javításához nagyon komoly szakemberekre, szakembergárdára volt szükség. Ez rendelkezésre állt akkoriban?

„Ez valóban így van, ezért ahogy akkor megtettem, utólag is köszönetemet fejezem ki az ezred akkori technikai szolgálatának és parancsnokaiknak, név szerint is említve Ladinczky László törzsfőnököt, Molnár István technikai parancsnok-helyettest, Négyesi András technikai parancsnok-helyettest.
Ők azok, akik a legtöbbet segítettek a munkámban. Természetesen nem hagyom ki az akkor fiatalabb generációhoz tartozó Mádi Jánost, Tálas Antalt, akik gyorsan, eredményesen, nagy hozzáértéssel bekapcsolódtak a munkába és odaadással dolgoztak. Ez meg is látszott a későbbiekben, mindegyik ezredes lett, szép karriert futottak be.”


Egy katonatisztnek a pályafutás során arra kell számítania, hogy jobb esetben az ország határain belül, de mégis különböző helyőrségekben szolgál majd. Merre járt, hová vezényelték a 36 év alatt?

„Méltatlan lenne persze, ha csak Kalocsára emlékeznek, hiszen Tata volt az első helyőrségem, utána Békéscsabára kerültem a hadosztály törzsbe, a hadműveleti osztályra. Ott az első nagy kihívással járó feladatom volt, hogy meg kellett terveznem a hadosztály áttelepítését a Dunántúlra. Zalaegerszegen települt le a hadosztály törzs, így ott voltam egy évig, utána saját kérésemre kerültem Kiskunfélegyházára, szintén hadműveleti főtiszti, páncélos kiképző főtiszti beosztásba. Onnan 1967 októberében Farkas Mihály - azóta már sajnos nem él – olyan javaslattal élt, hogy jöjjek egy évre megbízott parancsnoknak Kalocsára a harckocsi ezredhez, és utána majd visszamegyek hadműveleti osztályvezetőnek. Magas helyről jött a kérés, elfogadtam, de közbe megváltozott a helyzet, ő máshová került, és Kerekes Szilveszter lett a hadosztályparancsnok, aki azt mondta, „maradsz Kalocsán!” Úgy elfelejtettek, hogy itt maradtam parancsnoknak. Így történhetett, hogy a Magyar Néphadseregben én lettem a második leghosszabb ideig egy helyen szolgáló ezredparancsnok. A leghosszabb ideig ebben a beosztásban Serfőző Gyula szolgált, de az ő ezredparancsnokságából 3 év akadémia volt, tehát ha konkrétan az ezredparancsnokságot nézzük, akkor én egyfolytában 12 évig, a leghosszabb ideig voltam a Magyar Néphadseregben ezredparancsnok. Szerettem csinálni, és hogy eddig ebben a beosztásban tartottak, ahhoz az is kellett, hogy mindig őszintén megmondtam a véleményem az előjáróknak és a parancsnokságom alá tartozóknak.”

Ön minek tulajdonítja, hogy már a nyugdíjba vonulását követően Béla bácsinak hívták, a mai napig tisztelettel, szeretettel emlékeznek az egykori ezredparancsnokukra?

„Nem törekedtem soha népszerűségre, de ebből hozzám az jutott vissza, hogy emberséges, megértő, de ugyanakkor a fegyelmet megkövetelő katona voltam. Különösebb probléma nem is volt az említett évek alatt. Az emberek még egy parancsuralmi rendszerben is szívesen dolgoznak olyan légkörben, ahol nem csak a parancs van, hanem megértjük, empatikusan kezeljük a beosztottak problémáját, minden magánéleti, vagy a kiképzésekkel, szolgálattal kapcsolatos problémáikat, és azt megpróbáljuk orvosolni. Ez köszönhet vissza még mindig, 94 éves koromban is, ami jó érzéssel tölt el.”


Sántha Bélát hallgatva, a sok helyőrséget, a katonaélettel járó kihívásokat magunk elé képzelve felmerül a kérdés: mi van a családdal?

„1955-ben nősültem, az első feleségem sajnos 42 éves korában gyógyíthatatlan betegség következtében elhunyt. Marikával, a jelenlegi feleségemmel 1974 –ben kötöttünk házasságot, a katonai pályafutásom alakulásához nagy szükségem volt arra a biztos, szeretetteljes családi háttérre, amit ő nyújtott és nyújt. Az első házasságomból született egy fiú és egy lány, a második házasságból szintén egy lányunk, de ő sajnos súlyos betegségben idén, 47 éves korában elhunyt.

Ön milyen egészségnek örvend?

Nem panaszkodhatok, életem során egyszer volt vakbélműtétem, kétszer sérv műtétem, ennyi az egész. Szerencsére más különösebb egészségügyi problémám nem volt és nincs. Fizikailag is jól érzem magam, amihez biztosan hozzájárul, hogy fiatalabb koromban sportoltam, atletizáltam, ami szerintem megalapozta, hogy még mindig vidáman sétálok, és ha csak tehetem, elmegyek az ezred hagyományait őrző baráti kör találkozóira, amelyek szervezéséért, az ezred emlékeinek ápolásáért ezúton is köszönetet mondok Cserháti Ákos nyugalmazott alezredes barátomnak.



A Magyar Néphadsereg 24. Harckocsi Ezred a Magyar Néphadsereg harckocsi ezrede volt. 1987-ben jogutód nélkül felszámolták.

Története

Az ezred jogelődje a MN 24. Önálló Nehéz Harckocsi Rohamlöveg Ezred a HM Páncélos Parancsnokság alárendeltségében 1950. november 1-vel alakult meg Kalocsa helyőrségben. Az akkoriban létező HM Páncélos Parancsnokság alárendeltségébe tartoztak a teljesen feltöltött 1. Gépesített Hadtest (7. Gépesített és 18. Páncélos Hadosztályok) a 17. és a 24. Önálló Nehéz Harckocsi Rohamlöveg Ezredek.

1954-ben az ezred megnevezése 24. Harckocsi Ezredre változott és a kecskeméti 5. gépkocsizó lövészhadosztály parancsnoksága alá került. Egy évvel később a ISZ–2 nehéz harckocsik Verpelétre kerültek, a SZU–122-esek pedig Bajára. Helyettük rendszeresítésre került 15 db T–34-es harckocsi. A 3. harckocsi zászlóalj pedig kiképző zászlóaljjá alakult át. Az 1956-os forradalom utáni konszolidációval alárendeltsége újra megváltozott. A kiskunfélegyházai 7. gépkocsizó lövészhadosztály közvetlen alakulata lett egészen 1987-ig. Mindkét alakulatot a RUBIN-feladatnak megfelelően jogutód nélkül felszámolták.

1957-ben a T–34-es harckocsik számát 46-ról 67-re növelték. Ezen kívül zárolt haditechnikát is őriztek a laktanyában. 1965-ben a korszerűtlen haditechnika lecserélésre került. A zászlóaljakat T–54- és T–55-ös harckocsikkal fegyverezték át. Az 1. és 2. harckocsi zászlóalj első és második századai kiképzéssel foglalkoztak, amíg a harmadik századok zároltak voltak. A 3. harckocsi zászlóalj teljes egészében kiképző zászlóalj volt. 1966-ban részt vett az ezred a dunai árvízi mentési munkálatokban, ill. áttért a 3x8 hónapos kiképzési ciklusra. 1969-ben hajtotta végre első vízi átkeléses gyakorlatát Csorna bázison. 1972-ben került rendszeresítésre ZSZU–57–2 kiképző légvédelmi tüzérüteg. Az 1970-es években több hadgyakorlaton is jó eredménnyel vizsgázott. 1977-ben kerültek rendszeresítésre a hídvető harckocsi rajok és egy úszó harckocsi század került felállításra. 1981-ben megszüntetésre került az egyetemi előfelvételisek kiképzése, és az ezred áttért a 3x6 hónapos kiképzési rendszerre. Az 1983-as évtől kezdődően fokozatosan csökkentették az állomány létszámát, keretesítésre került sor. A vég 1987. augusztus 31-én következett be, amikor a 24. Harckocsi Ezred felszámolásra került.  Az alakulat felszámolása óta létrejött a 24. Harckocsi Ezred Baráti Kör, amely 2009-ben egyesületté alakult át. Minden év augusztus utolsó szombati napján találkoznak az ezrednél szolgált katonák.

Parancsnokok: 
Bérces Emil őrnagy (1950–1952)
Csinos András őrnagy (1952–1954)
Horváth István őrnagy (1954–1955)
Szabó István őrnagy (1955–1957)
Kis József őrnagy (1957–1958)
Darányi Miklós őrnagy (1958–1963)
Gulyás András őrnagy (1963–1967)
Sántha Béla alezredes (1967–1980)
Tálas Antal ezredes (1980–1982)
Borszéki Tivadar alezredes (1982–1985)
Purger Sándor alezredes (1985–1987)

(Forrás: Végh Ferenc vezérezredes)

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 21., 10:49
A nukleáris iparra jellemző biztonságtudatosság az építést ugyanúgy jellemzi, mint a működtetést, ennek szellemében épül Pakson a két új blokk is. A reaktortartály például a teljes gyártási folyamat során hozzávetőleg hétszáz minőségellenőrzésen esik át. (x)
2024. 05. 20., 12:57
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024. május 23-án, csütörtökön 18:30 óráról a Kalocsai Színházban lakossági fórumot tart. Az est házigazdája dr. Filvig Géza polgármester és Font Sándor országgyűlési képviselő lesz. Kapunyitás 17:30 órától, helyfoglalás a szabad helyek függvényében.
2024. 05. 20., 08:52
Május 12-én, vasárnap a már bajnok Decs otthonában ültek asztalhoz a Kalocsai Sakk Klub versenyzői a 2023/2024-es bajnoki évad utolsó fordulójában, ahol 10-2-es vereséget szenvedtek az Asztalos csoport NB II-es csapatbajnoki találkozóján. A dr. Czibulka Zoltán vezette mieink ezzel csoportjuk 9. helyén végeztek, ám minden bizonnyal prolongálják NBII-es tagságukat a tízcsapatos csoportban a jövőben is.
2024. 05. 18., 10:25
Dr. Tóth Roland alaposan beleállt Bolvári Ferdinándba, ugyanis szerinte nem csak a pártok használják ugródeszkának az álfüggetlen és álcivil polgármesterjelöltet, ő is ugródeszkának használja a pártokat. A képviselőjelölt szerint úgy tűnik, bármi áron összefogna lassan bárkivel, hogy polgármester lehessen, most éppen a Tisza Párt kegyeit keresi.

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2024. 05. 22., 14:09
A díjköteles útszakaszokat - 91 fuvar során - a kamerás ellenőrző rendszer kijátszásával vette igénybe. Még >>>
2024. 05. 21., 14:01
A családi kirándulások alkalmával érdemes gondolni a kullancsokra is. Még >>>
2024. 05. 21., 13:00
Az áldozat a családsegítőhöz fordult a problémával, aki segített neki elköltözni. Még >>>
2024. 05. 21., 08:48
A ma délelőtt 10 órára meghirdetett bábszínház technikai okok miatt elmarad. Még >>>
2024. 05. 20., 08:50
A tényeket a társaság nem vitatta, hanem lemondva fellebbezési jogáról, több mint 7 millió forint adót fizetett be az állami költségvetésbe. Még >>>
2024. 05. 20., 08:48
A 14 éves fiú jobb kezéhez egy kést nyomott, miközben ráfogott a bal kezében tartott telefonjára. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK