Az 1995-ös esztendő Kalocsa birkózósportjában egyedülálló volt, hiszen a felnőtt magyar bajnoki mezőny három súlycsoportjában is dobogóra állhattak versenyzőink mind szabad, mind pedig kötöttfogásban.
Visszaemlékezésünk apropóját ennek a páratlan eredménynek – birkózóink sikereinek negyedszázados jubileuma adja, hiszen a megyeszékhelyen megrendezett, országos, kétnapos viadalon hárman is dobogóra állhattak. De nézzük sorjában!
Június 2-án, szombaton a szabadfogásúak népes mezőnyében 22 klub 96 versenyzője viaskodott egymással a 64. szabadfogású magyar bajnokságon, ahol a Kalocsai SE–Kage Rt. versenyzője Elekes Zoltán a 68 kg-osok súlycsoportjában birkózott. A tízfős súlycsoportban Zoli előbb a csepeli Fazekas ellen brillírozott (13–3), majd tussal verte a diósgyőri Görcsöst. Harmadik mérkőzésén régi nagy ellenfelét, Zsivnovszkit is legyőzte (3–1), így bejutott súlycsoportja fináléjába. A döntőben testvérbátyja – a többszörös magyar bajnok, csepeli színekben versenyző Elekes Endre várt rá –, ám a Zsivnovszki elleni meccsén szerzett sérülése miatt Zoli visszalépett a testvércsatától. Így is minden idők legfényesebb kalocsai diadalát érte el szabadfogásban, hiszen előtte soha kalocsai versenyző még nem állt a felnőttek mezőnyében ebben a fogásnemben a magyar bajnoki dobogó második fokán. Igaz, rá pár évre testvérbátyja Elekes Endre – amúgy levezetésképpen – már kalocsai színekben megszerezte városunk birkózósportjának a szabadfogás első magyar bajnoki aranyát is, mégpedig 1999-ben Miskolcon.
A másnapi 88. kötöttfogású országos bajnokságon 21 egyesület 109 versenyzője mérlegelt be – közöttük a két kalocsai fiú, Hamzók József és Vadász István –, hogy megküzdjenek egymással a tíz súlycsoport bajnoki címéért.
Hamzók régen látott kirobbanó formában és erőben birkózott, mintegy a korábbi felnőtt Európa-bajnoki második teljesítményét hozva, hiszen igazán akciódús birkózással lepte meg ellenfeleit, de a szövetség vezérkarát is. Mi sem igazolja ezt jobban, hogy úgy nyert magyar bajnoki címet az 52 kg-osok súlycsoportjában, hogy a verseny során ellenfelei pontot sem tudtak csinálni rajta. Első meccsén a diósgyőri Dénes ellen technikai tussal melegített (12–0), majd következett ősi hazai ellenfele, a többszörös magyar bajnok Vadász Csaba (Dunaferr SE). Az athéni EB-ezüstérmes Hamzók az országos bajnokság legcsodálatosabb hátraeséses szaltóját bemutatva tussolta riválisát. A csarnokban helyet foglaló öreg birkózók is csak csettinteni tudtak, hogy ilyen „lexikoni kivégzést” versenyen még soha nem láttak. A döntőben, Józsi a Honvéd Szondi SE feltörekvő versenyzőjét, a fiatal Micskeit kapta ellenfélül, akit 3 perc 40 másodperc alatt emelések sorozatával őrölt fel, és technikai tussal (12–0), simán realizálta magyar bajnoki aranyérmét. Edzői: Fejes László, Istella László; nevelőedző: Katus György.
A 48 kg-ban induló Vadász Pistánk ugyancsak kitett magáért, az ő nyakába magyar bajnoki bronzérmet akasztottak. Kezdése ragyogóan sikerült, 3–0-s vezetés után az FTC-s Ónodit tussal verte, de utána nem tudott élni a lehetőséggel, a későbbi győztes Szarka ellen pontozással veszített. A junior magyar bajnoki aranya után a felnőtt bronz legalább olyan szépen csillogott az edzői stáb értékelése szerint.