A jövőbeni villamosenergia-szükségletről, az azt előállító erőművekről, a hazai és külföldi piaci szereplőkről készített tudományos igényű, komplex elemzést a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. „A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2017” című, tényadatokon, a piaci szereplőktől kapott információkon nyugvó tanulmány egyik fő konklúziója, hogy az új paksi blokkok létesítésén túl további, más erőművek építésére is szükség lesz. Ám amíg a hat fejezetre osztott, 112 oldalas, szemléltető ábrákkal illusztrált, a MAVIR honlapján elérhető tanulmányban eddig eljutunk, laikusként is számos olyan információval találkozunk, amely nem csak a helyzet értékelésére, de egyfajta stabil jövőkép kialakítására is alkalmas.
Amint azt a Paks II. létesítésével kapcsolatos lakossági fórumokon felszólaló szakemberek előadásaiból is tudjuk:2017-ben többször dőlt meg a villamosenergia-fogyasztás rekordja Magyarországon. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. egy korábbi közleményében is azt olvashattuk, hogy 2016-hoz képest tavaly több mint 2,5 százalékkal nőtt hazánkban az igénybe vett villamos energia mennyisége.
Az ország 2017-ben 45 057,4 GWh villamos energiát használt fel, ami történelmi rekord.
A napon belüli villamosenergia-felhasználás is csúcsot döntött ebben az évben: soha nem volt még szükség annyi áramra hazánkban, mint 2017. január 27-én.
Aki azt hitte, ezt már alig lehet felülmúlni, annak bizony csalódnia kellett. 2018 elhúzódó tele újabb rekordot hozott: március 2-án ismét csúcsot döntött az áramszükséglet, a rendszer terhelése elérte a 6835 megawattot. Ekkor a villamosenergia-fogyasztás 47,2 százaléka származott importból.
Ebben a kontextusban különösen figyelemre méltó a MAVIR Zrt. idén áprilisban publikált tanulmánya, amely nem csak helyzetértékelést ad,
de jövőképet is vázol a hazai villamosenergia-rendszerben működő erőművek várható teljesítőképességének nagymértékű csökkenéséről és a szükséges új erőművi kapacitások építéséről.
A 2032-ig előretekintő tanulmány megállapítja: a villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek teljesítőképessége jelentősen csökkenhet a 2020-as évek közepére.
A napjainkban meglévő 8500 MW erőművi kapacitásból csupán 4800-5000 maradhat üzemben, de ez a vizsgált időszak végére 4000 MW alá eshet.
A megszűnés döntően az ország nagyerőműveit érinti. Mindebből következik, hogy
a nagyerőmű-park jelentős része üzemideje végéhez közeledve helyettesítésre szorul.
Ez a tanulmány készítői szerint megtörténhet új nagy- vagy kiserőművek építésével, a meglévők felújításával, üzemidejük meghosszabbításával, vagy importforrásból.
Az alapos, a szomszédos országok villamosenergia-előállító képességeit is összegző tanulmány ugyanakkor hozzáteszi: az olcsó import lehetősége néhány éven belül megváltozhat, ha a térségben elfogynak a többlet kapacitások.
Így az új erőművek építésének másik fő feladata az import kiváltása lehet.
A jövőben a régiós erőmű-leállítási, illetve beruházási tendenciák tükrében nagyobb eséllyel lehet erőművi kapacitáshiányra számítani.
A tanulmány teljesítőképesség-mérlegében a szakemberek összesen 1600-2100 MW új erőművi kapacitás megjelenését feltételezik, melynek jelentős része a tervek szerint naperőművek telepítéséből származik.
Mindebből megállapítható, hogy hazánk biztonságos villamosenergia-ellátásához az új paksi blokkok létesítésén túl további, más erőművek építésére is szükség lesz.