Mikor és hogyan állhat helyre a rend a magyar munkavállalók szerint?
Magyarország piacvezető állásportáljaként a Profession.hu rendszeresen vizsgálja a hazai munkaerőpiac állapotát, a munkavállalók és álláskeresők véleményét az adott időszak legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban. Az adatfelvétel online kérdőíves módszerrel történt, 1800 fő megkérdezésével, 2020 novemberének első felében. A minta a hazai 18-69 éves internetezőkre, nemre, korra, iskolai végzettségre, település típusra és EU régiókra reprezentatív.
Egy olyan év után, mint 2020, mindenki szeretne abban bízni, hogy 2021 már egy nyugodtabb, egészségügyi vészhelyzettől kevésbé sújtott év lehet. A magyar munkavállalók jövő évi reményeire is az általános optimizmus jellemző: hisznek abban, hogy rendeződnek a dolgok, annak kapcsán azonban jelentően eltér a véleményük, hogy ez hogyan és mikor fog megtörténni– derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából, amelyet portálunknak is megküldtek.
Jövőre helyreállhat a rend a munkahelyeken
Az emberek többségét foglalkoztató kérdés: vajon mikor állhat helyre a rend az életünkben? Minden negyedik hazai munkavállaló szerint ez csak nagyon sokára fog bekövetkezni, ám 11 százalékuk ennél jóval bizakodóbb: szerintük jövő tavaszra már hasonló lehet az élet a munkahelyeken, mint a koronavírus előtt. A válaszadók ötöde inkább nyárra várja a helyzet rendeződését, 12 százalékuk inkább az őszi hónapokban bízik. 9 százalékuk szerint pedig még egy teljes év kell ahhoz, hogy minden a régi – vagy legalábbis ahhoz hasonló – lehessen. A megkérdezetteknek csupán 9 százaléka áll igazán pesszimistán áll a kérdéshez, szerintük sosem lesz már olyan, mint volt.
A kutatásban a hazai dolgozók munkahelyük kilátásairól is véleményt formáltak: közel felük azt mondta, hogy a helyzet a koronavírus-járvány hatásai miatt nagy mértékben romlani fog még 2021-ben is, 36 százalékuk szerint azonban nem várható további változás. Kevesen, de voltak olyanok is, akik szerint javítja munkahelyük kilátásait a járványhelyzet: ők a megkérdezettek 5 százalékát tették ki. 13 százalékuk pedig még nem tudta eldönteni, mit várjon ilyen szempontból a jövő évtől.
Önállóbb és rugalmasabb munkavégzés
A gyakorlati változásokkal kapcsolatban minden második válaszoló azt jósolta, még nem történik érdemi változás a munkavégzésben 2021-ben. Akik szerint viszont igen, azok úgy vélik, 2021-ben jellemző lesz az önállóbb és rugalmasabb munkavégzés, de kisebb irodába költözhet a munkahelyük, és alacsonyabbak lehetnek a fizetések és az egyéb dolgozói juttatások is.
A koronavírus járvány 2021-es fizetésekre gyakorolt hatásával kapcsolatban a hazai munkavállalók 6 százaléka növekedésben bízik, 37 százalékuk csökkenést, 44 százalékuk stagnálást vár. Az egyéb juttatások a dolgozók 38 százaléka szerint nem változnak majd, míg 5 százalékuk úgy gondolja, hogy növekedni, 40 százalékuk pedig, hogy kisebb-nagyobb mértékben csökkenni fognak.
Álláskeresés pandémia idején
A jelenleg állást keresők 17 százaléka szerint a járványhelyzet nem befolyásolta helyzetüket, 3 százalékuk egyenesen úgy érezte, javított lehetőségein a pandémia. Utóbbit főként az alkalmi munkákat keresők tapasztalták így. A munkát keresők 69 százaléka azonban elégedetlen helyzetével: ők úgy érzik, a járványhelyzet kifejezetten rontott kilátásaikon, míg további 12 százalékuk bizonytalan volt ebben a kérdésben.
2020 tavaszán az álláshirdetések száma valóban drasztikus csökkenést mutatott a 2019-es év azonos időszakához képest. Ez a tendencia azonban gyorsan változott, és a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is. A csökkenés mértéke jelentősen mérséklődött, nyár végére a 2019-es év azonos időszakához képest már csak 30 százalék körül alakult, az álláspiac helyzete azóta is folyamatosan stabilizálódik”– mutat rá a reménykeltő tendenciára Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.
