Jóváhagyták Brüsszelben a paksi bővítést

A bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.

„Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján” - szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.

Az uniós szerződések értelmében az EU-tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

A brüsszeli bizottság a mélyreható vizsgálat során arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházás vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos.

A bizottság közleményében rámutatott:

Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon.

Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében.

Az atomerőmű nyereségét csak két célra, vagy a magyar állami beruházás visszafizetésére vagy a normál költségek fedezésére lehet fordítani. A piaci koncentráció elkerülésének érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól. A piaci likviditás biztosítása érdekében Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén, a fennmaradó részt pedig objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.

Mindezek alapján az Európai Bizottság jóváhagyta az állami beruházást, mivel a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal arányos, az állami támogatásból eredő versenytorzulást pedig minimálisra mérséklik.

Magyarország 2015 májusában kérte az Európai Bizottságot arra, hogy értékelje, az uniós szabályozás alapján tartalmaz-e állami támogatást a paksi beruházás. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy a projekt nem tartalmazott az EUMSZ 107. cikke értelmében vett állami támogatást, mivel piacgazdasági befektető is meg tudná valósítani az intézkedést hasonló feltételek mellett.

Forrás: MTI