2018-ban indulhat Paks II. építése – Sajtórendezvény a Paks II. projekt aktuális helyzetéről

A sajtó-háttérbeszélgetésen részt vett a lakossági fórumokról ugyancsak jól ismert Mittler István, az MVM Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója, valamint Rákóczi Péter, a Miniszterelnökség kommunikációs főtanácsadója.

Mint emlékezetes, a környezeti engedélyezési eljárás lakossági konzultációs szakasza részeként március 17-től május 4-ig tartott fórumokról portálunk rendszeresen beszámolt. Ám akkor még nem tudtuk, hogy a legsikeresebb lakossági tájékoztatókat Kalocsán, Szekszárdon és Pakson tartották.

A környezetvédelmi hatásvizsgálat lakossági szakasza

Aszódi Attila előadásában elmondta: a 2014. december 19-én kezdődött környezeti hatásvizsgálatnak a lakosság tájékoztatása is része. A több mint 2000 oldalas tanulmány angol nyelven is elkészült. A 41 településen 3000 ember részvételével megtartott fórumok igazából a kistelepüléseken voltak sikeresek. Akadtak olyan községek, ahol a teljes lakosság 25 százaléka volt kíváncsi a közvetlenül átadott információkra. A professzor arról is beszámolt, hogy a lakosság nem is annyira az újonnan épülő blokkok biztonságos működtetésére, az erőmű környezetre gyakorolt hatására volt kíváncsi, hiszen azt a paksi atomerőmű működése során már megtapasztalta. Sokkal inkább az került előtérbe: hogyan lehet bekapcsolódni az építésbe, működtetésbe? Bács-Kiskun megye településein emellett az új Duna-híd létesítése volt központi kérdés. Az érdeklődés érzékeltetésére a kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Pakson, 2015. május 7-én, a színházteremben éjszakába nyúlóan megtartott közmeghallgatáson 80 kérdésre adtak választ. A teremből kint rekedtek kivetítőkön keresztül kísérhették figyelemmel az eseményeket.

A környezeti hatásvizsgálat nemzetközi szakasza

A nemzetközi szakba 30 országot hívtak meg, ebből 11 ország (Ausztria, Csehország, Görögország, Horvátország, Málta, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Ukrajna) jelezte, hogy az eljárásban részt kíván venni. Ezen országok nemzeti nyelvére is lefordították a tanulmány összefoglalóját és a nemzetközi fejezetet. Lakossági fórumot, szakértői konzultációt kilenc városban, azon belül is több egyetemen tartottak. Ezeken a helyszíneken általában 10-30 fő, köztük a zöldek, egyéb szervezetek képviselői vettek részt, az aktivitás változott. Míg Ljubljanában 25 fő volt jelent, és egy kérdés hangzott el, addig Bukarestben 30-an voltak jelen, és egyebek mellett az üzemanyag-ellátásról, a Duna hőterheléséről érdeklődtek. Münchenben kétnapos közmeghallgatást tartottak. A németek arra voltak kíváncsiak, a magyarok miért a nukleáris energiát választották, miért nem a német mintát követik, ahol a megújuló energia került előtérbe. Ugyanakkor gazdasági, hulladék-elhelyezési és nukleáris balesetelhárítási kérdések is felmerültek.

A kormánybiztos ezt követően a lakossági fórumokon, közmeghallgatásokon már részleteiben is ismertetett adatok közül a Duna hőterhelésével kapcsolatosokat újra elmondta. E szerint a Duna hőmérséklete nem lehet a maximális 30 foknál magasabb a kieresztésről számított 500 méter távolságra. A professzor a klímaváltozás hatásával számoló adatokat is bemutatta, amelyek ugyancsak megnyugtatónak bizonyultak. Aszódi Attila fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az atomerőmű teljesítménye és hűtése között lényeges összefüggés van, ezért ezt a kérdést a környezeti hatástanulmányban is nagyon komolyan kezelik. A csámpai vízbázis, az atomerőmű horgásztavai biztonsági tartalékként szolgálnak.

Itt a megvalósítás menetrendje!

A kormánybiztos a közel és távolabbi feladatok, munkálatok tervezett idejét is bemutatta.
Mint elhangzott, 2016 a telephely engedély, 2017 a létesítési engedély megszerzésének éve lesz.

Az úgynevezett „gödörnyitás”, tehát a földmunkák 2018-ban kezdődnek.

Ezt követően az atomerőmű 6 évig épül, ami azt jelenti, hogy az üzembe helyezés 2023-2024-ben történik meg. A próbaüzem 1,5 évig tart, így a blokkok várhatóan 2025-2026-tól vesznek részt az ország villamosenergia-ellátásában.

Finanszírozási és egyéb kérdések

A kormánybiztos prezentációját követően az újságírói kérdések következtek. Ezek közül említésre érdemes az orosz hitelkerettel kapcsolatos válasz. Ebből kiderült, hogy a tényleges építkezés ugyan 2018-ban kezdődik, ám mivel az orosz fél szállítja a műszaki terveket, szerződik az alvállalkozókkal, stb., 2018-at megelőzően is szükség lesz a hitel egy kisebb részének lehívására. A visszafizetés 2026 márciusától aktuális. Aszódi Attila azt is hangsúlyozta, hogy a Paks II. megvalósítása éves pénzügyi terveken nyugszik, a társaság feltőkésítése annak megfelelően alakul. A professzor emlékeztetett arra, hogy a finanszírozási adatok hozzáférhetők, hiszen azok államközi szerződésen alapulnak. A tervezés azonban csak a teljes bekerülési költség 6-10 százalékát teszi ki. A megaberuházásnak GDP növelő hatása lesz. Azt szintén az államközi szerződés tartalmazza, hogy

a megvalósításba 40 százalékban magyar cégeket vonnak be.

Lesz olyan időszak, amikor a munkaterületeken csúcsidőben, egyszerre nyolcezren dolgoznak. Aszódi Attila egyértelművé tette: számítások támasztják alá, hogy a Paks II. beruházás megtérül, és hogy a létesítmény nem jelent veszélyt a környezetre.

Konferencia leendő beszállítóknak

A sajtóeseményen az a fontos bejelentél is elhangzott, hogy

a Roszatom  november 30-án és december 1-jén Budapesten rendez nemzetközi konferenciát a leendő beszállítóknak.

Aszódi Attila rámutatott: Oroszország fontos pozíciót foglal el az atomenergia-ipar területén, így azok a vállalkozások, amelyek most partnerei lesznek a Roszatomnak, más projektekben is munkához jutnak.

Brüsszel újra tengelyt akaszt?

Tegnap esti, a mai sajtóban megerősíett híradások szerint Brüsszel újra támadást indított a Paks II. projekt ellen, fölfüggesztve a bővítéssel kapcsolatos beszerzéseket. Az Európai Bizottság a versenyeztetés hiányát kifogásolja, és úgy véli, hazánk eltért a közbeszerzésekre vonatkozó európai szabályoktól.

A magyar álláspont szerint egy korábbi, érvényes megállapodás megy teljesedésbe a tervezett beruházással, amelyet Magyarország még a Szovjetunióval kötött, de a benne foglalt jogosultságok és kötelezettségek a jogutód államokra érvényesek.

A mai Népszabadságban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette az értesülést, amelyről hivatalos értesítést még nem kapott. Ugyanakkor kijelentette: „Nem aggódunk, nincs okunk aggodalomra. A birtokunkban van egy papiros, melyet José Manuel Barroso volt Európai Bizottsági elnök írta alá 2014 január 14-én. Enélkül nem tudtuk volna megkötni a szerződést.”

(Forrás: Index, Portfólió)