Az elhízás nem vírus, de világjárvány

A két írás szerint az elhízás miatt hiába

- nőtt kétszeresére a cukorbetegek száma 1980 és 2014 között,
- hal meg évente 3,4 millió ember,
- költünk világszinten 2 billió dollárt világszinten az egészségügyben,

igazából nincs semmi olyan hatásos intézkedés, amely mondjuk a zika- vagy az ebolavírus esetén megszokott.

Bár vannak kezdeményezések, például az egészségtelen élelmiszereket sújtó különadó, vagy a testmozgást népszerűsítő események, tulajdonképpen nincs olyan ország, amely bármilyen átfogó intézkedéssel próbálná elejét venni a járványszerű elhízásnak.

Persze nem is igazán tudjuk, hogy kéne nekikezdeni a dolognak. Alapvető hiba, hogy a hangsúly a személyes felelősségen van, és sokan az egyéni lustaságot és felelőtlenséget hozzák fel az elhízás elsődleges okaként, olyannyira, hogy a kövér emberek hibáztatása önmagában is járványszerűen terjedt sok országban. Azonban ha kicsit távolabbról figyeljük a dolgokat, kiderül, hogy a világméretű problémát nem lehet az emberek lustaságával magyarázni, sokkal valószínűbb, hogy nagyobb hatású, az élelmiszerek, a szokások, a környezeti és szociális hatások változását okozó tényezőket kellene keresni. Elég nehezen magyarázható, hogy a kevésbé jó lehetőségekkel bíró országok lakosai között ugyanúgy nőtt az elhízottak aránya, mint a magasabb jövedelmű, nyugati országokban.

A tanulmányok javaslata szerint sokkal előrébb tartanánk, ha nemzetközi összefogásban keresnénk az elhízás ellenszerét, mert az elhízásjárvány ugyan lassabb, mint egy ijesztő vírus, a végeredményben könnyen lehet, hogy nem a zombivírus miatt mozgunk majd nehezen.

Forrás: Index