Végső helyére került Asztrik, Kalocsa első érsekének szobra

Az esemény alkalmával Vörös Márta, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főépítésze a helyszínen elmondta:

A feltárás alatt álló, Asztrik érsek - korbeli templom 1002-1005-ig épült. A szobor egy olyan posztamensen áll, amely abból a korból való, és az első templom egyik tartópillére volt. A szobrászművész számára egy olyan megbízást, programot adtunk, amely a hű ábrázolást kutatási eredményekre alapozva biztosítja. Mindezt a kutatócsoport különböző diszciplínák felhasználásával, segítségével érte el. Konkrétan olyan 3D-s nyomtatásokat késztettünk, amelyek például Asztrik koponyája alapján, annak arcrekonstrukciójához adtak támpontot. A művész megkapta Kustár Ágnes antropológus munkáját, aki a koponyára szépen felépítette az arcizmokat, tehát a szobor elkészítését komoly tudományos munka előzte meg. A biológiai rekonstrukció természetesen kevés volt, a szobrászművész kellett ahhoz, hogy azokat a jellembeli és lelki tulajdonságokat is megjelentse, amelyek Asztrikot oly naggyá tették. Asztrik korának az egyik kiemelkedő személyisége volt, Szent István meglátta benne azt az erőt, amivel kijárta Rómában azokat a jogokat, amely ma is az egyház, az állam számára biztosítottak. A korona csak jelkép volt, ugyanis vele együtt hozta azokat a jogokat, amelyekkel önálló államot alapíthattunk. A Pannonhalmi - és a Pécsváradi apátságot is Asztrik alapította, majd érdemeiért Szent István király Kalocsa első főpapjává, érsekévé nevezi ki. A szobor- program lényege az volt, hogy egy a valósághoz hű emberi alakot jelenítsünk meg. Ez sikerülhetett, hiszen a művész a test felépítésére is kapott információkat: Asztrik 172 centiméter magas, vékonytestalkatú férfi volt, ezt kellett felöltöztetni egy barokkos jellegű főpapi ruhába. A művész nagyszerűsége, hogy az a kép, amit elvártunk tőle, hűen tükröződik az alkotásban. Különleges munka ez, carrarai márványnál speciális eszközökkel, más tudással kell dolgozni, mint egy puha mészkő esetében. Kalocsán a sétáló utca elején is van egy Asztrik szobor, de abban sokkal inkább a művész általi kifejeződés jelenik meg. Itt, a Szentháromság téren most felállított szobor a mondottakon kívül a történelmi pontot, az első templomot is jelöli. A pásztorbot most kerül a szobor kezébe, ami szintén a sírmellékletek feltárása után, azok alapján, valósághűen készült el."– mondta Vörös Márta főépítész az Asztrik szobor felállításakor.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Csák Attila restaurátor, műemléki szobrász az alkotás helyére emelése után nyilatkozva kifejtette:

Kalocsával, a főegyházmegyével úgy kerültem kapcsolatba, hogy a Szentháromság szoborra én készítettem a Szent Fábián és a Szent Sebestyén szobrot, tehát a szobrok hoztak ide. Az egyetemen restaurátor szakon végeztem, a szobrászat ez esetben szerencsés konstelláció a restaurátori szakmával. Három évvel ezelőtt, karácsonykor jöttem Kalocsára az egyik restaurátor barátommal, akkor kezdődött a tervezés, amit egy hosszú beszélgetés előzött meg a főépítész asszonnyal. Ezt követően alakult ki a koncepció a fejemben, hogy milyen személyiséget akarok megmutatni. Tudtam, hogy egy céltudatos, minden tekintetben vonzó embert kell megfaragnom, aki mellé bárki szívesen oda állna, szívesen megismerkedne vele, végighallgatná a gondolatait. Tudva, hogy Asztrik mit tett itt Magyarországon: az érsekség és két apátság alapítása, a szent korona elhozása Istvánnak – így egy kivételes személyiség megjelenítésén dolgoztam. Amikor megkaptam a 3 tonnás carrarai márványtömböt, amit már évekkel ezelőtt megvásárolt az érsekség, Asztrikot egy kész tubusba kellett beleálmodnom, tehát attól nem lehetett elmozdulni. Azt tudtam, hogy a szobornak legalább 5/4-esnek kell lennie, hiszen nagyon nagy a tér, ilyen helyen nem szokás életnagyságú figurát elhelyezni. A szobor készen került ki a műhelyemből, itt már csak a kéz, az abban tartott pásztorbot került a helyére. Mindez szimbolikus, hogy Asztrik a tekintetével, a pásztorborjával is mutassa, hogy ez az első templom, egyben az érsekség megalapításának a helyszíne. A kezében is azért tartja a mitrát és a pásztorbotot, mert ez a szobor az érsekség alapítására és nem a korona elhozására utal. A pásztorbot érdekessége, hogy egy nagyon szép sárkányfejes végződése van, ami szintén a feltárások során került elő, és már a sírban beszkennelték a maradványait. A tetején még megvannak azok az ezeréves horpadások, amelyek Asztrik használatának a nyomai.”- mondta Csák Attila restaurátor, műemléki szobrász.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)