Tűz, víz, varázslat – Szent Iván éjjele és a nyár varázslatos ünnepe
A nyári napfordulóhoz legközelebb eső éjszaka évszázadok óta misztikus jelentőséggel bír – nemcsak a természet, hanem az emberi képzelet és hagyományok világában is. Szent Iván éjjele a szerelem, megtisztulás és újjászületés ünnepe, amelyet máig élő szokások kísérnek.
Szent Iván éjjele, június 23-ról 24-re virradó éjjel, a nyári napfordulóhoz kötődik, amikor az év leghosszabb nappalát követi a legrövidebb éjszaka. A keresztény hagyományban Keresztelő Szent János születésének napja, de gyökerei sokkal mélyebbre, pogány eredetű tűz- és termékenységünnepekig nyúlnak vissza.
A hiedelmek szerint ezen az éjszakán megnyílnak a titkok kapui: a fák beszélnek, a virágok varázserőt kapnak, a gyógynövények gyógyító hatása megsokszorozódik, a szerelmi jóslások pedig különösen hatékonyak. Az éj sötétjét tüzek fénye űzte el, amelyek körül énekeltek, táncoltak, és sok helyütt tüzet is ugrottak, hogy elűzzék a rosszat és megtisztuljanak a bajoktól.
A tűzugrás nemcsak bátorságpróba volt, hanem a szerelem próbatétele is: a jegyesek vagy párok kéz a kézben ugrottak át a lángokon – ha sikerült, hiedelem szerint örökké együtt maradnak.
Magyarországon is éltek a Szent Iván-éji hagyományok, főként a Dunántúlon és a déli országrészeken – így például Dusnokon, ahol egy 1894-es jégverés emlékére minden év június 24-én emléknapot tartanak, szentmisével és fáklyás csónakázással.
A tűz mellett a víz is fontos szerepet játszott az éjjeli szertartásokban – a két elem egyensúlya a termékenységet és az életet szimbolizálta. Sok helyen kút- vagy patakvízzel mosták meg arcukat a lányok, remélve, hogy szépek és egészségesek maradnak.
Ma már sok helyen fesztiválok, koncertek és közösségi események formájában éled újra a hagyomány: fáklyás felvonulások, táncházak, éjszakai fürdők, gyertyás tutajozás – de a lényeg változatlan marad: ünnepelni a fényt, a természetet és az élet körforgását.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Keresztény ünnepek eredete
Borítóképünk illusztráció (forrás: MTI/EPA)
Szerzőként szerzett tapasztalatai nyomán vágott új kiadó alapításába Gyuricza Mártával közösen Rédei Viktória író, a betű & kép független könyv- és képregénykiadó vezetője, akivel májusban megjelent új kötetéről, a Vélt és valódi falakról, írásról, kiadásról és a magyar képregény helyzetéről is beszélgetünk a Fókuszban Podcast legújabb adásában.
