Paksi bővítés – Aszódi Attila: átfogó képet kapott a paksi beruházás állásáról az atomenergia ügynökség

Aszódi Attila tájékoztatása szerint az ülésen azt foglalta össze, hogy a legutóbbi, két évvel ezelőtti beszámoló óta milyen előrelépések történtek a paksi projektben. Aláhúzta: a közvéleményt folyamatosan igyekeznek naprakész információkkal ellátni, emellett nagyon fontos a diplomáciai és a szakmai közeg tájékoztatása a beruházás állásáról.

Elmondása szerint szó esett az orosz féllel való államközi szerződés, valamint a finanszírozási államközi szerződés megkötéséről. Aszódi Attila előadásában hangsúlyozta: az Európai Bizottság elfogadta az államközi szerződést, az Euratom Ellátási Ügynökség által aláírt üzemanyag-szerződést és az Euratom szerződés 41-es cikkely szerinti notifikációt, amely szerint a projekt összhangban van az Euratom-szerződés célkitűzéseivel, megfelel a nukleáris biztonsági, a hulladékkezelési és műszaki szempontoknak is. A bizottság módosítás után elfogadta a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényt is.

A kormánybiztos az előadásában kitért arra: jelenleg annak vizsgálata zajlik, hogy az orosz fél mint szerződéses partner és az orosz technológia közvetlen kiválasztása helyes volt-e, egyúttal az állami támogatás kérdésköréről tartanak egyeztetéseket.

Aszódi Attila a kormányzótanács előtti felszólalásában arra is rávilágított, hogy eközben az orosz féllel intenzív és harmonikus az együttműködés a koncepcióterv kidolgozásában, zajlik a környezetvédelmi engedélyezés és a telephely engedély-kérelmének előkészítése.

A kormánybiztos előadásában emlékeztetett: a környezetvédelmi engedélyezés során Bécsben is tartottak a Paks II. beruházás környezeti hatásairól konzultációt, amelyet megelőzött a paksi közmeghallgatás.

Megfogalmazása szerint Magyarország igen nyitottan értelmezte az espoo-i egyezményt, harminc országot hívott meg a környezetvédelemi engedélyezési folyamatba, ezek közül 11 jelezte, hogy szeretne információt kapni, hét ország kilenc helyszínen kérte, hogy legyen a területén közmeghallgatás. Aszódi Attila kiemelte: a bécsi volt a legnagyobb esemény, itt kilencvenen vettek részt, a leghosszabb pedig a müncheni fórum volt, amelyen két napon, csaknem 18 órán keresztül válaszoltak a felmerülő kérdésekre. Hozzátette: a legtöbb közmeghallgatást Romániában tartották, Nagyváradon, Temesváron és Bukarestben.

Aszódi Attila megemlítette azt is, hogy még a környezetvédelmi hatóság által kibocsátott engedélyre várnak, valamint a telephelyengedély kérelmének vizsgálata zajlik.

Forrás: MTI