Óriási bevételkiesést okoz a vaddisznógyérítés a vadásztársaságoknak – Nem jönnek a külföldi bérvadászok, csökkent a vadhús ára

Az afrikai sertéspestis (ASP) megszüntetésére irányuló uniós stratégia tavaly áprilisi módosítása minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezett. Annak egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a

VADDISZNÓÁLLOMÁNY SŰRŰSÉGE NÉGYZETKILOMÉTERENKÉNT (100 HEKTÁRONKÉNT) 2025. FEBRUÁR 28-IG 0,5 EGYEDRE CSÖKKENJEN, ENNEK ELÉRÉSE PEDIG AZ EDDIGIEKNÉL IS KOMOLYABB TÖBBLETFELADATOKAT RÓ A VADÁSZTÁRSADALOMRA.

A védegylet ismertette, hogy már az elmúlt években is az állomány csökkenése, ezzel párhuzamosan az elejtések számának, a vadfaj terítékének növekedése volt tapasztalható.

MAGYARORSZÁGON MINTEGY 83 EZER EGYEDBŐL ÁLLÓ TÖRZSÁLLOMÁNY VOLT A 2019. TAVASZI BECSLÉS SZERINT,

amelyet az ágazati statisztikákat nyilvántartó Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) közölt. A vaddisznóállomány eloszlása nem egyenletes, de országos átlagot tekintve egy négyzetkilométerre 0,9 jut, a terv szerint ezt csökkentenék majdnem a felére, 0,5-re.

Az elejtett vaddisznók száma a 2018-2019-es vadászati évben közel 160 ezer volt, a 2019-2020-asban meghaladta a 168 ezret. A február végén záruló, jelenlegi vadászati évben várhatóan még ennél is nagyobb lesz a teríték, mert a vadászatra jogosultak eleget kívántak tenni a járvány megakadályozása érdekében már az elmúlt két évben is megemelt elejtési terveknek. Az ASP járványhoz kapcsolódó diagnosztikai célú elejtések a 2019-20-as vadászati évben csaknem 40 ezret, egy évvel korábban mintegy 11 ezret tettek ki.

Kiemelték, hogy a

VADGAZDÁLKODÁS KÖLTSÉGEINEK FEDEZETÉT A VADGAZDÁLKODÓK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉT JELENTŐ, EGYESÜLETI FORMÁBAN MŰKÖDŐ VADÁSZTÁRSASÁGOK MAGUK TERMELIK KI, ÁLLAMI TÁMOGATÁS NÉLKÜL. ÍGY AZ OVA ADATAIBÓL KIINDULVA A PESSZIMISTA BECSLÉSEK SZERINT KÖZÉPTÁVON A MINTEGY 4,5 MILLIÁRD FORINTOS BEVÉTELKIESÉSSEL AZ ÁGAZAT VESZTESÉGESSÉ VÁLHAT.

A 2019-20-as vadászati évben az összes vadfaj vadászatát tekintve 13,89 milliárd forint bevétel származott a külföldi és magyar vadászok bérvadászatából és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból.

A vaddisznóállomány 2025-ig történő, folyamatos gyérítése a bevételt akár 2-3 milliárd forinttal is csökkentheti. Ezen túl a leadott vaddisznóhúsból mintegy 800 millió forint, míg az ASP-hez kapcsolódó intézkedések értelmében megsemmisítésre lőtt vaddisznókért kártalanítás címén 1,5-2 milliárd forint folyt be. Mindezek alapján

AKÁR TOVÁBBI 1,5 MILLIÁRD FORINTOS BEVÉTELKIESÉST IS ELKÖNYVELHET A VADGAZDÁLKODÁS 2025-RE A JELENLEGI BEVÉTELEKHEZ KÉPEST, AMIT VALAMILYEN FORRÁSBÓL PÓTOLNI KELL

- összegezték.

Kitértek arra is, hogy leginkább azok a - jellemzően dunántúli - vadászatra jogosultak kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek az elmúlt években-évtizedekben a vaddisznóvadászatra alapozták a gazdálkodásukat. Ezt súlyosbíthatja, hogy

A KORONAVÍRUS-VILÁGJÁRVÁNY MIATT A 2020-2021-ES ÉVBEN A BEVÉTELEK JELENTŐSEN ELMARADTAK A TERVEZETTŐL: EGYRÉSZT A KÜLFÖLDI BÉRVADÁSZOK ELMARADÁSA, MÁSRÉSZT A VADHÚSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK MINTEGY FELÉRE ESÉSE MIATT. A VADDISZNÓÉRT KILOGRAMMONKÉNT NETTÓ 150-200 FORINTOT FIZETNEK A VADGAZDÁLKODÓKNAK.

A magyar vadhús több mint 90 százalékát exportálják, így a pandémia ennek okán is jelentősen érintette a vadgazdálkodókat. A külföldi vendéglátóegységek ugyanis nem rendeltek vadhúst azoktól a felvásárlóktól, feldolgozóktól, amelyek hazánkban a vadászatra jogosultaktól szerezték be az élelmiszert, így áresést generáló túlkínálat alakult ki.

A védegyletnek még nincsenek konkrét tervei a bevételek és az azokat generáló vadászati lehetőségek növelésére. Bizonyára a vadászat is átstruktúrálódik, ami már ebben az idényben is érzékelhető volt. Az elmaradt vaddisznóhajtások helyett megnövekedett az igény a mezei nyúl és fácán társas vadászatokra. Emellett abban is bízik a szervezet, hogy a járványügyi intézkedések enyhülése hozzájárul majd a külföldi vadászok visszatéréséhez és a vadhúspiac feléledéséhez.