Az aggteleki cseppkőbarlangot elöntötte a víz, folyók lépnek ki medrükből az extrém esőzés miatt – Mi várható a Dunán?

Ahogyan országszerte mindenütt, úgy az Aggteleki-karszton is extrém mennyiségű csapadék hullott, és a napokban még további jelentős esőzésekre lehet számítani. Emiatt

AZ AGGTELEKI CSEPPKŐBARLANGOT ELÁRASZTOTTA A VÍZ, SŐT, JÓSVAFŐNÉL ELŐ IS TÖRT A FÖLD ALÓL

– írja az Index.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján kiadott árvízvédelmi térkép szerint az utóbbi napok heves esőzéseinek következtében

A TISZA TÖBB MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN VAN ÉRVÉNYBEN ELSŐ-, MÁSOD-, ILLETVE HARMADFOKÚ VÉDEKEZÉS.

Az Index közlése szerint a Sajó már ki is lépett a medréből, ami miatt utakat kellett lezárni.
A Tarnán és a Zagyván is árhullám vonul le, de kisebb patakok is kiléptek már a medrükből.

Kritikus a helyzet az Ipolyon is.
Ipolytarnócnál az MTV1 reggeli hírsora szerint mára már lakóházakat is elöntött a víz, igaz, olyan épületekről van szó, amelyek az ártéren állnak – ezekből az ott lakókat már korábban kitelepítették.
Azonban

A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZAIN SEHOL SINCS KÉSZÜLTSÉG.

Az árvízvédelmi térképről az is kiderül, hogy a meszesi szakaszon utoljára 2013-ban rendeltek el készültséget.

De fölvetődik, hogy mi várható a következő időszakban, tekintettel heves esőzések miatt.
Erről az Eumet.hu vízállásjelentéséből, illetve előrejelzéséből tájékozódtunk. E szerint

A DUNA VÍZSZINJE JELENLEG A MINDENKORI LEGMAGASABB VÍZÁLLÁSNÁL NYOLC MÉTERREL ALACSONYABBAN, A VALAHA MÉRT LEGKISEBB ÉRTÉKNÉL KÉT MÉTERREL MAGASABBAN ÁLL.

A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN RÖVID SZINTEMELKEDÉS UTÁN ÚJRA A VÍZSZINT CSÖKKENÉSE VÁRHATÓ.

Jelenleg egy kisebb árhullám vonul le a folyón, amely jelenleg Komárom-Esztergom vármegyében tetőzik, míg Paksnál – azaz térségünkben – várhatóan e hó 21-én éri el a legmagasabb szintet, de a jelenlegihez képest mindössze mintegy fél métert fog emelkedni.
Tehát

JELENLEG ÉS A BELÁTHATÓ IDŐSZAKBAN TÉRSÉGÜNKBEN SEMMIFÉLE ÁRVÍZVESZÉLY NINCS.

Ennek oka, hogy a Duna vízgyűjtő területének nagy részén – a hegyvidéki területeken szilárd állapotú csapadék hullott. Hogy ez később okoz-e gondot a Dunán, az attól függ, hogy milyen gyors lesz az olvadás, és kapcsolódik-e majd hozzá a mostanihoz hasonlóan nagy esőzés.
A kérdés tehát az, hogy mit hoz a tavasz.

Emlékezve a nyári, emberemlékezet óta nem látott aszályra,

IDŐSZERŰ VOLNA A VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZERÜNK ÁTGONDOLÁSA, ÉS AZ ÁRVIZEK ESETÉN JELENTKEZŐ TÖBBLETET VÉGRE A TÁJBAN, TALAJBAN TÁROLVA LASSÍTANI A TÉRSÉG ELSIVATAGOSODÁSÁNAK ÜTEMÉT,

ezzel 150 éves késedelemmel orvosolni a folyószabályozásunk hibáit, túlkapásait, és tekintettel a már most is károkat okozó belvizekre, az érintett területek használatának megváltoztatását is megfontolhatnánk.
E két kérdéskör összekapcsolása pedig nyilvánvalóan logikus volna.

Ez gyakran téma több közösségi médiás csoportban, például a Zöld Gerilla Mozgalom oldalán is, ahol laikusok és szakemberek pártállástól, világnézeti meggyőződéstől függetlenül együtt gondolkodnak többek közt e kérdésekről, amelyekről a csoporthoz köthető környezetgazdálkodási szakemberek és aktivisták kezdeményezésére magas szintű állami, kormányzati részvétellel

TAVALY SZEPTEMBER 23-ÁN, PÉNTEKEN AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM, KUPOLATERMÉBEN TARTOTTAK KONFERENCIÁT, A NAGYON TALÁLÓ „VÍZVÁLASZTÓ” CÍMMEL,

ami jelzi, hogy talán kissé megkésve, de végre közös gondolkodás indult a vízmegtartó vízgazdálkodás módszereinek kidolgozására és rendszere kiépítésének előkészítésére.


Borítókép forrása: Aggteleki Nemzeti Park / Facebook