Új modullal bővült a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

Elsőként László Zoltán üzemeltetési igazgató számolt be arról, hogy a KKÁT-nak a környezetre nincs hatása. A hűtést a levegő keringtetésével, a kéményhatásra építve biztosítják, így a tárolókban biztonságosan elhelyezett kiégett kazetták megfelelő hűtése aktív gépészeti rendszerek és személyi felügyelet nélkül is garantált.

Az elmúlt 20 év alatt még baleset közeli helyzet sem alakult ki. Mindez a jól átgondolt technológiának, a megfontolt irányítástechnikának és a tartalékokkal is rendelkező biztonsági rendszabályoknak köszönhető.

Gyöngyösi Csaba beruházási igazgató előadásában részletesen is bemutatta a beruházás idővonalát, amely az engedélyezési tervek 2008. évi kiadásával indult és egyik fő állomása az új tárolómodulnak a már üzemelő létesítménnyel történt összenyitása volt. A 2016 augusztusi eseménnyel az eddig meglévő öt mellé fizikailag is kapcsolódott a négy kamrát tartalmazó újabb modul.

A mérnök a létesítményről szólva elmondta: az előre látó tervezésnek köszönhetően a KKÁT fejlesztése, figyelemmel a 10 éves beruházási időtartamra, folyamatosan történik, hogy a tároló szükséges kapacitása mindig rendelkezésre álljon az atomerőműben elhasznált fűtőelemek befogadására. Az új, 21-24. sorszámú kamrák bruttó 7,64 milliárd forintos költséggel a Közgép-Pintér Művek Konzorcium kivitelezésében készültek.

Gyöngyösi Csaba újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a bővítés során nem használnak, és nem is használhattak típusterveket, mert követelmény, hogy a tároló bővítésénél és üzemeltetésénél a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Azt már Tóth Tibor üzemvezető tette hozzá, hogy az újabb kamrák tervei már az üzemeltetési tapasztalatok és a műszaki környezet változásait is tükrözik. A hatékonyabb térkihasználás érdekében a 17. kamrától a korábbi háromszög kiosztás helyett négyszög kiosztású a tárolócsövek elrendezése. Ebből adódóan egy kamrában a 450 helyett 527 kiégett fűtőkazetta fér el.

Az új modul megvalósítása során 4000 köbméter betont, 1364 tonna szerkezetacélt, 857 tonna betonacélt használtak fel, ez utóbbi mennyiségre a földrengésállóság érdekében volt szükség. A jelenlegi 24 kamrás tárolókapacitás lehetővé teszi a paksi atomerőmű eredetileg tervezett üzemideje során keletkezett kiégett kazetták befogadását. A műszaki tervek összesen 33 tárolókamra megépítésre biztosítanak lehetőséget, hogy a KKÁT az atomerőmű meghosszabbított üzemidejének végéig be tudja fogadni az ott 50 évig tárolt kiégett fűtőelemeket. A kazetták végleges elhelyezése érdekében a Mecsekben most folynak a kutatómunkák.

A négy új kamrával bővült Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában Tóth Róbert üzemvezető kalauzolta végig az újságírókat, akik így megismerhették a száraz kamrás technológiát alkalmazó létesítményt. A KKÁT egy robosztus vasbeton építmény, amely tároló üregeket tartalmaz mátrixos elhelyezésben.