Útra kelt a Szentháromság-szobor

A szobor egyébként – bár vallási jelkép – valójában nem egyházi műemlék, mivel azt nem az érsekség, hanem Kalocsa városa állíttatta. Így műemlékként a város polgári erejének, kulturális és művészi igényességének, valamint a hithez fűződő szoros kapcsolatának bizonyítéka, hordozója.

A szobor éppen 230 éve állíttatott, és a Szent István király (korábban Szentháromság) utca tengelyében állították föl, az egykori belvárosi plébániatemplom, más források szerint a Jezsuita templom, vagy a piarista – később jezsuita – rendház előtt.

Később a szobrot a Kossuth Lajos utca és a Főutca tengelyének metszéspontjába helyezték át, majd a forgalom növekedése és a motorizáció megjelenése miatt néhány méterre elmozdítva kiemelték a kereszteződésből. Akkor került a mai generáció által jól ismert helyére.

Vörös Márta érseki főépítész elképzelései szerint a szobor, illetve annak pontos másolata a Főszékesegyház tengelyébe, a Szentháromság-térnek a templom előtti térfelének közepére kerülne. Elmozdítanák a Szent István szobrot és a Magyar Hősök szobrát is. Az utóbbi emlékmű több különböző fórumon és médiumban elhangzott információk alapján a templom északi oldalára kerülne, valószínűleg a gesztenyefák helyére, amik közül sokan áldozatul esnek majd a tér rekonstrukciójának, vagy talán mind, ha a részleteiben még nem ismert elképzelések megvalósulnak.

Mivel azonban látványtervek, környezetalakítási vázlatok, helyszínrajzok eddig nem kerültek szerkesztőségünk birtokába, azt sem tudjuk pontosan, hogy az Asztrik-tér felé, vagy a templomtér közepére helyezett Szentháromság-szobor felé fordítják-e majd a hősök a feneküket.

A tér átrendezéséhez az érsekség egyébként kérte az önkormányzat hozzájárulását, amelyet a legutóbbi testületi ülésen könnyen kapott meg – erről még írunk –, különösen azzal összevetve, hogy a tavaly decemberi közmeghallgatáson több polgár is jól megindokolt ellenvéleményt fejtett ki, míg mellette határozottan csak az egyik önkormányzati képviselő érvelt.