Minden tizedik ember nem jut tiszta ivóvízhez

Miközben Indiában jelent a legtöbb embernek gondot a tiszta ivóvíz hiánya, Pápua Új-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Angola, Csád és Mozambik állnak annak a listának az élén, ahol a legnagyobb arányban érinti a lakosságot ez a probléma. Pápua Új-Guineán például, ahol a népesség 60 százaléka szenved emiatt, az emberek átlagos napi jövedelmük felét költik ivóvízre.

A globális helyzet mindazonáltal 1990-hez képest már sokat javult, azóta ugyanis 2,6 milliárddal emelkedett azok száma, akik hozzáférnek tiszta vízhez. Az ENSZ adatai szerint jelenleg 1,8 milliárdnyian vannak olyanok, akik gyaníthatóan baktériumokkal és ürülékkel szennyezett vizet isznak. Ennek hátterében az áll, hogy világszerte 2,4 milliárdan nem férnek hozzá tiszta egészségügyi berendezéshez, és közülük nagyjából egymilliárdan a szabadban kénytelenek végezni a szükségüket. Mindez azt jelenti, hogy sok országban és közösségben még a tiszta vagy a már tisztított vízforrások is szennyezetté válhatnak. A világszervezet úgy becsüli, hogy évente mintegy 3,5 millióan halnak meg a rossz vízellátás miatt.

Gerald Schöpfer, a vöröskereszt elnöke a népességnövekedést nevezte további problémának. Mint hangsúlyozta, 2050-re több mint kilencmilliárdra nő a Föld lakossága. Azáltal, hogy további kétmilliárd ember számára kell élelmiszert termelni, a már egyébként is vízhiányban szenvedő országokban a vízkészlet további apadására kell számítani.

Az, hogy a fogyasztói társadalom mennyire érzéketlenül bánik ezzel a létfontosságú anyaggal, megmutatkozik abban, hogy a naponta felhasznált vízmennyiség több mint 90 százalékát az élelmiszerek előállítására fordítja. Ezen a téren mindenekelőtt a húsáruk nyomnak sokat a latban. A fogyasztói magatartásunk negatívan hat a globális vízháztartásra. A világon előállított élelmiszernek nagyjából a harmada felhasználatlan marad, vagy a kukában landol, így a gyártáshoz használt víz is kárba vész. Schröder szerint a globális vízpazarlás ellen a tudatosabb fogyasztói magatartással minden egyes ember tehet.

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián kezdeményezték a szakemberek, azért, hogy az emberek óvják, védjék környezetüket, ezen belül a Föld vízkészletét. Az ENSZ március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította azért, hogy a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét legalább évente egyszer ráirányítsa a víznek az életben betöltött rendkívül fontos szerepére.

Forrás: Index