Első Gesztenyevirág-ünnep Kalocsán – Hagyományteremtő találkozó a Templomtéren

A megjelenteket a rendezvény szervezője köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott. Fölhívta a figyelmet a gesztenyefáknak a szokásosnál sokkal korábbi, és az átlagosnál jóval dúsabb virágzására. Ennek okaiként a tavalyi csapadékos tavaszt és forró nyarat, majd enyhe nyirkos telet és újabb esős tavaszt is említette, de úgy vélte, e fák az őket ide ültető Haynald Lajos 200. születésnapjának tiszteletére öltöttek ilyen ünnepi díszt.

A szónok elmondta: Haynald nemcsak a templomkerti gesztenyeliget ültetésével jeleskedett, hanem a XIX. század második felében lezajlott nagy városfásítási program tanácsadója és javaslattevője is volt, és az Érsekkert botanikus kertté alakításával, benne a főút menti gesztenyefasor kialakításával is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Hogy jó munkát végzett, azt az is mutatja, hogy milyen mélyen belegyökereztek ezek a gesztenyefák a kalocsaiak szívébe! Szóba került a bíboros érsek úttörő botanikai tevékenysége a Kárpát-medence, kiemelten e vidék flórájának és ökoszisztémájának leírásában, talán világszinten is egyedülálló, később a Természetrajzi Múzeumra hagyományozott növénygyűjteményének összeállításában. Munkásságát a kortárs tudományos közvélemény és az utókor is nagyra értékelte, amit az is bizonyít, hogy tisztelői fajok egész sorát nevezték el róla.

Képgaléria megtekintése (7 db kép)

„Mind egyéniségek”

A tér fáira térve rámutatott azok alaki tulajdonságaiban, virágaik színében megmutatkozó különbségeire, mondván, mind egyéniségek, különlegesek, és hogy ilyen változatosak, az azt mutatja, hogy

HAYNALD LAJOS TUDATOSAN VÁLOGATTA, GYŰJTÖTTE ÖSSZE EZEKET A FAJTÁKAT UTAZÁSAI SORÁN.

Még a virágzási idejük is eltérő, és van köztük teljesen fehér, és többféle rózsaszín virágú is, sőt, volt egy piros virágú, talán az volt a legkülönlegesebb, de sajnos azt már korábban kivágták, noha teljesen egészséges, életerős volt.
A beszéd közben jött a felismerés, hogy a sors szeszélye kapcsán épp ennek hűlt helyét állták körbe az ünneplők.

SZÓBA KERÜLTEK AZ ITT-OTT ELEJTETT INFORMÁCIÓK ALAPJÁN TERJEDŐ SZÓBESZÉDEK, AMELYEK SZERINT A TÉR IDÉN NYÁRRA TERVEZETT REKONSTRUKCIÓJA SORÁN A GESZTENYEFÁKAT KI AKARJÁK VÁGNI, HELYÜKET PEDIG TÉRKÖVEZNI AKARJÁK.

Képgaléria megtekintése (7 db kép)

Ezzel kapcsolatban az ünnepi szónok úgy fogalmazott:

Én ezt nem hiszem! Mi értelme volna annak, hogy a térrekonstrukció beruházását végrehajtó érsekünk ilyen barbár pusztítással törölje el egyik legjelesebb elődje munkájának e gyönyörű gyümölcsét, és ilyen durva módon sértse meg a kalocsai emberek érzelmeit? Semmi. Ezért ez bizonyára valami félreértés lesz. A biztonság kedvéért a rendezvény végén a megjelentek mégis aláírtak egy deklarációt, amelynek teljes szövege mindössze ennyi volt:

Alulírottak kinyilvánítjuk, hogy Kalocsán a Szentháromság-téren, a Főszékesegyház és az érseki kastély közti területen álló gesztenyefákat szeretjük, ragaszkodunk hozzájuk, és azt szeretnénk, ha egyet sem vágnának ki közülük a tér rekonstrukciója során! A közönség soraiból tett javaslat alapján ezt a következőkkel egészítették ki:

Az eddig kivágottakat, valamint a bármely, elkerülhetetlen okból kivágásra kerülő fákat folyamatosan pótolják! Tavasz van!

Az elhangzott beszédek után a megjelentek közösen elénekelték a „Tavaszi szél vizet áraszt” kezdetű népdalt, és egy fejtörő kvízkérdés erejéig a tavaszi idő jeles szentjéről, a néhány nappal korábban ünnepelt Szent Györgyről is megemlékeztek. A kérdés ez volt: hol van a kettő, nyilvános helyről látható Szent György ábrázolás Kalocsán? Az egyik helyes választ volt, aki azonnal bekiabálta: „a Nagyszeminárium homlokzatán!” A másik megfejtés ugyanakkor „szabad a gazda” alapon derült csak ki: a Nagytemplom főbejárati tölgyfa kapujának fölső ólomüvegablaka a sárkányölőt ábrázolja. Ez nem sokkal a szent névünnepe előtt került vissza helyére a restaurálás után.

Gesztenyefánk

– a szójáték kedvéért ez volt a jutalom a helyes megfejtésekért a kapcsolódó kvízjáték során, ami gesztenyemasszával ízesített fánkot jelentett. Volt még más kérdés is, amely Haynald különleges szellemi képességeire vonatkozott. Kiderült, a főpásztor idegennyelv-ismerete olyan mély volt, hogy fénykorában képes volt több beszélt nyelve közt három nyelven szimultán tollba mondani.
Akik a vetélkedőn nem nyertek, azok csak úgy ajándékba kaptak egy-egy gesztenyével töltött hájas tésztás süteményt.

Képgaléria megtekintése (7 db kép)

Kalocsai költő debütált

Az ünnepély fényét két szavalat is emelte: elhangzott Soós Zoltán, alias Size két, kifejezetten erre az alkalomra íródott verse. Az egyik a Templomtér címet viselte, a másik a kalocsai tavaszt írta le érzékletes képekben. Ez utóbbit maga a költő adta elő szerény létszámú, de annál lelkesebb publikum előtt.

A költőről a rendezvény utáni beszélgetés során megtudtuk, hogy írásit már megismerhette a nagyközönség, hiszen számos együttesnek írt már dalszöveget, ám a kalocsai közönség elé eddig még nem állt ki verseivel.

A közösségi oldalakon kívüliek tájékoztatására és szervezésére vállalkozó Spuller György, aki a Szentsaroknál nevelkedett, és a Mócsy utcai szociális otthon építésekor a Hunyadi Kollégium udvarán álló évszázados tölgyfa megmentésében úttörő szerepével is érdemeket szerzett, ifjúkori visszaemlékezéseit osztotta meg. Szólt a régi Kalocsáról, annak hétköznapjairól és ünnepeiről, a város nevezetes személyiségeiről, így Trukli bácsiról, az érseki főkocsimesterről, vagy Grősz József érsekről.

Képgaléria megtekintése (7 db kép)

Jövőre, Veletek ugyanitt!

Az ünnepet munkatársunk, Illés György Cinó kezdeményezésére tartották meg, a számos ballagás, érsekkerti esküvő-bemutató, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat majálisa és más programok miatt viszonylag szerény részvétellel. Ugyanakkor a program Facebook-oldalán elhelyezett statisztika szerint kevesebb mint három nap alatt több mint másfélezer embert értek el, és az oldalt, valamint az esemény híreit, a kapcsolódó képgalériát is sokan megtekintették, és jelezték, hogy kedvelik, mint megtudtuk, még messze határainkon túlról is. A rendezvény, valamint a hátterében álló internetes szerveződés tapasztalatairól a kezdeményező így tájékoztatta szerkesztőségünket:

– Nagyon szerencsétlen volt az időzítés, nemcsak azért mert egy hete még nem is voltam regisztrálva a közösségi oldalon, és csak utána kellett kitapasztalnom a működését, hanem azért is, mert ebben az esztendőben a korábban megszokottnál bő két héttel korábban kezdődött a gesztenyevirágzás. Eredetileg egy héttel későbbre terveztem az ünnepet, mert általában akkor szokott tetőzni a virágzás, de úgy láttam, hogy idén addigra nem lesz virág. Így kényszerhelyzet alakult ki az időpontot illetően, ráadásul az idő is már nagyon szorított. Figyelembe véve az időjárás-jelentést, szombatra esett a választásom. Ekkor azonban számos más rendezvény is zajlott városunkban, és vidékre is sokan utaztak különböző ballagásokra, esküvőkre – ismertette az időpontválasztás nehézségeit Cinó, majd hozzátette:

– Május elsején az Érsekkertben járva-kelve már rengeteg közeli és távolabbi ismerős jelezte, hogy nagyon sajnálja, hogy nem tudott eljönni, ráadásul pár nap alatt sokakat nem is tudtunk elérni. Volt, akihez kézen-közön terjedő hírek alapján téves információk jutottak el, például az időponttal kapcsolatban, ezért úgy tudom, olyan is volt, aki már pénteken megjelent.
Így biztosra veszem, hogy legközelebb, vagyis legkésőbb a jövő évi gesztenyevirágzáskor sokkal többen leszünk! Már van egy csomó elképzelésünk, hogy mivel tegyük érdekesebbé, vonzóbbá a programot, sőt, az is lehet, hogy éledező közösségünk ezen fölül újabb ünnepeket is beiktat majd, de ez egyelőre legyen meglepetés!