Boszorkányszombat kalocsaiakkal Pusztahencsén – Falunap, ahogy meg van írva

Ám mielőtt az amúgy igencsak színes és szórakoztató részletekbe mennénk, talán érdemes megidézni, miért is köthető a középkorban tűzzel-vassal büntetett boszorkányság Pusztahencséhez.

Időben azért nem kell visszamennünk a sötét középkorba, ugyanis az a bizonyos, mint utóbb kiderült, jóságos pusztahencsei boszorka, néhai özvegy Markó Jánosné, született Kőmíves Éva 1887. december 24-én látta meg a napvilágot.

A mindenki által csak Vica néniként ismert, törékeny kis asszony az első világháborúban vesztette el férjét, akit haláláig hazavárt, soha nem kezdett új kapcsolatba. Talán ezért is vette szájára a falu az egyébként jó szívéről, gyermekszeretetéről, szorgalmáról ismert nénikét, akit a „boszorkányság” vádja alól valahol a 80-as években éppen a helybéliek „rehabilitáltak”. Ahogy ez lenni szokott, a „vád” addigra már úgy beleívódott a köztudatba, hogy még életében kisfilm készült a közel 100 éves korában elhunyt pusztahencsei boszorkányról.

Bagóhegy boszorkánya aztán jól jött a település imázsát ezzel is egyedivé, karakteresebbé tevő pusztahencseieknek, akik Vica néni emléke előtt tisztelegve, mintegy halálában is békítgetve, évente a falunapon boszorkány szépségversenyt, boszorkánykonyha főzőversenyt tartanak.

Mondanom sem kell, a „boszorkányos ügyességgel” jelző az Iker Ibolya polgármester nevéhez is köthető profi szervezésre éppúgy igaz, mint a település egyesületeinek, magánszemélyeinek odaadó, önfeláldozó munkájára.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A 10 csapattal induló főzőverseny zsűrijét a Duna kalocsai oldaláról Németh József, Blaskó János Venesz-díjas mesterszakások, az ugyancsak kalocsai, építőipari vállalkozásáról, főzőtudományáról is ismert Benke Csaba és a györkönyi Bagi Klára alkotta.

Nagy eszmefuttatásokat a jó ételről már csak a nagy meleg miatt sem engedett meg magának a zsűri, de jó szívvel adott és fogadott tanácsok azért elhangoztak.

Szó, ami szó, valamennyi boszorkánykonyhában finom ételek készültek, és magunk is osztjuk a zsűri véleményét abban: a helyi Nyugdíjas Egyesület, a névből adódóan kicsit tapasztaltabb boszorkányai szegedi gulyás formájábanfőzték a legjobbat.

- Érezni lehetett benne külön a húst, a zöldségeket, a csipetke ne volt elázva, hibátlan volt – mondta a szegedi gulyásról Blaskó János az értékeléskor.

Az egyesület asszonyai azonban nemcsak főztek, hanem sütöttek is, mégpedig nagyon finom lángost, amit sajttal és idén főzött baracklekvárral kínáltak.

A boszorkányság misztikumának megidézésében Tibai Gizella kajdacsi dekoratőrnek is komoly szerep jutott, aki nagy leleménnyel oldotta meg a feladatot. A nagy rendezvénysátor dekorációja persze akkor volt igazán hatásos és „élethű”, amikor a bűbájos boszorkák, kicsiktől a serülőkön át az asszonyokig bevonultak.

Ha sötétebb van, az ötletesebbnél ötletesebb jelmezek láttán bizonyosan félelmet kelt a népi hiedelemvilág „nagyasszonya”, a boszorka, de szerencsére egész nap tombolt a nyár, ezer ágra sütött a nap.

A program két nagy attrakciójáról már szóltunk, de nem maradhat ki a tudósításból, hogy a délelőtt a falu legkisebbjeiről szólt. Kézműves foglalkozás, csillagtetoválás, aszfaltraj-verseny, hab parti szórakoztatta a gyerekeket, anyukákat, apukákat. Utóbbiak buborékfociban, vizes fociban is összemérhették tudásukat, hogy aztán kellemesen elfáradva legyenek ott a 15 órakor kezdődő boszorkány-szépségverseny közönsége között.

A délutáni program egyik kiemelt figyelmet érdemlő eseménye volt, amikor a színinövendék Opovszki Melinda nagy átéléssel, művészi képességei csillogtatásával népszerű, jól ismert dalokat adott elő. A népszerű dallamokat nagy tapssal hálálta meg a közönség. A helyi Vadvirág Népi Együttes, a Gyöngybokréta Néptánc Csoport, a férfi kórus műsorát a mulatós műfaj legjavát adó előadók színesítették, hogy aztán az Ikarus zenekar diktálta tempóra hajnalig mulasson a varázslatos boszorkányszombatot még boszorkányvasárnap hajnallal is megtoldó közönség.