2022. 08. 17. szerda
Jácint
: 407 Ft   : 400 Ft Benzin: 754.8 Ft/l   Dízel: 786.9 Ft/l   Írjon nekünk

Remény a Parkinson-kór gyógyításában

2022. 02. 13., 16:47

A Parkinson-kór hazánkban is ezreket érint, többnyire időseket. A kezelések eredményei kecsegtetők, egyes tünetek látványosan javulhatnak, olykor megszűnhetnek, noha a betegség nem gyógyítható. Sőt: a kór felismerése sem egyszerű: az, akinek remeg a keze, nem feltétlenül Parkinson-kóros, illetve nem minden Parkinsonosnak remeg a keze – tudtuk meg Valálik István idegsebésztől, aki a kilencvenes évek végén Magyarországon elsőként végzett agyi pacemaker beültetést, amelynek segítségével jelentős javulás érhető el. Hogy mennyire összetett betegségről van szó, illetve miként alakul akár a gyógyszeresen kezelt, illetve a műtött beteg életvitele, arról is beszélgetünk a Szent János Kórház főorvosával, címzetes egyetemi docenssel.

Mi lehet a közös szent II. János Pál pápában, Muhammad Ali bokszolóban, illetve Michael J. Fox amerikai filmszínészben?

A Parkinson-betegség vagy szindróma. Ám az ok, amely miatt a tünetegyüttes kialakult náluk, mindhármuknál különböző. A világklasszis bokszolónál egyértelmű – akárcsak hasonló sportot űző társainál –, hogy a fejütések hatására alakult ki a Parkinson szindróma.

Egy, az angol fociligában végzett felmérés is igazolja, hogy akár kisebb, de gyakori fejütéseknél, fejeléseknél, későbbiekben kialakulhat a betegség.

A pápánál már nehezebb megítélni, hogy pontosan miről is van szó, noha sokat lehetett hallani vele kapcsolatban erről. Csak azt tudom biztosan állítani, hogy idősebb korban nagyobb az előfordulási aránya a Parkinson-kórnak, de ugyanakkor gyakrabban fordul elő a másodlagos Parkinson-szindróma is. A színésznél pedig viszonylag fiatal korban is megjelentek a tünetek. Igazi diagnózist természetesen felállítani tévén keresztül nem szabad. Ehhez vizsgálatok kellenek.

Csak látja szakemberként.

Szakmai ártalom, valóban figyelem az embereket. Hitlernél is a korabeli felvételek alapján felfedezhető volt a Parkinson-tünetegyüttes.

Álljunk meg egy pillanatra: a Parkinson kór, illetve a Parkinson szindróma közt mi a különbség?

Lényeges. A dopamin-rendszer működéséhez elegendő dopaminra van szükség az agyban és emellett fontos, hogy megfelelő számú és érzékenységű dopamin receptor, vagyis kémiai jelfogó is meglegyen az agy különböző területein. A Parkinson szindrómát a receptorok számának csökkenése jellemzi valamilyen keringési betegség, magas vérnyomás, netán szívritmuszavar, gyulladás, agyvíz keringés zavar, vagy agysérülés idézi elő. Azaz másodlagos, mert más betegség miatt alakul ki.

A Parkinson kór esetében pedig az agyi ingerületet átvivő anyagok egyike, a dopamin hiánya váltja ki a betegségre jellemző tüneteket.

A dopamint termelő sejtek pusztulásának következtében nem termelődik megfelelő mennyiség. Ezek a sejtek az agytörzs fekete állománynak nevezett területén helyezkednek el.

Ez azt jelenti, hogy csökken a dopamin termelése a szervezetben?

Igen. Gyakorlatilag az egyik fontos ingerületátvivő anyagról van szó. Viszi a kémiai ingert, a jelfogó receptor aztán elektromos ingerré kódolja át. A dopaminrendszer csak akkor működik jól, ha mindkét része ép. Ha nincs dopamin termelés, akkor beszélünk a Parkinson-kórról.

Mióta ismerjük a betegséget?

A Parkinson-kór elnevezését James Parkinson brit orvosról kapta, aki 1817-ben írt munkájában reszketeg hűdésnek nevezte a betegséget. Utólag visszafejtve ezeket a kórtörténeteket, nem volt mindegyik eset tisztán Parkinson-kór, de a tünetegyüttest produkálták a betegek. Ez úttörő felfedezés volt.

A betegséget később, az 1800-as évek közepén Jean-Martin Charcot híres párizsi professzor javaslatára nevezték el Parkinson-kórnak. Ám évekig nem volt megfelelő gyógyszeres kezelés.

A Magyar irodalomban viszont már 130 évvel korábban, 1687-ben Pápai Páriz Ferenc leírta a Parkinson-kór négy alaptünetét Pax Corporis című művében, amely 1690-ben jelent meg Kolozsváron. Utóbbi években már egyre több tudományos közlemény és disszertáció is idézi ezt a dolgozatot.

Ennek alapján a betegséget akár másképp is nevezhetnénk?

Sajnos a nevét nem változtatták meg, pedig hívhatnánk Pápai-Pariz-kórnak is, ha Charcot professzor körültekintően tájékozódott volna. Többféle gyógyszeres kísérlet után az első igazi áttörést a műtéti kezelések hozták meg az 1940-es évek végén. Aztán 1958-ban bizonyították, hogy a dopamin hiánya okozza a betegséget. Körülbelül tíz évvel később indult meg a dopamin pótló kezelés.

Mikor kezdjünk gyanakodni, milyen tünetek észlelésekor?

Az alaptünetek között a leginkább gyakori a remegés, amely jelentkezhet az alsó és felső végtagokban, de megnyilvánulhat fejremegés formájában is. Az izmok tudatalatti feszülése is intő jel lehet, többnyire a végtagokra kiterjedően, a nyaki, háti és hasi izomzatban, valamint az arc izmaiban. Egyik korai tünet lehet a szag- és íz érzés csökkenése.

Szintén figyelemfelhívó a remegésen kívül a mozgások kóros lassulása.

Ez kiterjedhet különböző mértékben az említett izmokra, vagy/és az egész testre, csak úgy, mint a testtartás, esetleg az egyensúly zavara, amely a test stabilitására van kihatással. De lényeges, hogy a Parkinson-kór klinikai diagnózison alapul.

Ez alatt mit ért?

Sajnos nem arról van szó, mint például a cukorbetegségnél, hogy egy laboratóriumi vizsgálattal megállapítható. Jó példa az agydaganat is, amikor egy képalkotó CT vagy MR vizsgálattal már látszik az eltérés. Sajnos a Parkinson-kórnál nincs diagnosztikus teszt, vagy bármilyen képalkotó berendezéssel egyértelműen látható eltérés.

Mindez nagy problémát jelent?

Igen. Ennek látjuk a hátrányát a fals pozitív, vagy a fals negatív diagnózisban. Előbbi azt jelenti, hogy néha a Parkinson-kórt „ráfogják” olyan betegekre is, akiknek nem az a betegségük. Utóbbi ennek az ellentéte, akiknek pedig az a betegségük, azt nem ismerik fel.

Ezek szerint a remegő kezű ember nem feltétlen Parkinsonos?

Úgy van. Még a nem Parkinson-kórra specializálódott orvosokat is megtévesztheti például a kézremegés.

A Parkinson-kóros betegek egyharmadának nincs remegése.

Akinek remeg a keze az nem feltétlenül Parkinson-kóros, és nem minden Parkinson-kóros betegnek remeg a keze. Érdekesség, hogy a remegés gyakori oka lehet a familiáris, vagy Essentiális tremor.

Ez mit jelent?

Ennek nincs igazán magyar neve. Ez viszont teljesen más betegség, ráadásul familiáris, vagyis családi, tehát örökölhető és más kezelést is igényel.

Nem egyszerű a helyzet!

Sőt: tovább színesíti a dolgot, hogy előfordulhat, hogy keveredik a Parkinson-kór, illetve a szindróma. Egy általunk kifejlesztett komplex műszeres remegésvizsgálat tisztázhatja a remegés típusát, azt, hogy az hogyan változik különböző szituációkban.

Infrakamerás remegésvizsgálat

 

Ez mekkora segítség a diagnosztikában?

Óriási. Ez nagyban segíthet a remegés eredetének valószínűsítésében és az elkülönítő diagnózisban. Kimutatható, hogy a remegés valóban agy agyból indul-e és attól függően, hogy a tesztsorozat milyen eredményt mutat, a diagnózis is valószínűsíthető. Arra is választ kaphatunk, hogy a gyógyszerek hatástalansága esetén milyen esély van a műtéti úton történő remegés megszűntetésnek.

Lényeges, hogy nem áll rendelkezésünkre olyan műszeres vizsgálat, vagy laboratóriumi teszt, amivel egyértelműen, minden kétséget kizárva igazolható a Parkinson-kór.

Olyan eset is előfordul, amikor a Parkinson tünetek mellett más tünet is jelentkezik. Ilyenkor Parkinson-plusz betegségről van szó. Fontos a tünetek alakulásának időbeli sorrendje is.

Az állapotromlás esélye mekkora?

Ez természetesen egyénenként változó. A betegség idővel halad előre, de az üteme változó lehet. Nem fertőző, öröklődésre utaló hajlamot, inkább a fiatal korban kezdődő típus esetén igazoltak. Ráadásul hasonló tüneteket okozhatnak más alapbetegségek is, olyankor parkinsonismusról beszélünk.

Az orvostudomány jelen állása szerint a Parkinson-kór nem gyógyítható, de jól kezelhető.

A korszerű, az aktuális állapothoz igazított gyógyszeres kezelés és – amennyiben szükséges és javasolt – a sebészi kezelés egyes tünetek látványos javulását, vagy esetenként megszűnését eredményezhetik. Ezáltal a panaszok csökkennek és jelentős mértékben javulhat az életszínvonal.

Milyen esetben lehet elégséges a gyógyszeres kezelés?

Ez természetesen a betegség stádiumától és a tünetektől függ. Első lépésként a dopamin agonista, azaz a meglévő dopamin hasznosítását javító gyógyszereket alkalmazzuk. Ezeket más gyógyszerekkel is lehet kombinálni a hatás javítása érdekében. Lényeges a dopamin helyettesítő kezelés is.

Ennek miért van jelentősége?

Amennyiben a hatás az említetteken kívül mégsem elégséges, csak akkor kell a dopamin helyettesítés. Lényeges, hogy a később jelentkező mellékhatások elkerülése, kitolása céljából ezt a kezelést a mennyire csak lehet, halasztani kell. A dopamin helyettesítés hatóanyaga az L-dopa. Gyors, közepes és hosszú hatású formában is alkalmazható. Amennyiben mozgásteljesítmény ingadozás lép fel, a közepes és hosszú hatású készítmények kombinálása válik szükségessé.

Milyen az eredményességi mutató?

Az L-dopa kezelést az 1960-as évek végétől alkalmazzák és a betegek legalább 75 százalékánál eredményes. Nem minden tünetre hat egyformán.

Azaz? Melyikre igen, melyikre nem?

Leghatásosabban a mozgások meglassultságát és az izomfeszülést befolyásolja, a remegést kevésbé. Egy bizonyos kezelési idő elteltével a terápiás adag emelésére lehet szükség. Sebészeti beavatkozást követően esetleg csökkenthető a gyógyszeradag.

Műtétet mikor alkalmaznak?

Csillapíthatatlan remegés vagy mozgástelejsítmény ingadozás esetén műtéti megoldás javasolt, melyek közül a korszerű megoldás az agyi pacemaker beültetés, azaz a mély agyi stimuláció – Deep brain stimulation –, rövidítve DBS.

Ezt a típusú műtétet elsőként Magyarországon 1998-ban kezdtem el, és 2020-ig több, mint 400 agyi pacemaker beültetést végeztem.

A műtétről a betegek beszámolói és a videók itt érhetők el.

Ki operálható?

Parkinson kór esetén akkor jön el a műtét ideje, amikor egyre rövidülő gyógyszerhatás miatt hullámzóvá válik a mozgásteljesítmény. Néha még a hozzátartozók számára is hihetetlen, hogy szinte egyik pillanatról a másikra mozgásképtelenség alakul ki, majd amikor beveszi a gyógyszert, akkor javul a mozgás, de átcsaphat túlmozgásokba.

Ez lenne a remegés?

Nem, ez nem tévesztendő össze a remegéssel, ezek a fej és a végtagok (nem feltétlenül mindegyik) csavaró-rángó mozgásai, azaz a lábban, mintha csikket taposna el. Na, ilyenkor már javasolt a műtét. A műtéti kockázat a célzó technikából adódóan a nyitott agyműtétekhez képest alacsony.

Ki nem műthető?

Nem minden betegnél végezhető műtét, minden esetnél egyéni elbírálás kell.

Nem javasolt a műtét súlyos memória- és beszédzavar, zavartság és hallucinációk esetén.

A kezeletlen és befolyásolhatatlan magas vérnyomást először rendezni kell. Ezen kívül a többszöri agytrombózis és a súlyos ízületi deformitások valamint a nagyfokú agykamra-tágulat.

Milyen vizsgálat előzi meg a beavatkozást?

A csillapíthatatlan remegés és nyaki vagy arc disztónia  esetén a műtéti javallat felállításához saját fejlesztésű és egyedülálló számítógépe mozgáselemzést végzünk, kamerás rendszerrel és digitális spirálrajzoló teszttel.

Digitális spirálteszt


A DBS műtétet megelőzően az agyi anatómiát részletesen feltérképező koponya MR vizsgálat szükséges. Speciális protokoll szerint történik a viszgálat, úgynevezett diffúziós sorozatokat is készítünk, melynek adatait az agyban lefutó egyes pályák leképezésére használunk.

Van felső korhatár?

Nyolcvan év fölött ritkán teszünk kivételt. Ám lényeges, hogy mindig a beteg általános állapotát tartjuk mérvadónak.

Ez a különleges műtét hogyan történik?

A mély agyi stimulációs DBS műtéttel nem a betegséget, hanem csak annak tüneteit kezeljük. Így aztán nem csak Parkinson-kóros, hanem más típusú nem akaratlagos mozgászavar esetén is javasolható sebészi kezelés.

Az agyi elektróda behelyezése éber állapotban helyi érzéstelenítésben elvégezhető.

A pacemaker-beültetés és az összekötő bőr alatti átvezetése altatásban végezhető, ez a műtét utolsó, rövidebb része. A műtét fájdalommentes, mert az agyállományban nincsenek fájdalomérző idegvégződések. Az eljárásról részletesen itt írtunk.

 

Kár szerénykedni, hiszen egy különleges számítógépes programot is fejlesztett az eljáráshoz.

Pontosabban először önállóan kezdtem még a 2000 évek elején. Az utóbbi években dr. Pongrácz Ferenc mérnökkel közösen sikerült olyan programot alkotnunk, ami nemzetközileg is elismertté vált. A  Vister-3D tervezőprogram segítségével a 3D-s CT és MR térben tudjuk előre megtervezni-, majd műtét után ellenőrizni is az elektródák pozícióját az agyi anatómiához és a pályák lefutásához képest. Húszéves közös  fejlesztő munka gyümölcse.

A tervezőprogramba három szabadalmunkat is beépítettük.

Így az elektródák nagy pontossággal vannak beültetve agyi célzó készülékkel a megfelelő helyre.

Egy parkinsonos beteg élete hogyan alakul át a diagnosztizálás után?

Először is, a felvilágosítás a beteg és a család számára egyaránt fontos. Ennek ki kell terjednie a betegség természetére, lefolyására. Ismertetni kell, a tünetek alakulását időben és súlyosságban. A paciens mindennapi élete és időbeosztása jelentősen megváltozik.

A stressz fokozódása súlyosbítja a tüneteket, a mozgásszegény vagy mozgásképtelen állapot átmeneti, és váratlanul is bekövetkezhet. A gyógyszeres kezelést mindig a beteg szükségleteihez kell igazítani.

A családnak azt kell tudni, hogy a családtag szerepe idővel megváltozik a betegséget megelőző állapothoz képest, ezt az új helyzetet el kell fogadniuk, meg kell érteniük. Lényegesnek tartom azt is, hogy a Parkinson-kóros betegeknek együtt kell élniük a megváltozott egészségi állapotukkal, ezért nagyon fontos, hogy elfogadja betegségét, és pozitív személetet tudjon kialakítani. Amennyiben mindez sikerül és betartják a szabályokat, akkor a tapasztalataim szerint a beteg elégedett lesz önmagával.

Említette a mozgást. Mire lehet számítani a mindennapokban?

A betegség folyamán a járás megváltozik, a lépés távolsága egyre rövidebbé válik, a karlendítésre fokozatosan elmarad. A mindennapi gyakorlás, torna segítséget nyújthat ennek megelőzésére. Jó, ha a gyakorlatok végzése ritmikus zenére történik, ha ez nem lehetséges, segít, ha a beteg vezényel önmagának. A mozgáskezdeményezés során a belső utasítást mindig külső utasítással szükséges helyettesíteni. A komplex mozgássorozatokat célszerű egyszerű mozgáselemekre bontani.

Amennyiben műtétre kerül a sor, mi a tapasztalat a sikerrel kapcsolatban?

Azt látjuk, hogy átlagosan tíz évvel visszatekerhető az időkerék. Az első hónapok a pacemakerbeállításáról, azaz finomhangolásról, a már említett életkörülmények megszokásáról szólnak.

A műtét után a gyógyszeradag a betegek átlagánál a felére csökkenthető. Van olyan betegem, akit 1999-ben operáltam és él ma is.

Összességében elmondható, hogy a mai, korszerű pacemakerek kevéssé mágnes-érzékenyek, a mobiltelefon sem zavar, komolyabb megszorításokra sem kell számítani. Úgy gondolom, az eredmények a Parkinson-kór kezelésének sikerében, magukért beszélnek.




Forrás: tudas.hu/Bódy Géza
Fotók: Dr. Valálik István

 

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

videok  legfrissebb videók

2019. 08. 09., 11:29
Terefere Pécsi Viviennel. Interjúalanyaink: kalocsai kötődésű, tehetséges fiatalok. Téma: vágyak, álmok, tervek, alkotások, aktualitások. Viven első beszélgetőtársa 18 éves koráig élt városunkban, amelynek közvéleménye röplabdacsapatunk erősségeként ismerhette meg őt. De mi van vele most, egy jó évtized után? Meg fognak lepődni!

Még több friss hír

2022. 08. 17., 08:49
A TOP-5.2.1-15 –BK1-2020-00009 azonosítási számú „A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” megnevezésű pályázat keretében 2022 augusztus 22-26-ig három helyszínen 15-15 roma származású gyermeket táboroztat a kalocsai Önkormányzat.
2022-08-13 15:25:00
A projekt elsődleges célcsoportja a megyében élő, 30 év feletti inaktívak és 50 év feletti regisztrált álláskeresők, másodlagos célcsoportját az önkormányzati és gazdasági szereplők alkotják, amelyek egymásra találva erősíthetik együttműködésüket, s így hozzájárulhatnak az elsődleges célcsoport munkaerőpiacra történő visszatalálásához.

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2022. 08. 17., 17:17
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság továbbra is várja mindazok jelentkezését, akik Magyarország államhatárának védelmére elhivatottak. Még >>>
2022. 08. 17., 08:31
Az árverésre bocsátott termékeket előzetesen augusztus 17-én és 18-án Budaörsön lehet megnézni. Még >>>
2022. 08. 16., 16:35
Az országos tisztifőorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján, a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlását figyelembe véve 2022. augusztus 17. (szerda) 00.00 órától 2022. augusztus 19. (péntek) 24.00 óráig harmadfokú, legmagasabb szintű hőségriasztást adott ki az ország egész területére. Még >>>
2022. 08. 16., 11:35
A szerb oldalon lévő technikai karbantartás miatt bezárt az átkelőhely. Még >>>
2022. 08. 16., 11:27
Az érsekkerti nagy hinta köteleit ezúttal megégették, megrongálták, amivel használhatatlanná és balesetveszélyessé vált ez a játszótéri elem. Még >>>
2022. 08. 15., 15:30
Az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelenti, de megerősödhet a szél, és jégeső is előfordulhat. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK

hirdetés