A katolikus egyházban február 11-én, pénteken ünnepeljük a Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapját, amely egyben a betegek világnapja is. Ekkortájt szoktunk templomainkban sort keríteni a betegek kenetének közösségi kiszolgáltatására. Így teszünk a Szent István király - egykori jezsuita - templomban is, február 13-án, vasárnap a reggel fél nyolckor és a délután öt órakor kezdődő szentmisén, imádságban kérve saját és mások testi-lelki egészségét – tájékoztatta portálunkat Mészáros István prépost, a templom igazgatója.
Az atya hangsúlyozta:
Tény, hogy kevés más dolog érdekli annyira a modern embert, mint az egészsége. Nemcsak sokat beszélünk róla, hanem rengeteg időt is szentelünk neki. Ma, amikor a lelki világ beszűkült, az emberek oly szívósan küzdenek testi egészségükért, mintha csak az örökkévalóságot készítenék elő vele. Az itt maradás rögeszmévé vált; mindenki vágya az, hogy sokáig éljen, éspedig jó egészségben. Mennyire aktuális tehát, hogy ismét felfedezzük a szentségek gyógyító erejét! Ez elsősorban a Betegek Kenetére vonatkozik, amely nem a meghalni készülők „utolsó kenete”, hanem a gyógyulás, a felépülés szentsége. Igen, az Egyház részt vesz a betegség fájdalmas misztériumában, amely minden idők annyi emberét a szenvedő Krisztushoz kapcsolja. Ezzel jut kifejezésre, hogy Isten nem közömbös a szenvedés iránt, segítséget nyújt a betegeknek üdvösségtervében, amelyet Krisztus, az Úr nyilatkoztat ki és valósít meg a világban. Ő gyógyítson meg bennünket! Testestől-lelkestől, egész emberségünkben.– fejtett ki az atya gondolatait.
Hozzátette:
Ehhez a gyógyuláshoz nyújt szentségi segítséget a Betegek Kenete közösségi kiszolgáltatása február 13-án, vasárnap a Szent István király templomban, a reggel 7.30 órakor és a délután 17.00 órakor kezdődő szentmisékben.”
Borítókép forrása: Magyaroknagyasszonya.dnyem.hu
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.
