Április 26-án rendezik meg a X. Wesselényi Kupát

A Baranta mint harcművészet

A Baranta a IX. és XX. század közötti magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat, amely hagyományos népi és harci értékeink közvetítője. A barantás a magyar kultúrát éli meg mindennapjaiban: a küzdelmi formák gyakorlása mellett magyar népdalokat, meséket és néptáncokat tanul, és magyarul is gondolkodik. A barantázó nem pusztán ellenfél legyőzésére törekszik, hanem saját fejlődésére és a társak segítésére.

Küzdelmi Formák

A pusztakezes küzdelmi formák közé tartozik az övbírkózás és a böllön (földharc). A használatos eszközök közé tartozik az íj, rövidbot, hosszúbot, szablya, kard, fokos, lándzsa, kelevéz, csatakereszt, ostor, hadaró, kötél és kés.

Miért éppen „Wesselényi”?

A Wesselényi Kupa névadója nem véletlenül Wesselényi Miklós, a „nép barátja”, a 19. századi magyar reformkor egyik meghatározó alakja. Wesselényi élete és munkássága példaértékű mindazok számára, akik nemcsak őrzik, hanem formálják is a hagyományt.

Fizikai erejéről, bátorságáról és sportos életmódjáról éppúgy híres volt, mint közéleti szerepvállalásáról. Úszóversenyei, vívótudása és a lovas harcmodor iránti elkötelezettsége olyan értékeket tükröz, amelyek a baranta szellemiségével mélyen rokoníthatók.

Ugyanakkor Wesselényi nemcsak fizikai erejével, hanem szellemi és erkölcsi kiállásával is példát mutatott:

harcolt a társadalmi egyenlőségért, a jobbágyfelszabadításért, és a nemzeti önrendelkezésért. Éppen ez az összekapcsolódása a harcos test és a reformer lélek eszméjének teszi őt méltóvá arra, hogy versenyünk névadója legyen - emelték ki portálunkhoz eljuttatott közleményükben a szervezők.

A Baranta egy folyamatosan alakuló, élő harcművészet, amely nemcsak a hagyományok őrzésére, hanem azok újrafogalmazására és megélésére is vállalkozik. A Wesselényi Kupa ezért nem csupán egy verseny, hanem egy kísérlet is: az állandó elemek – mint a böllön – mellett minden évben helyet kap egy új versenyszám, amely kihívást jelent a gyakorlók számára. Az idei év újdonsága a csatavívás, amely a versenyszám során több különböző fegyver forgatásában való jártasságot méri fel.

Ahogy Wesselényi is új utakat keresett a nemzet megújulásához, úgy keresi a Baranta is folyamatosan a hagyományhoz való korszerű, mégis hűséges viszony lehetőségeit.

A Szabályok és Versenyszámok

A versenyeken a két küzdő fél bírói szerepet tölt be, míg a harmadik bíró kívülről figyeli az eseményeket, döntve a vitás helyzetekben. A felnőttek körében három versenyszámot rendeznek: földharc (böllön), csatavívás és csatakereszt párbaj.

Földharc (Böllön):

• A 14-17 éves fiúk, a 18 éven felüli férfiak és a 14 éven felüli nők küzdenek. Itt nincsenek pontozások; aki feladja a küzdelmet, veszít. A passzivitás esetén a bíró dönt, mindkét versenyző esetén nulla pontot is kaphatnak.
• A fiúk és férfiak félmeztelenül, övvel és hosszú nadrágban küzdenek, míg a lányok és nők pólóban.

Csatavívás:

• A két ellenfél sorolt fegyverrel (pl. szablya, hosszúkard, lándzsa) küzd meg. A fegyverek polifoam borításúak, a fejvédő használata kötelező. Ezen eszközöket a helyszínen biztosítják a szervezők.

Csatakereszt párbaj:

• A csarnokon kívül zajlik. A versenyzőknek kereszt alakú, élezett dobófegyverrel kell különböző testhelyzetekből egy fát célba venniük. Aki előbb elér két találatot a három dobásból, nyer.

Gyerekversenyszámok

A gyerekek számára két versenyszámot hirdetnek: övbírkózás és szablyavívás. Az utóbbinál a csatavívás szabályai vonatkoznak, kizárólag szablyával.

• Övbírkózás: A népi birkózás szabályai szerint folyik, ahol a versenyzők nadrágban, övvel küzdenek mezítláb. Cél, hogy az ellenfelet a tenyér és talp felületén kívül más testrészével is a földre kényszerítse.

A X. Wesselényi Kupa ingyenesen látogatható. A program április 26-án, szombaton, 10 órakor veszi kezdetét.