TOP – Bevált a megyei elosztási rendszer

A Kalocsai Járás polgármesterei tanácskoztak múlt csütörtökön Dunaszentbenedeken a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kalocsai kirendeltségének szervezésében. Ez már a második hasonló egyeztetés volt a járás települési elöljárói közt, az első alkalmat idén tavasszal tartották Hajóson.

Az akkori alkalomhoz hasonlóan a rendezvényt most is megtisztelő Font Sándor a térség polgármesterei előtt a TOP pályázatokkal kapcsolatban elmondta: beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Bács-Kiskun megyében választott pályázat-elbírálási, illetve forráselosztási módszer.

E szerint több tárgyalásos körben mérték föl előzetesen az igényeket, egyeztetve a települések közt a túligénylések elkerülésére. Ezáltal a szakmailag megfelelően előkészített projektek szinte biztosra vehetik a támogatás elnyerését.

Ugyanakkor Font Sándor arról is őszinte szavakkal szólt, hogy számos projekt kapcsán érkeztek visszajelzések, hogy időközben megemelkedtek a várható költségek.

AZ ILYEN, EXTRA KÖLTSÉGEK FEDEZETÉRE A RENDSZERBEN NINCSEN TÖBBLETFORRÁS, EZÉRT AZOKAT VAGY ÖNRÉSZBŐL, VAGY HITELBŐL, VAGY A SZÜKSÉGES KERETET A TELEPÜLÉS MÁS PROJEKTJÉRŐL VALÓ LEMONDÁSSAL FÖLSZABADÍTVA KELL ELŐTEREMTENI.

Végső megoldásként a hitelfölvétel lehetősége is szóba kerülhet, ami függ a település hitelképességétől, és kormányzati engedélyhez kötött. Amennyiben valamely település mégis ezt választja a képviselő vállalja a közvetítői szerepet a kormányzat felé.

Mint Font fogalmazott, a Területfejlesztési Operatív Program terén sok újdonság nincs, időbeli előrehaladásról tudott csak egyelőre beszámolni. Ám amint hozzátette:

BIZTOSAN ELUTASÍTOTT PÁLYÁZATRÓL EGYELŐRE NINCS HÍR.

Amint városunk pályázatai kapcsán is értesülhettünk róla, zajlik a második körös pályáztatás. A kétkörös pályáztatás célja az volt, hogy minden település valamely számára fontos nagy beruházást megvalósíthasson. Máshol a források lehatárolása után kiírták a pályázatokat, és így mostanára kemény harcok alakultak ki a pályázók közt.

Nem ragadhat bent EU-s pénz

Font elismerte, hogy a megyénkben lefolytatott, igen szoros egyeztetések nem voltak feszültségektől mentesek, mivel voltak népszerűbb és kevésbé kedvelt pályázati jogcímek.

De nekem mint fejlesztési biztosnak kötelességem, hogy az összes pénzt lefedjük a megyében, és nehogy visszaadjunk bármennyi pénzt is az EU asztalára – mondta Font Sándor, hozzátéve, hogy kormányzati feltétel, hogy az EU által fejlesztésre fölkínált pénzt vissza nem adunk.

A fejlesztési biztos úgy vélte, hogy aki súlyos szakmai, technikai, alaki hibát nem vétett, annak zöld utat kapott az igénylése. A második körben azonban izgalmas fordulat következett be. Időközben ugyanis az első körben elnyert pályázatokkal kapcsolatban számos visszajelzés érkezett, hogy az elnyert összegből – főként a költségek emelkedése miatt – a tervezett projektet nem tudják megvalósítani.

Sok a többletforrás-igény

Oláh Gábor helyettes államtitkár, a TOP pályázatok első számú felelőse kiadott egy körlevelet a megyei közgyűlésvezetőknek, hogy mérjék föl az ilyen okból hiányzó források mértékét. Ezt követően elvi döntést kellett hozni arról, hogy milyen módon lehet kompenzálni a többletigényeket – ismertette a képviselő a legújabb fejleményeket a többletforrások tekintetében.

Font elmondta: fölmerült, hogy a második pályázati körre elkülönített forrásmaradványból kipótolják a hiányzó összegeket, ez esetben viszont azok, akik a második körben tudtak pályázatot benyújtani – így városunk is –, hátrányba kerültek volna a forrás elosztásánál.
Font Sándor ezzel kapcsolatban végleges döntésről egyelőre nem tudott beszámolni, de ismertette saját fölterjesztett javaslatát.
E szerint:

Amelyik településnek többletforrás igénye van, az oldja meg a „településen belül”. Ez azt jelentené, hogy ha van más pályázatuk, amelyről, vagy amelynek egy részéről az adott értékben le tudnak mondani, akkor annak a pályázatnak a visszavonásával, illetőleg módosításával fölszabadított forrást a prioritást élvező projekt többletforrás-igényére fordíthatják.

Gyakori azonban, hogy kistelepülések csak egy-egy pályázatot tudtak beadni. Az ő részükről az önerő mellé tételét javasolta Font Sándor, hozzátéve, hogy az, hogy ennek fedezete mi lesz, az egyelőre nem látható. Szóba jöhető forrásnak mondta a hitelfelvételt, emlékeztetve azonban, hogy ahhoz a település adóerő-képességének függvényében elnyerhető belügyminisztériumi jóváhagyásra is szükség volna.

Más megyékben drasztikusabb a helyzet: ott

a második körös pályázatnál húznak egy vonalat, és ezek nyertek, ezek nem nyertek. Főleg azon megyék járnak el így, ahol nem volt előzetes egyeztetéssorozat. Font Sándor azonban ezt a megoldást igyekszik elkerülni, mert úgy véli, azzal a kis települések teljesen kiesnének az eséllyel pályázók közül, esetleg egyáltalán nem nyernének.

Még nem ismertek a tényleges számok

Az első körös, nyertes pályázatok most kerülnek a közbeszereztetési szakaszba, ezért – amint Font rámutatott – nem is tudtak pontos választ adni Oláh Gábornak, hiszen egyelőre csak a tervezett költségek ismertek, a vállalkozók ajánlatai nem.

Az olvasóink számára az óvodaépítési pályázatunk kalandos előélete kapcsán is már megismert azon információ is elhangzott, hogy

A PROJEKTEK KÖLTSÉGVONZATÁNAK EMELKEDÉSÉT ELSŐSORBAN AZ ÉPÍTŐIPAR ÁRSZÍNVONALÁNAK AZ INFLÁCIÓT MEGHALADÓ ÉRTÉKŰ EMELKEDÉSE OKOZZA.

Mivel a beruházások nagy többsége valamilyen mértékű építési munkát is tartalmaz, így ennek hatása alól a pályázók nem tudják kivonni magukat.

Font rámutatott, hogy a többletforrás-igény fedezésére a nagyobb települések, nagy városok előnyösebb helyzetben vannak, főképp a nagyobb súly- és iparűzési adóbevétel miatt. Ezért leszögezte:

HA NAGY PÉNZSZŰKE LESZ, AKKOR A KIS TELEPÜLÉSEKET FOGJA VÉDENI FONT SÁNDOR.

A képviselő úgy vélte, hogy egyelőre nem látható, hogy a következő időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű fejlesztési forrás megnyílik-e. A nagyobb városok, mint Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza valószínűleg a néhány év múlva rendelkezésre álló forrásokból is meg tudják majd valósítani a most esetleg elmaradó fejlesztéseket.

Nem lesz pluszpénz

A kormány azt jelezte forrás ráemelést nem tervez – mondta Font Sándor, ezért arra szólította föl a polgármestereket, hogy

Készüljünk úgy, hogy nincs további forrásigény-bejelentés! A fejlesztési biztos azonban csöndben azt is megjegyezte, hogy a tapasztalatok szerint az objektív okokból forráshiánnyal küzdő beruházásokat eddig a kormányzat kisegítette a bajból, amit a gazdaság jó teljesítőképessége tett lehetővé.

Ennek lehetőségét most sem zárhatjuk ki, amennyiben tartjuk a 4% körüli GDP-növekedést, azonban a kormányzat minden tárgyaló felet feszes tárgyalások lefolytatására kért, mivel ezúttal tömeges többletigény jelentkezése várható a korábbi egyedi esetekkel ellentétben.