Bátaapátiban már az atomerőmű leszerelésére készülnek

Püspökszilárdi feldolgozó és tároló

Dr. Kereki Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója a 2015. évi munkát bemutató prezentációjában elsőként az 1976-tól működő Püspökszilágyi Hulladékfeldolgozó és Tároló (RHFT) tevékenységéről, az ott tervezett fejlesztésekről szólt. Az intézményi, tehát kórházi és egyéb radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló egyik előnyeként említette, hogy a legtöbb ilyen jellegű hulladékot „termelő” Budapesttől 60 kilométer távolságra van. Itt jövőre a légtechnikai rendszert cserélik, valamint a biztonságnövelő program második szakaszában könnyűszerkezetes csarnokot építenek a tárolómedencék fölé.

Paks, kiégett kazetták átmeneti tárolója

A paksi kirendeltség a Duna kalocsai oldaláról is jól látható Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját (KKT) működteti. A 2007 decemberétől működő KKT-vel kapcsolatban elhangzott, hogy a bővítés eredményeként az új, 2. modullal 2017-re készülnek el, hogy továbbra is fogadni tudják az atomerőmű pihentető medencéiben tárolt kiégett üzemanyag-kazettákat. Az ügyvezető úgy fogalmazott: a levegő hűtésű tároló kéményén mintegy 4-5 fokkal melegebb levegő távozik, mint amilyen beáramlik. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába idén 270 darab kiégett fűtőelemet helyeztek el, így jelenleg összesen 8347 darab elhasznált fűtőelem található a meglévő 20 kamrában. Az atomerőmű igényei szerint modulszerűen bővíthető létesítményben jelenleg 4 újabb kamra kialakítása zajlik, átadásuk 2017-ben várható. A tárolóban 2016-ban újabb 360 darab kiégett kazettát helyeznek el.

Bátaapáti tároló – francia, finn, svéd modellt követjük

Amint arról korábban beszámoltunk, a kis-és közepes radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló Bátaapáti Nemzteti Radioaktív-hulladék tároló ad majd helyet a 2035-ben leszerelendő atomerőmű ilyen aktivitású berendezéseinek is. Dr. Kereki Ferenc a fejlesztés ütemét úgy határozta meg, hogy 2017-ben a 2., 2020-ban a 3., 2026-ban a 4. számú kamrákat adják át. A leszerelendő berendezések elhelyezésére szolgáló N1 és N2 jelölésű aknákat egyelőre nem „hajtják”, azaz fúrják ki. Ennek gazdasági okai is vannak, hiszen amennyiben ez megtörténne, azokat 2035-ig fenn kellene tartani. A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT) idén 90 betonkonténerben, összesen 810 hordó, a paksi atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak le végleges helyükre, a felszín alatti tároló 1-es számú kamrájába.

A szakember portálunk kérdésére arról számolt be, hogy a közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelésében és végleges tárolásának előkészítésében a francia, finn és svéd modellt tekintjük követendőnek. Oroszország ugyan a világon az egyik legjobb a korszerű és biztonságos atomerőművek építésében, ugyanakkor a radioaktív-hulladék tárolásában megelőzzük.

85 ezer látogató Bátaapátiban – a tároló szakmai és idegenforgalmi nevezetesség

Látványos fejlesztés történt a felszínen is, hiszen július elején megnyílt a modern, interaktív látogatóközpont, de november elejétől már a felszín alatti bemutatótér is fogadja az érdeklődőket. Az egyre bővülő NRHT-ba a 2008-as átadása óta, közel nyolcvanötezer szakmai és laikus vendég érkezett a világ szinte minden tájáról, de az új látogatóközpont is már közel ezer érdeklődőt fogadott. A mérnök arról is beszámolt, hogy a leendő fejlesztéseket modellezik. Van egy próba vágatszakasz, amelyen a technológiát kipróbálják, tesztelik. Természetesen a társadalmi kontroll itt is megvalósul, a Bátaapáti, Paks, Püspökszilárd vonzáskörzetében élő 84 ezer embert 34 települési önkormányzat képviseli, amelyek a TEIT-hez hasonló társulásokba szerveződtek.

Nyugat-Mecsek – keresik a végleges elhelyezés helyszínét

A kívánt ütemben halad a hazánkban keletkező nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyugat-mecseki kutatási program, amely újabb fontos állomásához érkezett. A Nyugat-Mecsekben, Kővágószőlőstől északra november közepén kezdték meg annak a kutatóároknak a kialakítását, amely a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó, több évtizedes program egyik fontos állomása. Ennek célja, hogy a geológusok felmérjék, milyen felszín alatti mozgások zajlottak le a területen az elmúlt évezredekben. Ez a terület Kővágószőlőstől északra található, ahol korábban uránbányászat is folyt. Azt vizsgálják, van-e kizáró oka annak, hogy 500-800 méter mélységben például a kiégett kazettákat tárolják. Mint elhangzott, az előkészítő munkát a szolgalmi jog alapítása és bejegyeztetése is hátráltatta, ugyanis van olyan tulajdonos, aki az USA-ban él.

A sárga port a szovjetek elvitték – folyik az uránbányászat rekultivációja

A társaság felügyelete alá tartozik még a Baranya megyei Kővágószőlős közelében található Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB), ahol szintén számos fejlesztés történt. Az uránipar és -bányászat okozta környezeti hatások felszámolását végző szakemberek elsődleges feladata a helyi vízbázis védelme, ezért az ehhez szükséges technológiai rendszerek modernizálása folyamatos.

Dr. Kereki Ferenc portálunk kérdésére elmondta: az egykori uránbányászat rekultivációjával nem vagyunk elmaradásban. Számításaik szerint még mintegy 30 évig lesz szükséges annak a víznek a tisztítására, amely az egykori bányajáratokban felgyülemlik, és uránt most ki a bánya falából. A víztisztítás során eddig mintegy 40 tonna uránt nyertek ki. Ezt a mennyiséget értékesítik, de az ebből befolyó összeg a víztisztítás költségét még csak meg sem közelíti. Mint elhangzott, hazánkban 1996-ig folyt az uránkitermelés. A kőzetből kinyert „sáraga port” vitték a Szovjetúnióba, ahol dúsítással állították elő az atomerőművek fűtőelemeinek üzemanyagát. A bányából 23 millió köbméter urán tartalmú kőzetet nyertek ki. A medencékben leülepedett, nehézfémeket tartalmazó „tejfölszerű” anyagot fóliával takarták le, amely földtakarást kapott. Ezt a technológiát szerte Európában, de a világban is így alkalmazzák. A víztisztítás költsége évi 400 millió forint, de újabb ülepítő medencéket kell építeni.

Együttműködés a környező településekkel

Az RHK Kft. számára, tevékenységéből adódóan, igen fontosak a lakossági kapcsolatok. Éppen ezért, a szakemberek ebben az esztendőben is számos ismeretterjesztő programot szerveztek az érintett térségekben, együttműködésben a környező településeket tömörítő társulásokkal. A társaság az idén is elvégeztette a kétévente szokásos közvélemény-kutatását. Ennek eredményei azt mutatják, hogy tevékenységének társadalmi elfogadottsága továbbra is igen magas, köszönhetően a rendszeres tájékoztató munkának és a tárolók biztonságos üzemeltetésének.

Dr. Kereki Ferencérdekességként említette, hogy bátaapáti lakossága olyannyira elfogadta a tárolót, hogy a magas látogatottságra tekintettel egyfajta idegenforgalmi nevezetességnek is tekinti.