Miért szökik a rab?

Július 11-én egyszerűen elsétált az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet mellett működő sertéstelepről a 22 éves M. Richárd, aki lopás miatt töltötte 60 napos elzárását az intézetben. A börtön által szervezett foglalkoztatási programban a sertéstelepen munkálkodott, és csak 46 nap lett volna még hátra a büntetéséből, amikor meglógott. Még a szökés napján elkapta egy akasztói szabadnapos rendőr.

Aztán két nappal később – szintén munkavégzés közben – egy másik elítélt, a 23 éves P. Gergő a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet közelében található hulladékválogató üzemből indult máshová. P. Gergőt is még szökése napján elkapták Szombathely határában.

A két szökés alapján úgy tűnhet, hogy rendkívül gyakori Magyarországon a fogolyszökés, pedig ez nem így van, mondja Makula György, a BVOP kommunikációs vezetője.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP) azt mondják, azért szökött el idén valamivel több rab, mint szokott, mert egyre több – börtönön kívüli – külső helyen végeznek munkát az enyhébb bűncselekmények miatt elzárásra ítéltek.

A büntetés-végrehajtási szervezet közel 1500 fogvatartottat foglalkoztat napi szinten külső helyszínen, az őrzésük, ellenőrzésük jelentős feladat. Külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik a szabadságvesztés büntetésüket. – fogalmaz Makula György.

A kommunikációs vezető azt mondja, hogy

a börtönökben az egyik legfontosabb célkitűzés most, hogy a lehető legtöbb rab dolgozzon.Ezt úgy tudják elérni, hogy vagy a börtönön belül, illetve a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál adnak munkát a rabnak – például saját pékségben, sertés- és baromfitelepeken, mezőgazdasági üzemekben termelik meg az elítéltek munkáltatásával az étkezésükhöz szükséges élelmiszereket –, vagy külső civil cégeknél bérmunkát végeznek. Ezeknek a helyszíneknek a biztosítása pedig nehezebb feladat, mint a börtönök falain belül.

Ezt mondja Végh József kriminálpszichológus is, aki közel húsz évet dolgozott a pálhalmai börtönben, és pályafutása alatt legalább tíz olyan rabbal beszélt, aki elszökött, majd elkapták.

Leggyakrabban családi, érzelmi okokból szöknek meg. Azért, mert hiányzik nekik az asszony, vagy mert kiderült, hogy már mással képzeli el a társuk az életét. Olyankor minden racionalitást felülírnak az érzelmek, és jellemzően azért mennek el, hogy igazságot tegyenek, hogy megmutassák, hogy milyen férfiasak” – mondja a pszichológus.

Szerinte a szökött rabok alulértékelik a kockázatot, a veszélyt, és felülértékelik a saját lehetőségeiket. „Amikor 1993-ben egy fogvatartott a társaival túszul ejtett egy fegyőrt, és én voltam a túsztárgyaló, akkor azt mondta, hogy

azért szeretné, hogy elengedjék, mert nagyon hiányzik neki, hogy megölelje, megcsókolja a feleségét.

Végül sikerült meggyőzni, hogy ha folytatja a túszejtést, akkor sokkal később lesz erre lehetősége.”

A szökött fogvatartottak nagyon gyakran egyenesen hazamennek, vagy egy ismerősük lakására, így az utánuk kutató rendőröknek vagy bv-seknek nincs különösebben nehéz dolguk. „Nem is emlékszem Magyarországon jól megszervezett szökésre, amikor nem a saját otthonukba vagy egy ismerőshöz ment volna a fogvatartott. Az a legjellemzőbb, hogy még szökés közben, a börtön közelében elkapják. De olyan is előfordult, hogy a szökésben lévő elítélt lestoppolt egy civil ruhában, civil autóval hazafelé tartó fegyőrt.”

Az Európa Tanács Space-jelentése a 2014-es fogolyszökéseket vizsgálta nemzetközi szinten. Külön nézték a börtönökből szökő és az egyéb módon, például munkavégzés közben, a börtön falain kívülről szökő rabok arányát. Magyarországról abban az évben ketten lógtak meg börtönön kívülről (munkavégzés közben), a falakon belülről pedig senki sem. De például Macedóniában 3116 rabból 114 olyan volt, aki a börtön épületéből szökött meg. 

 

Hányan szöktek el tízezer rabból az adott országban a börtön falain belülről?

Habár az előzetes letartóztatásból, magyar börtönökből, fogházakból, fegyházakból még nemzetközi viszonylatban is nagyon ritkán lógnak meg a fogvatartottak, a házi őrizetesek, lakhelyelhagyási tilalommal otthon lévő elítéltek gyakrabban hagyják el elzárásuk helyszínét. Legalábbis erről árulkodnak a Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályának adatai, ami szerint évente körülbelül negyven esetben indul eljárás fogolyszökés bűncselekmény miatt, amiért akár 3 év szabadságvesztés is járhat. (2016-ban 44, 2015-ben 41, 2014-ben 46 ilyen eset volt.) 

Forrás: Index