Tegnap délután fél egy előtt még csak találgathattuk, hogy mi okozza a Kalocsán is érezhető földmozgást. Nem sokkal később özönlöttek a hírek, a képek, videók, információk a horvátországi földrengéssorzatról, kiváltképp a Zágráb közelében található Petrinja térségében kitört, közel hat és feles erősségű földrengésről, amelyet Magyarország sok pontján, köztük Kalocsán is sokan észleltek – ezekből mazsoláztuk össze, amit a tegnapi földrengésről tudni lehet.
Amint tegnap mi is megírtuk, a tegnap délután 12 óra 20-22 perc körül Kalocsán is érzékelt, a közösségi médiában is hullámokat vető földrengés, nem pontszerű jelenség, hanem egy hosszabb ideje tartó, és ki tudja meddig elhúzódó földrengéssorozat eddigi leginkább tekintélyt parancsoló tagja volt.
Előző nap hajnalban volt ugyanabban a térségben még egy erős rengés, amit akkor a sorozat legerősebb rengésének, úgynevezett „főrengésnek” tartottak, és a szakemberek számítottak rá, hogy számos utórengés követheti, amelyek között lehetnek viszonylag erősek is.
A hazánkban is érzékelt rengés ugyanakkor fölülmúlta a korábbi erejét.
Portálunk az elsők között adott hírt a Kalocsán tapasztalt földmozgásokról, természetesen akkor még nem tudva, hogy hol lehetett a rendég epicentruma, sem azt, hogy hazánk más területein mennyit éreztek belőle.
Gyorshírünkben közzétett videónkat a csillár lengésén megfigyelhető rengésről az Origo, majd később az Index is átvette, később a Hír TV híradójának összeállításába is bevágtak belőle egy részletet. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy alig több mint egy nap alatt több mint százezer néző látta a videót.
A leglátványosabb videók azonban Zalaegerszegen és Pécsett készültek – az előbbi itt tekinthető meg, az utóbbit alább beágyazva is láthatják –, ahol a karácsonyfák szinte integetni látszanak, szinte le akarják dobni a díszeket, olyan erősen kilengenek az ágai.
Szegeden, az epicentrumtól légvonalban 250 Km-re is érezték, főleg a magas, tízemeletes házak fölső emeletein. Volt, aki vezetés közben, autójában is megérezte, ezért kiszállt kocsijából.
A rengés erőssége az epicentrumtól való távolság függvényében, négyzetes arányban csökken, így érthető, hogy leginkább az ország délnyugati térségében lehetett észlelni a rengés hatásait.
Zalaegerszeg környékén volt, ahol megmozdultak a bútorok, összezördültek a szekrényben a porcelántányérok. Mások 4-5 percig is érezték a mozgásokat.
Elvétve károk is keletkeztek: Lentiben kémény dőlt le, megrongálva az alatta álló épületet, Pécsett szintén leomlott kémény okozott károkat.
Súlyos következmények a rengés epicentrumában
A hazánkban keletkezett károk azonban nem jelentősek, szemben a horvátországiakkal, ahol az epicentrum fölött elterülő Petrinja városban súlyos károk keletkeztek. A híradások szerint a városközpont gyakorlatilag megsemmisült, és sokan megsérültek, de a mintegy 50 kilométerre fekvő fővárosban is rongálódtak meg épületek.
Sok ház falai már az előző napi rengésben megrepedeztek, a keddi, erősebb rengés hatására pedig össze is dőltek.
Volt, ahol a házak falai gépkocsikra dőltek, és olyan esetről is érkezett tudósítás, ahol a vezető beszorult a ráomló fal alatt rekedt autójába, de szerencsére ki tudták szabadítani a romok alól.
A helyszínen készült számos videó jutott el a közösségi médián át a sajtóba – ezek közül az Index közölt összeállítást. Ezeken a földrengés utáni első pillanatokban látható a pusztítás, az utakat borító téglahalmokkal, összedőlt házakkal, feladatukat és a hozzáférést kereső tűzoltókkal.
Ezek közül szerintünk ez volt a leginformatívabb:
↓
A helyi Radio Banovina facebook-oldalán közzétett, megrázó erejű videón viszont magát a földrengést is láthatjuk, az ugyanis épp egy sajtótájékoztató közben következett be, így mindent rögzítettek a kamerák. A felvételen jól láthatóak kilengések, a riadt arcok, mikrofonállványba kapaszkodó emberek, a tetőkről hulló cserepek, az omló falakból fölcsapó porfelhők.
Sérültek, áldozatok
A képek láttán nyilvánvaló, hogy sok sérült is van, köztük valószínűleg súlyosak is, ám ezek pontos száma egyelőre nem ismert.
Az viszont már bizonyos, hogy
VANNAK HALÁLOS ÁLDOZATOK IS.
„A földrengésnek az eddigi ismeretek szerint 5 halálos áldozata van” – írja ma reggel publikált, „Erős földrengés pusztított Horvátországban, már 7 elhunytról tudnak” című cikkében a Portfolio, a cím és a cikk bevezetője közti ellentmondással már önmagában is mutatva, hogy a veszteségekről egyelőre nincs, nem lehet végleges adat.
Hónapok óta tartanak a sorozatos földrengések
A térségben, beleértve a fővárost is, kiterjedt területeken megszakadt az áram- illetve gázszolgáltatás is. Az M1 tegnap délutáni híradásai szerint a sorozatos rengések hatására – a hétfői 5,4-es, és a keddi 6,4-es rengést sok kisebb földmozgás kísérte – Zágrábban pánik tört ki, sokan igyekeztek elhagyni a várost, hatalmas forgalmi dugókat okozva a városból kivezető utakon és a forgalmas közlekedési csomópontokban.
Emlékezetes: tavasszal is volt egy erősebb és több kisebb rengés ezen a vidéken, az óta sem volt nyugalomban ez a szeizmológiailag érzékeny térség, majd legutóbb, már hétfőn is több földrengés rázta meg Horvátországot, a Zágrábtól délkeletre fekvő térségbe eső epicentrummal, közülük egy 5,4-es erősségű, aztán pedig másnap további sorozatos rengések következtek. A keddi rengések egyike volt a jelenleg úgynevezett főrengésnek tartott, 6,4-es erősségű földmozgás, amelyet Kalocsán és országszerte sokfelé érezni lehetett.
Azt hitték, földrengés volt Kalocsán? Dehogy!
A köztelevízió megszólaltatta Tóth László szeizmológust, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy korában a hétfői rengést tartották főrengésnek, a több kisebb rengést pedig, amelyek megelőzték, majd követték azt, annak elő- és utórengéseinek. A keddi rengés óta azt tekinthetjük főrengésnek, így a hétfőit annak egy erősebb előrengésének.
A szakember valószínűsítette, hogy a kedd koradélutáni volt a mostani rengéssorozat legerősebbje, tehát a főrengés, és bár lehetséges, sőt, valószínű, hogy a közeljövőben további több száz, vagy akár több ezer utórengés is követi, ám ezek várhatóan gyengébbek lesznek, sok közülük nem is éri majd el a műszer nélküli érzékelhetőség küszöbét. Hozzátette: azt, hogy lesznek-e erősebb utórengések, és mennyi, azt nem lehet előre megmondani.
A Tóth László által elmondottakból megtudhattuk, hogy a földrengés oka a kőzetlemezek elmozdulása, illetve az emiatt fölhalmozódó feszültség robbanásszerű kiegyenlítődése, ami a kőzetlemezekben töréseket eredményez. Ennek a helye, középpontja jól meghatározható. A rengéshullámok nagy távolságra eljutnak, de a távolodással csillapodnak, bizonyos távolság után már csak műszerrel érezhetőek – magyarázta a szeizmológus. Így valójában
NÁLUNK NEM IS VOLT FÖLDRENGÉS, HANEM ARRÓL VAN SZÓ, HOGY AZ OTTANI FÖLDRENGÉS HATÁSAIT ITT IS ÉREZTÜK.
A szakember úgy fogalmazott, hogy
[Keletkezett] Zágrábtól délkeletre földrengésraj, amely Magyarország nagy területén érezhető volt.”A mostani, horvátországi rengéssorozat okát úgy magyarázta, hogy az Afrikai és Mediterrán kőzetlemez a térségében találkozik, és azok egymáshoz képest való elmozdulása, ütközése eredményezi a térségben a gyakori földrengéseket.
A szakember emlékeztetett, hogy már márciusban is volt egy erősebb rengés, és az óta is több száz különböző erejű rengés következett, ilyenek továbbra is várhatóak
Szinte folyamatosan reng a föld Horvátországban
Ez a „jóslat” hamar beigazolódott: a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának honlapján a keddi rengésről kiadott, online közlemény mellett az elmúlt 30 nap földrengéseit összefoglaló cikkhez csatolva az észleléseket tartalmazó táblázat is megtekinthető, amely szerint a tegnap délutáni rengés óta cikkünk írásáig, alig több mint egy nap alatt 33 kisebb-nagyobb földrengés rázta meg Horvátországot. Ezek közül – bár az adatok nagy része még nem ellenőrzött – a leggyengébb a Richter-skála szerint 2,7-es erősségű volt, a legerősebb pedig 5,1-es.
A hivatkozott cikke az adatgyűjtés módszertanáról elmondja, hogy a Magyarországon és a szomszédos országokban működő online szeizmológiai állomások által mért szeizmogramok valós időben eljutnak a Szeizmológiai Obszervatórium budapesti adatközpontjába, ahol az adatok számítógépes feldolgozásával automatikus földrengés detektálás történik.
Az automatikusan észlelt földrengéseket közel valós időben interaktív térképen is jelzik, ahol a kiválasztott jelre kattintva információkat kaphatunk a kérdéses rengésről, valamint táblázatos formában is megadják.
Az alábbi táblázat az elmúlt 30 nap során Magyarországon és a környező országokban kipattant földrengések valósidejű listáját tartalmazza.
Dátum és időpont* Szélesség(É) Hosszúság(K) Magnitúdó
2020-12-30 08:53:47 45.868 16.506 2.9
2020-12-30 08:21:23 45.426 16.209 4.0
2020-12-30 07:24:54 45.479 15.996 3.3
2020-12-30 06:19:49 45.879 16.281 2.8
2020-12-30 05:26:40 45.442 16.251 4.9
2020-12-30 05:15:04 45.442 16.245 5.1
2020-12-30 04:31:32 45.476 16.657 3.0
2020-12-30 03:14:10 45.352 16.165 3.4
2020-12-30 03:04:25 45.783 16.439 2.8
2020-12-30 01:28:38 45.319 16.089 3.3
2020-12-30 01:07:22 45.410 16.076 3.3
2020-12-29 23:29:16 45.802 16.420 2.7
2020-12-29 22:43:43 45.843 16.342 2.8
2020-12-29 22:35:50 45.297 16.289 3.1
2020-12-29 21:59:25 45.328 16.285 3.3
2020-12-29 20:23:32 45.422 16.077 3.5
2020-12-29 20:07:31 45.446 16.231 3.6
2020-12-29 19:50:38 45.872 16.310 2.6
2020-12-29 19:31:40 45.412 16.133 3.9
2020-12-29 19:04:09 45.313 16.360 3.3
2020-12-29 18:21:08 45.526 16.197 3.8
2020-12-29 17:57:33 45.374 15.965 4.1
2020-12-29 17:42:06 45.355 16.140 3.5
2020-12-29 17:29:05 45.437 16.242 4.0
2020-12-29 16:21:37 45.489 16.339 3.2
2020-12-29 16:11:38 45.338 16.097 3.4
2020-12-29 15:16:35 45.311 16.058 3.2
2020-12-29 13:27:22 45.436 16.212 3.1
2020-12-29 13:01:34 45.486 16.058 3.3
2020-12-29 12:43:14 45.393 16.042 3.7
2020-12-29 12:34:43 45.495 16.222 4.5
2020-12-29 12:00:18 45.862 15.845 3.7
2020-12-29 11:49:28 45.389 16.322 3.5
2020-12-29 11:19:54 45.465 16.259 6.5
*A megadott időpontok világidőben (UTC) értendők, amelyhez képest Magyarországon a helyi idő a téli időszámítás idején +1, nyári időszámítás esetén +2 óra.