Sörhas: a halálos négyes egyik jele lehet

Az utóbbi években egyre gyakrabban halljuk a nem túl jól hangzó inzulinrezisztencia szakkifejezést, így ideje foglalkozni vele! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége most elmond róla mindent, amit tudni kell.

Mint ismert, az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelynek összetett anyagcserefunkciói vannak, bár elsősorban a cukoranyagcserét szabályozza. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha a normális mennyiségű megtermelődött inzulin kisebb vércukorcsökkentő hatással rendelkezik. Ez kezdetben nem okoz semmiféle tünetet, mivel a sejtek a csökkenő hatást fokozott inzulintermeléssel kompenzálják.

Ha nem avatkozunk bele a folyamatba – például a táplálkozás megváltoztatásával, vagy rendszeres mozgással –, akkor a hasnyálmirigyben egy idő után az inzulinelválasztás csökken, ami a vércukorszint emelkedéséhez vezethet. Az inzulinrezisztenciát csökkent cukorérzékenység követi, ez a cukorbetegség előállapota: majd kialakul maga a betegség. Gyakorlatilag az inzulinrezisztencia tehát a 2-es típusú diabéteszt megelőző állapot.

Ezért is mondják gyakran a cukorbetegség diagnózisa alkalmával, hogy a cukoranyagcsere-zavar már öt-tíz éve fennállhat. A genetikai hajlam mellett az inzulinrezisztencia kialakulásában jelentős szerepük van a környezeti tényezőknek is: a táplálkozásnak, a mozgásnak, de a stressznek is.

Magas vérnyomás, cukorbetegség, köszvény – egyszerre

A huszadik század elején is voltak olyan betegek, akiknek egyidejűleg volt magas vérnyomása, cukorbetegsége és köszvénye. Azonban ezeknek a betegségeknek együttes előfordulása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb egészségügyi problémájává vált. A halálos négyes tünetegyüttesét – hasi típusú elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír-szintek – olykor magas húgysavszint, tehát köszvény is kiegészíti.

1988-ban fogalmazták meg először, hogy nem ennyiféle betegsége van a pácienseknek, hanem ez egy betegség, több tünettel. Akkor még X-szindrómának nevezték, majd átmeneti elnevezések (új világ szindróma, halálos négyes szindróma) után metabolikus szindróma néven vált ismertté.

Rossz hír, hogy kialakulásában meghatározó szereplő az inzulinrezisztencia, ami az inzulinszint mérésével megállapítható lenne már a cukoranyagcsere-zavarok diagnózisa előtt is.

Legfontosabb tudnivalók

A hasüregen belüli (sörhas) és májban felhalmozódó zsír tömegével párhuzamosan nő az inzulinrezisztencia.

A metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek és cukoranyagcsere-zavar együttes előfordulása) kialakulásának tudósok által feltételezett kiváltója az inzulinrezisztencia.

A policisztás petefészek szindróma (PCOS) esetén gyakori az inzulinrezisztencia előfordulása, még normál testtömeg mellett is.
Legújabb ismeretek szerint az idegrendszernek is jelentős szerepe van a szindróma kialakulásában.

Érintettek vagyunk

Viszonylag gyakori betegség, Európa lakosságának körülbelül 20-25 százalékát érinti,Magyarországon 2-2,5 millió embert. A betegség kialakulása már hasi típusú elhízás és magas vérnyomás megállapítása esetén megjósolható. Ezeket a tüneteket tapasztalva érdemes ellenőriztetni a vércukor és vérzsír értékeket is.
Mivel korai időszakban gyakorlatilag tünetmentesek az érintettek, sokan nem veszik komolyan a problémát. Pedig a teljes anyagcserezavar kialakulása megelőzhető lenne egészséges életmód és táplálkozás alkalmazásával.

Így segíthetünk magunkon

Az inzulinrezisztencia kezelésére jelenleg nincsen Magyarországon törzskönyvezett gyógyszer. Úgynevezett életmód-terápiával azonban sokat tehetünk magunkért. Ez annyit tesz, hogy érdemes többet mozogni, adott esetben pedig fogyókúrába fogni.
Ha a testtömeg csökkentésére van szükség, elég mindössze 500 kalóriával kevesebbet enni, mint amennyi a szervezet igénye. A tényleges energiaigény pedig számos módon meghatározható: létezik energiakalkulátor, de alkalmazható energiabecslés is – persze a legjobb, ha dietetikus segítségét kérik.

A fogyással elérhető, hogy javuljon a szénhidrát anyagcseréje, illetve az inzulinérzékenység is nőni fog. Javasolt az alacsony glikémiás indexű (GI) szénhidrátok fogyasztása, és a mediterrán összetételű diéta.

A glikémiás indexet kedvezően befolyásolja a kíméletes konyhatechnika: a félkeményre főzött durum tészta, illetve a keményre párolt, vagy nyers zöldségek. Azt se feledjük, hogy mind a mediterrán, mind a Harvard Egyetem által összeállított táplálkozási piramisban jelentős szerepet kaptak az olajos magvak, préselt olajok, szárazfőzelékek – a zöldségek, gyümölcsök és rostos gabona mellett.
A túlzott konyhasóbevitelnek inzulinérzékenységet csökkentő hatása van, ezért érdemes erre is ügyelni. Magas sótartalma lehet az ipar által előállított termékeknek, tehát a felvágottaknak, kenyérnek, péksüteményeknek.

Dióhéjban

Röviden így lehetne összegezni az ajánlott étrendet: előnyben részesülnek az alacsony glikémiás indexű szénhidrátforrások, a zöldségek, főzelékfélék, egyes gyümölcsök, olajos magvak (ezekből napi maximum 2-3 dekagramm), szárazhüvelyesek, savanyított tejtermékek, durum tészta.

Rendszeresen fogyaszthatók: teljes kiőrlésű gabonatermékek, préselt olajok, zsírszegény tejtermékek, mérsékelt mennyiségben sovány húsok, burgonya, tej (naponta fél liter, két-három részletben), heti két-három alkalommal tengeri halak. Kerülendők a szőlőcukor, finomított cukor, méz, fehér, tehát gabonahéjat nem tartalmazó liszt és rizs, és az ezekből készült élelmiszerek. Érdemes ügyelni a napi konyhasó bevitelre is.

Forrás: ORIGO