A kastély – ami eredetileg is vadászkastélynak épült – földszinti termeiben ezentúl vadászati kiállítások várják a látogatókat.
A hatalmas, mintegy 266 ezer hektáros tájegység – ami a Kalocsa-Kecel-Kiskunhalas-Bácsalmás vonaltól az országhatárig terül el és a Duna jelenti a nyugati határát – területén az idei szezonban 198 gímbikát ejtettek el. Kammermann Péter, tájegységi fővadász kiemelte, hogy elenyésző a visszaesés a múlt évi vadászati szezonhoz képest, amikor 216 agancsos került terítékre. A terület legnagyobb vadjainak trófeái közül 139 kapott érmes minősítést, ami igen kiváló eredmény.
A trófeaszemle mellett, egy új vadászati kiállítás megnyitóját is a hétvégén tartották. A kastély egyik toronyszobájában megnyílt a Hajósi Vadásztársaság és az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület közös kiállítása, ahol megismerhető a térség vadgazdálkodása is.
A kastély – ami eredetileg is vadászkastélynak épült – földszinti termeiben ezentúl vadászati kiállítások várják a látogatókat. Estókné Szalczer Erzsébet polgármester is felidézte köszöntőjében az egykori főúri vadászatokat és a kastélyhoz fűződő legendákat, amelyek egyike szerint Mária Terézia látogatására építették a kastély, ám az uralkodó sohasem járt a településen. A polgármester köszönetet mondott a helyi vadászok tevékenységéért, akik gyakran vállalnak önkéntes munkákat a városért.
Fő célul tűztük ki, hogy bemutassuk és megismertessük Hajós város határának történetét, természeti értékeit, élőhelyeit, benne a vadászat létjogosultságát és ezek összhangján a közösséget, a Hajósi Vadásztársaságot, annak életét és eredményeit.– hangsúlyozta a megnyitón Szalczer Bálint, a Hajósi Vadásztársaság elnöke.
A kastélyban már látogatható egy másik vadászati kiállítás is, ami a magyar, elsősorban Bács-Kiskun megyei vadászok barangolásait mutatja be a Kárpát-medencében, az Alpoktól a Kárpátokig. A több termet megtöltő kiállítási anyag elsősorban az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete vadászainak adománya.