„Kalocsai patrónium” – Folytatásért kiáltó kerekasztal-beszélgetés sorozat zajlott Kalocsán

Az első alkalommal Kovács László műhelyében magát a lokálpatriotizmust járták körbe a városunk iránti elkötelezettségüket már bizonyított polgárok.
A második alkalommal a kalocsai népművészet és népi hagyományőrzés helyzetéről, harmadszor a sport közösségépítő és értékteremtő erejéről volt szó – amint ezekről is beszámoltunk.
Az előbbi alkalmon a kalocsai motívumkincs, a hímzés és pingálás méltatása mellett szó esett az apadó utánpótlás okozta aggodalmakról is. Ennek orvoslására a kalocsai általános iskolákban a nevelési programba lehetne illeszteni a néptánc alapfokú oktatását, hogy ez az önkifejezési forma valóban minden kalocsai közös kincse legyen – hangzott el.
Az utóbbi alkalommal a sport egészségvédő és személyiségfejlesztő, nevelő hatásai mellett a közösségépítésében játszott szerepe is nagy hangsúlyt kapott, hiszen a sportolók csapatszelleme mellett, a szurkolókban is erősíti a helyi kötődést, a közösséghez tartozás érzését és igényét. Sportolóink példaképek az ifjúság előtt, és a város lakói büszkék lehetnek teljesítményükre.
A negyedik ötödik és hatodik alkalomról – az épített örökség, a fűszerpaprika hagyományai, valamint a kalocsai diaszpóra témáiról – még nem írtunk, ezekről e cikkünkben számolunk be röviden.

Épített örökségünk

A negyedik alkalommal az épített örökség mellett az egyházi hagyományok, az egykori, híres jezsuita gimnázium – ma: Szent István Gimnázium – tudós tanárai által hátrahagyott értékek is szóba kerültek. Az épített környezettel kapcsolatban kiemelendő, hogy a két világháború pusztításai elkerülték Kalocsát, így a többé-kevésbé organikus fejlődés mellett a XIX. századi, XX. század eleji képét őrzi városunk. Ez a helyieket büszkeséggel tölti el, a szép környezet és a hely szelleme a helyi identitás része. Ezért kell őriznünk értékeinket, legyenek az akár egy szép épület, vagy annak bármely apró részlete, egy kerékvető, szép régi kapu, vagy csak egy patinás rézkilincs, amelyet talán szüleink, nagyszüleink is rendszeresen megfogtak.
Az alkalmon mások mellett részt vett Romsics Imre, a Viski Károly Múzeum igazgatója, a Kalocsai Értéktár letéteményese is.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Hungarikumunk: a fűszerpaprika

A Paprikafesztivál keretében megtartott ötödik beszélgetésen mi más kerülhetett volna terítékre, mint a paprika. Nem a paprikatermelők és -feldolgozók kaptak meghívást, mert a cél az volt, hogy a paprikát mint a helyi identitás részét mutassák meg.
Miként volna fönntartható a kalocsai paprika nimbusza? – tették föl a kérdést. Az elhangzott ötletek közt szerepelt egy „Kalocsa Város Paprikája” brand kialakításának lehetősége éppúgy, mint a paprikának dísznövényként való alkalmazása közterületeinken, vagy az az elképzelés, hogy a kalocsai gyerekek számára egy mintakertet, iskolakertet alakítsanak ki, ahol főleg paprika termesztésén keresztül ismerkedhetnének meg a kertészkedés és azon keresztül a növénytan alapjaival.

Diaszpóra

A Schöffer-gyűjtemény épületében tartott záró alkalom fókuszában a kalocsai diaszpóra állt, vagyis, hogy miként lehetne a kalocsai szellemi közéletbe bevonni az innen elszármazott, de helyi kötődéseit őrző kalocsaiakat, miben lehetnének városunk segítségére. A beszélgetésre több fiatal mellett egy „nagy öreg”, Lakatos György fagottművész, a Kék Madár Fesztivál atyja és motorja, Kalocsa díszpolgára is elfogadta a meghívást, aki tevékenységével jó példát adott minden városunkért tenni akaró lokálpatriótának. Az alkalomról a programsorozat szervezői egy rövidfilmet is készítettek , amelyet hamarosan portálunkon is láthatnak!
A programsorozatról napi hiradója keretében a KalocsaTV is beszámolt.

A beszélgetéseket Török Ferenc vezette, aki később portálunknak úgy nyilatkozott: a sorozat legfőbb értéke volt, hogy a különböző témakörök mentén egy asztalhoz ültek olyan, szakmájuk, hivatásuk, hobbijuk révén azonos területen tevékenykedő, elkötelezett kalocsai polgárok, akik közt a társadalmi, világnézeti különbségek miatt mégis alig van együttműködés, ám most bebizonyosodott, hogy a közös ügyeikről hasonlóképpen gondolkodnak, és együtt többet is tudnak tenni érte.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Ez a programsorozat lezárult, de folytatásért kiált! Sok fontos téma napirendre sem került, például a kalocsai flóra és fauna, parkjaink, zöldfelületeink, a szép, öreg, már egyéniségnek számító, rohamosan fogyatkozó fáink, madárvilágunk, vizes élőhelyeinek élővilága, és a felkarolt témákban is még volna miről beszélni, amit jelez, hogy a másfél órásra tervezett alkalmak mindegyike két-három órásra nyúlt, és alakult a végén szendvicsekből álló könnyű vacsora és némi bor melletti, kötetlen beszélgetéssé.