Foktőn idén elmaradt a község életének egyik legfontosabb eseménye, a hagyományosan július első hétvégéjére időzített falunap, de a szervezők, élükön Battáné Pálfi Erzsébet alpolgármesterrel nem adták fel. Ugyan szűkebb körben, július 25-én, szombaton hagyományőrző napot tartottak a szépen felújított és berendezett, tavaly átadott tájházban. A helyi összefogás szép példája, a Foktő, Fő utca 32. szám alatti, a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal berendezett portán a hétköznapi népviseletbe öltözött asszonyok ezúttal a régmúltat idézve háziszappant és tarhonyát készítettek. Jó kedvben, vidámságban most sem volt hiány, bár a szárításra előkészített tarhonya a szemerkélő eső miatt ezúttal nem a napon, hanem a huzatos kamrában szárad.
Battáné Pálfi Erzsébet alpolgármester felelevenítette: az adakozásokból, támogatásokból berendezett tájház minden egyes darabja, az utolsó szögig foktői. Éppúgy, mint ahogy azok a nagymamáktól, dédnagymamáktól ellesett fortélyok, ahogyan a szorgalmas, családcentrikus asszonyok, akár csak elődeik 100-150 évvel ezelőtt például a háziszappant főzték, nyáron a szárított tarhonyát készítették.
-A paraszti élet egyik jellegzetessége volt, hogy mindennek meg volt a maga ideje. Például a háziszappant rendszerint már márciusig elkészítették. A szappan a disznóöléseknél megmaradt zsiradék felhasználásával készült. Miután a 40 kiló zsiradékból üstben kifőzött, formákba öntött szappan kihűl, felkockázzuk és majd hat hét után lehet használni.
„Idén a koronavírus-járvány márciusi korlátozásai miatt a közös háziszappan készítés és a hagyományosan nyári, kora őszi házimunka, a tarhonyakészítés kivételesen egybe esik.Ki tudja, mit hoz az ősz, de tervezünk még pálinkafőzést, kacsapucolást, birkavágást, disznóvágást. Természetesen a szüretet is megtartjuk, itt a tájházban” - mondta az alpolgármester.
Battáné hozzátette: a délelőtti szappanfőzést a tarhonyakészítés követte.
A foktői tarhonya receptje: egy kiló liszthez nyolc tojást, nyolc csipet sót, és igény szerint egy kis vizet adunk. Ezt száraz, morzsalékos állagúra gyúrjuk. Az otthoni gyors megoldás, a tészta lereszelése helyett most, a hagyományt követve, a tarhonyának valót szitán morzsolják át az asszonyok.”
Az udvaron lévő kerekes kút, köcsögfa mellett, a verandán üldögélő, beszélgető férfiak csak később tevékenykedtek. Duna menti település lévén a hozzáértők a hálókészítés fortélyaiba avatták be a kézműves foglalkozásokra érkező gyerekeket.
A kora esti órákban már a szórakozásé volt a főszerep, a hagyományőrző nap közönsége Pogrányi Miki zenekara kíséretében nótázott és táncolt.