Csárda Halom pihenőpark várja Dunatetétlennél az utazókat

A keddi napsütésben a település közmunkás asszonyai szépítették a parkot, amelya leírások és a Nemzeti Park információs táblája szerint a domb déli részén egykor található Tetétleni csárdáról kapta a nevét.

A 18. századi térképeken szinte minden esetben jelölik, feltételezhetően közlekedési szempontból mindig is fontos tereppont lehetett. A dombot a 19. század végétől a 20. század második harmadáig többször megbontották. Az 5305. sz. út a domb egykori központi részén halad át. Horváth Attila kecskeméti régész 1979. június 15-i jelentéséből tudjuk, hogy földelhordás miatt a domb tetején lévő földmérési alappontot néhány méterrel arrébb tették. Kustár Rozália régész 2006-os bejárása alapján a halom környékén szarmata telepnyomok kerültek elő.

Az I. és II. katonai felmérés szerint a korabeli út (az 5305. sz. út elődje) délről kerülte, a későbbi, 1950-80 közötti térképeken és 1950-es évekbeli térképészeti légifényképeken már a dombot szeli át. A Csárda-halom esete nem egyedi, számos alföldi, út menti halmot elhordtak töltésekhez, építkezésekhez a 19. és 20. század során. A domb alakja háromszöghöz hasonló, eredeti szélessége 120 méter (K-Ny), hosszúsága mintegy 150 méter lehetett (É-D). Az anyagbányászat során a domb magja elpusztult.
A halom, méreténél fogva, alkalmas lehetett a környék megfigyelésére, valamint közlekedés földrajzi szempontból is fontos terepalakulat lehetett.