Kalocsai Borbarátok Találkozója negyedszer – Emelkedő színvonal a hobbiborászok versenyén

Kalocsa a filoxéravész óta nem rendelkezik jelentős szőlőterületekkel, így nagy borászati hagyományokkal sem, és mégis: az itt tevékenykedő hobbiborászok, akik családjuk hagyományait viszik tovább, vagy újólag kaptak kedvet ehhez a gyönyörű, értékteremtő kedvteléshez, évről évre magasabb színvonalú felhozatallal lepik meg egymást és a szakmai zsűrit. Nem kell tehát szégyenkeznie városunknak e téren sem.

A versenyzők fejenként kétféle borral indulhattak a megmérettetésen. A részvételhez legalább egy mintával kellett jelentkezni, vagy a szerencsések meghívottak közé kellett tartozni, hiszen minden jelentkező meghívhatott néhány vendéget. A verseny után kialakult kötetlen beszélgetések tapasztalata szerint a zsűri és a hobbiborászok véleménye egybevágott: egyre kevesebb a szerény minőségi mutatókkal, esetleg kisebb borhibával leadott minta, és az átlagos színvonal is évről-évre emelkedik, az élmezőnyben pedig mind nehezebb igazságot tenni a sok kiváló bor között. A zsűri ezért ebben az évben fokozott súllyal vette figyelembe maguknak a borbarátoknak és vendégeiknek közönségszavazatait is, hogy ne kelljen minden kategóriát az élen többes holtversennyel zárniuk.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Az idei felhozatalban, akárcsak a korábbi években, a fehérborok kisebbségben voltak a hagyományosan népszerű vörös- és az egyre divatosabb rozéborok mellett.
A versenyt alapvetően szőlőborokra hirdetik meg, de olyan versenyző is volt, aki más gyümölcsből készült borral jelentkezett. A meggybor még nem meglepő, de volt, aki kiváló italú és rendkívül finom, intenzív, eredeti gyümölcsillatú szamócaborral nevezett.
Jövőre talán málna és gránátalmabor is lesz? Meglátjuk!

Visszakanyarodva a szőlőhöz: az igazsághoz tartozik az is, hogy a borhoz az alapanyagot nem mindenki Kalocsán, a kiskertjében termeli meg, bár megfelelő fajtákkal, gondos termesztő munkával, jó időzített szürettel és a megfelelő borászati módszerek pontos alkalmazásával úgy is lehet jó bort készíteni. Ehelyett többen a környék jobb adottságú termőhelyein, Hajós löszös lankáin, Meszesen, vagy Szeliden termett szőlőből készítik nedűiket.

Eredmények

Fehérborok
ezüst minősítés: Bagó Attila, (Irsai-generosa küvé, 2014), Sáfrán Károly (vegyes fehér, 2015).

Rozé
arany minősítés: Vollár Gábor (cabernet sauvignon, 2015)
ezüst minősítés: Bakos Miklós (kékfrankos, 2015)
bronz minősítés: Deák Gábor (kékfrankos, 2015)

Vörös újborok (2015-ös évjárat)
arany minősítés: Szörényi Tamás (cabernet franc)
ezüst minősítés: Horváth Róbert (kékfrankos)
bronz minősítés: Vollár Gábor (merlot)

A vörös óborok
arany minősítés: Horváth Róbert (zweigelt, 2013) arany
ezüst minősítés: Deák Gábor (kékfrankos, 2014)
bronz minősítés: Kunsági Ferenc (kékfrankos, 2014), Szörényi Tamás (cabernet-zweigelt küvé).

Az abszolút közönségdíjas bor idén Horváth Róbert 2013-as zweigeltje lett.
Különdíjat kapott Katus István idei zweigelt szőlőből készült bora, valamint két gyümölcsbor is: Guzsván József ugyancsak idei meggybora, valamint Szakál Tibor szamócabora.